Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlással kapcsolatosgyakorlata volt elkeserítő, amelyek összességében a legtöbb közbeszerzésieljárást bonyolítják le. Az önkormányzatok, az egyéb szervezetek, akik a mintamajdnem 60 százalékát adták, rontották leginkább a hiánypótlási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...és amelynek titokban tartása érdekében a jogosulta szükséges intézkedéseket megtette. Nem minősül üzleti titoknak az állami és ahelyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatásfelhasználásával, költségvetést érintő juttatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Objektív és szubjektív indokok a kirívóan alacsony ár megítélésekor

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdése vonatkozásában mely indok tekinthető objektívnak (szubjektívnak) a kirívóan alacsony ár körében? Tudják-e ezt gyakorlati példákkal (ellenpéldákkal) szemléltetni?
Részlet a válaszából: […] ...újítás, saját kitermelésűalapanyag, vagy akár hátrányos helyzetűek foglalkoztatása eredményekéntelőnyösebb feltételekkel történő önkormányzati irodában történő szolgáltatásnyújtáslehetnek olyan objektív indokok, amelyek elvileg megalapozzák az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...indokolatlanul magaseljárási költség összegét mérsékelheti. Döntését indokolni köteles.A gyakorlatban a Döntőbizottság például az önkormányzatok ésa közszolgáltatók esetében differenciáltabb bírságmegállapítási gyakorlatotvezetett be. Az összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Közbeszerzések Tanácsának tagjai mint hivatalos közbeszerzési tanácsadók

Kérdés: A hivatalos közbeszerzési tanácsadói listán találkoztam több alkalmazottal a Közbeszerzések Tanácsától. Jogszerű-e ez? (Nem vagyok jogász, de az én jogérzékemet sérti az eset.)
Részlet a válaszából: […] ...(1)–(3) bekezdései – értelmében– köztisztviselő nem lehet – törvényben meghatározott egyébmegbízatásokon túl – helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselőannál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Békéltetési eljárás kezdeményezésének rendje

Kérdés: Békéltetési eljárást kezdeményeztünk az önkormányzatnál egy bútorbeszerzési ügyben, mert jogorvoslat nélkül szerettük volna a problémát megoldani. Azzal utasították vissza, hogy nem náluk kell eljárnunk, hanem a Közbeszerzések Tanácsánál. Ott viszont azt a választ kaptuk, hogy lejárt a határidő. Jogszerűen jártak el? Mit tehetünk az igazunk érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...békéltetési eljárás szabályai szerint a kérelmet valóbannem az ajánlatkérő önkormányzatnál, hanem a Közbeszerzések Tanácsánál kellbenyújtani. A határidő rövid, mindössze 5 napja van a békéltetéstkezdeményezőnek a kérelem benyújtására, amelyet a jogorvoslatra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] ...titokban tartásaérdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Nem minősül ezzelszemben üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés,illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintőjuttatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Önkormányzatok "helyben központosított" közbeszerzései

Kérdés: A közbeszerzési törvény nem olyan régóta megengedi az önkormányzatoknak, hogy "helyben központosítva" folytassanak le közbeszerzéseket. Miről kell rendelkeznie ilyen esetben az önkormányzatnak?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 2007. január 11. óta teszi lehetővé, hogy a helyiönkormányzat az általa irányított szervezetek vonatkozásában rendelkezzenarról, hogy a közbeszerzéseket összevontan, ún. "helyben központosított" módonkell lefolytatni. Az önkormányzat számára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Támogatott eszközbeszerzés közbeszerzési eljárás nélkül

Kérdés: Helyesen jártunk-e el a következő esetben? Egy magánszemélyek által alapított egyesület pedagógiai intézetet működtet, amely HEFOP-pályázatot nyert, amit az Európai Unió és a magyar költségvetés 100 százalékban támogat. A pályázat keretében eszközbeszerzésre 2006 augusztusában került sor, értéke bruttó 17,8 millió forint volt. A becsült érték meghatározása után megállapítottuk, hogy az eljárást a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szerint kellene lebonyolítanunk. Ebben az eljárásrendben azonban a Kbt. 293. §-ának b) pontja szerint eszközbeszerzésre nem kell eljárást indítani, ha az ajánlatkérő nem tartozik a törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők közé, mivel csak az uniós támogatás megléte miatt került volna a beszerzés a közbeszerzés hatálya alá. A fentiek miatt a versenyszabályok betartása mellett – három ajánlat bekérése – dokumentált közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül szereztük be az eszközöket. Megfelelt-e ez így a hatályos közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] ...szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője,a társadalombiztosítási költségvetési szerv;– az országos kisebbségi önkormányzat, az országoskisebbségi önkormányzati költségvetési szerv;– a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] ...szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője,a társadalombiztosítási költségvetési szerv;– az országos kisebbségi önkormányzat, az országoskisebbségi önkormányzati költségvetési szerv;– a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
1
16
17
18
31