Projekttársaság tulajdonosi szerkezetének változása

Kérdés: Változhat-e a projekttársaság tulajdonosi összetétele, amennyiben valamely tag részesedését át szeretné ruházni a többiekre?
Részlet a válaszából: […] ...a projekttársaság közöttiszerződésre egyebekben a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályokat -így különösen a szerződések nyilvánosságára, a szerződések kötelező tartalmáraés módosítására vonatkozó, továbbá a szerződések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködő szolgálat (a továbbiakban:céginformációs szolgálat) feladata az is, hogy a Ctv.-ben szabályozott módonhozzájárul a cégnyilvánosság követelményének megvalósításához, a cégjegyzékbenszereplő adatok és cégiratok megismeréséhez.A 13. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Szerződéses biztosítékok többszörözése

Kérdés: Hányféle szerződéses biztosíték követelhető meg egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés mellé? Ha eltúlzottnak ítéljük a kiírásnak ezt a részét, megtámadhatjuk-e a Közbeszerzések Tanácsánál?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, azajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Ajánlatkérő által elérhető ingyenes adatbázisok

Kérdés: A Kbt. 63/A. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult. Mely tények és adatokat igazolását nem kérheti az ajánlatkérő? Kérjük felsorolni!
Részlet a válaszából: […] ...adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának(6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozottadatokból. A www.ommf.gov.hu.alapján nem kérhető a munkaügyi bírsággal kapcsolatos nullás igazolás, ezazonban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése alapján az ajánlattevő azajánlatában – kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben – közölt üzletititok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A közbeszerzési eljárás alapjánmegkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Közbeszerzési díj felszámolásának jogszerűsége kiszállási költségre

Kérdés: Intézményünk a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által kötött keretmegállapodás alapján javíttatja fénymásoló gépeit. Szeretnénk tudni, hogy jogos-e a javítás alkalmával a kiszállási költségre is a 2 százalékos közbeszerzési díj felszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint az ajánlattevő azajánlatában – kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben – közölt üzletititok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A közbeszerzési eljárás alapjánmegkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

OMMF-igazolás bekérhetősége a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását – a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben – a munkavédelmi hatóság nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi. A munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben a bányafelügyelet adja ki a hatósági igazolást. A hatósági igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes. A Kbt. 63/A. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult. A (2) bekezdés értelmében a közbeszerzési ajánlatkérők számára – ha jogszabály alapján az ajánlatkérő a nyilvántartáshoz hozzáférhet – a közbeszerzési kizáró okokkal kapcsolatos belföldi közhiteles elektronikus nyilvántartások adataihoz történő hozzáférés ingyenes. A 63. § (6) bekezdése szerint a foglalkoztatással összefüggő kizáró okot az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie – ez alapján az ajánlattevőnek nem kötelessége becsatolni a vonatkozó igazolást. Ugyanakkor a 63/A. § szerint az ajánlatkérő olyan információt nem kérhet az ajánlattevőtől, amihez közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen hozzáfér. Mivel az OMMF nyilvántartása nem minősül közhitelesnek, kérhet-e az ajánlatkérő az ajánlattevőktől OMMF-igazolást, illetve az ajánlattevő megtagadhatja-e az igazolás becsatolását a Kbt. 63. §-ának (6) bekezdésére hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] Mivel sajnálatos módon az OMMF-igazolás nem a közhitelesnyilvános ingyenes adatbázisok körébe tartozik, hanem attól független, így azajánlatkérőnek a Kbt. szerint kell eljárnia. A speciális szabály az OMMFesetében eltér az általánostól, azaz függetlenül az adatbázis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Határidő-problémák hirdetmény honlapon történő közzétételénél

Kérdés: A közbeszerzési eljárás nyilvánosságával kapcsolatos a kérdésünk. A Kbt. 17/C. §-ának (1) bekezdése szerint 5 munkanap áll rendelkezésre a 17/C. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, információk honlapon történő közzétételére. A törvény 17/C. §-ának (3) bekezdése szerint a hirdetmények TED, illetve a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladását követően kerülhet sor az adatok honlapon történő közzétételére, és közzétenni a már megjelent hirdetmény tartalmával megegyező adatokat lehet. Tekintettel arra, hogy a hirdetmények valószínűleg nem jelennek meg a feladást követő 5 munkanapon belül, hogyan tud eleget tenni az ajánlatkérő a határidő betartására vonatkozó kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon életszerű. A kockázat minimalizálásaérdekében csak azt az információt javasoljuk feltenni, ami már megjelent.Sokkal több kárt okoz az ajánlatkérő saját magának, ha korábban, vagy akárvéletlenül más tartalommal teszi fel hirdetményét, különös tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Cégmásolat, cégkivonat

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban hol cégkivonatot, hol cégmásolatot említ csatolandó okiratként. Melyiket csatoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...miatt, hanem konkrét ajánlatkérőiigény miatt szerepel mindkét dokumentum a dokumentációban. A cégjegyzék adatairól egyébként a cégnyilvánosságról, abírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 12. §-aszerint cégmásolat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...közpénzek felhasználásáról, a köztulajdon használatánaknyilvánosságáról, átláthatóbbá tételéről és ellenőrzésének bővítéséről szóló,úgynevezett "üvegzseb"-törvény – 2003. évi XXIV. törvény – több korábbitörvényt módosított az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
1
13
14
15
22