Az "egyéb módon nem megfelelőség" értelmezésének pontosítása

Kérdés: Egyértelműsítik-e a módosítással a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjában szereplő "egyéb módon nem felel meg..." megfoghatatlan, illetve bármire ráfogható értelmezésű szövegrészt, amely jelentős "egyéni értelmezésű" kizáró ok a pályázatok elbírálásában, és a visszaélések melegágyát kínálja fel? Egyébként a gyakorlatban mit értünk a fenti szóhasználaton?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem, vagy nem az előírtaknakmegfelelően bocsátotta rendelkezésre;– az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg azösszeférhetetlenségi követelményeknek [Kbt. 10. §-ának (3) és (5) bekezdése];– az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. december 5.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem, vagy nem az előírtaknakmegfelelően bocsátotta rendelkezésre;– az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg azösszeférhetetlenségi követelményeknek [Kbt. 10. §-ának (3), (5) bekezdése];– az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. október 24.

Műszaki ellenőr összeférhetetlensége a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Vonatkozik-e valamilyen kizáró szabály az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárásokban a műszaki ellenőrre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre a választ a 158/1997. Korm. rendeletbentalálhatjuk meg.A kormányrendelet 7. §-ának (2) bekezdése alapján az építésiműszaki ellenőr az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában sem szakértői,sem kivitelezési, sem felelős műszaki vezetői, sem pedig...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. október 3.

Alaki hibák rendezése közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Hogyan "hiánypótolható" az a hiba, ha az ajánlatot nem az ajánlatkérő által meghatározott sorrendben állítja össze az ajánlattevő? Vagy ha a csomagoláson nem a kért felirat található? (Csomagolja be újra?) Érvényteleníthető az ajánlat ezekben az esetekben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem, vagy nem az előírtaknakmegfelelően bocsátotta rendelkezésre;– az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg azösszeférhetetlenségi követelményeknek [Kbt. 10. §-ának (3) és (5) bekezdése];– az ajánlattevőt, illetőleg...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:  

Tervező szervezet kivitelezési ajánlata és az összeférhetetlenség

Kérdés: Amennyiben a tervező szervezet kivitelezési ajánlattal részt kíván venni a közbeszerzési eljárásban, van-e valamilyen összeférhetetlenségi probléma vagy szabály?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kbt. 10. §-ának (6) bekezdése értelmében azösszeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben,aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyébműszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett. Ha tehát...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. augusztus 22.

Megvalósíthatósági tanulmányt készítő személy részvétele az azt követő tervpályázaton

Kérdés: Címzett támogatással összefüggő megvalósíthatósági tanulmányt készítő személy vagy szervezet részt vehet-e a tárgyban később kiírt tervpályázaton?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a tervpályázati eljárás előkészítésének minősül amegvalósíthatósági tanulmány elkészítése is, azaz hasonlóan a Kbt.összeférhetetlenségi szabályaihoz, nincs lehetőség a tervpályázat előkészítésébenrészt vevőnek pályázni az adott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. augusztus 22.

Munkavállaló mint hivatalos közbeszerzési tanácsadó

Kérdés: Valamely, a közbeszerzési törvény alanyi hatálya alá tartozó szervezet munkavállalója lehet-e ugyanezen szervezet hivatalos közbeszerzési tanácsadója?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...felel. Amennyiben a Kbt. 9. §-ának valómegfelelést az intézmény meg tudja oldani (e tekintetben a közszolgáltatókrugalmasabbak), és összeférhetetlenségi problémák sem merülnek fel (Kbt. 10.§-a), úgy logikus megoldásnak tekinthető saját munkavállaló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. augusztus 22.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben nem tervpályázati eljárásról van szó, és aKözbeszerzési Szabályzat ezt megengedi, úgy a közbeszerzési törvény értelmébenennek csak abból a szempontból lehet akadálya, amennyiben a szakértő nemtekinthető a szervezet annak tevékenységében személyesen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:    

Restaurátori tervprogram készítőjének bevonhatósága a konkrét kivitelezésbe

Kérdés: Műemléki helyreállítás kivitelezésénél a lebonyolító bevonhatja-e a restaurátori tervprogram készítőjét a szakmai ellenőrzésbe, vagy a kivitelező alvállalkozóként a konkrét munkába? A restaurátori terv készítőjét illeti esetünkben a restaurátori engedély. A konzultáción kívül milyen lehetősége van a programtervet készítő restaurátornak a konkrét munkában való részvételre, lehet-e ő a restaurátori terv készítője is egyben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kbt. 10. §-ának (6) bekezdése szerint azösszeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben,aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyébműszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett. Ha tehát...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. augusztus 22.

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem, vagy nem az előírtaknakmegfelelően bocsátotta rendelkezésre;– az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg azösszeférhetetlenségi követelményeknek [Kbt. 10. §-ának (3) és (5) bekezdése];– az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. augusztus 1.
1
…
12
13
14
…
16