227 talált cikk a nyilvánosság kifejezésre

Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?

Kérdés: Közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően betekintésre hivatkozva az ajánlatkérő elektronikus úton elküldte a nyertes pályázó ajánlatát a kérelmezőnek. Az ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor átadta, illetve elküldte a nyertes pályázó ajánlatát?

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy megváltoztak az iratbetekintés szabályai 2010. szeptember 15. után. Tényleg igaz az, hogy az ajánlatok felbontása után minden ajánlattevő minden ajánlatba betekinthet?

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?

Kérdés: Egy ajánlattevő késve érkezett az ajánlat leadásakor, ezért kizárták. Az ajánlatok felbontását követően a bontási jegyzőkönyvet a kizárt bank is megkapta, viszont a kizárt bank felolvasólapját nem tartalmazta a bontási jegyzőkönyv. Ebben az esetben is kérhetjük az ajánlatkérőt, hogy betekintést nyerhessünk a kizárt ajánlattevő ajánlatába?

Kérdés: Várható-e, hogy a nemzeti rezsimben lefolytatandó egyszerű, háromajánlatos eljárásoknak a potenciális ajánlattevői kör szélesítése érdekében létrejön egy portál, vagy bármilyen szolgáltatás, ahol csak a beszerzés tárgya, a határidő és ajánlatkérő kapcsolattartója, elérhetősége kerülne feltüntetésre? Így az egyszerűsítésekből adódó gyorsabb eljárás lehetősége mellett a nyilvánosság is értesülhetne a beszerzésekről?

Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás keretében dokumentáció készítése részlegesen felesleges, ugyanakkor nagymértékben növeli az ajánlati felhívás terjedelmét (akár 100-200 oldal is lehet). Véleményem szerint valamennyi feltételt az ajánlati felhívásban kell szerepeltetni, különben nem védhető az esetleges eltérés, ellentmondás felvetése. Jól gondolom?

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?

Kérdés: Mit jelent az, hogy a beszerzés tárgyát minősített adatként kell kezelni? Mi a minősített adat?

Kérdés: Ha a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő szerzői jogi védelem alá eső művet nyújt be ajánlata részeként, jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérőnek joga van a mű átdolgozására? (A kiírás szövege szerint minden ajánlattevői külön beleegyezés és kontroll nélkül.)