Összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályok megsértését valósítja-e meg az ajánlatkérő, ha egy közbeszerzési eljárásban ugyanazon személyt választja ki három feladatra, ezáltal ugyanaz a személy a tervező, a műszaki ellenőr és a bírálóbizottsági tag is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eljárás tárgya, amelyben az adott személy „három funkcióban” az ajánlatkérő által bevontan részt vesz.A Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályokat az ajánlatkérő és az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) viszonyában kell értelmezni....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Átlátható gazdasági szereplő

Kérdés: Az ajánlatkérőnek az átlátható gazdasági szereplő fogalomnak való megfelelés vizsgálata során kell-e vizsgálnia azt, hogy az ajánlattevő által rögzítettek (tényleges tulajdonos[ok] és tulajdoni arányuk, jogi személyek, vagy személyes joga szerint jogképes szervezet) az ajánlattevő által megadottakkal egyező tartalommal megismerhetők-e az elérhető cégnyilvántartásból? „Az ajánlatkérő által megismerhető és amely tulajdonosi és irányítási viszonyait az ajánlatkérő számára feltárja” mondatrészből következik-e az, hogy az ajánlatkérőnek az elérhető nyilvántartásokban ellenőriznie kell az ajánlattevő által az ajánlatban bemutatott (feltárt) tulajdonosi és irányítási viszonyait, és amennyiben az elérhető nyilvántartásokból nem tudja kétséget kizáróan és az ajánlattevő által bemutatott információkkal egyezően „megismerni” a tényleges tulajdonosokat, abban az esetben köteles tovább tartalmi vizsgálatot folytatni, amelynek során az ajánlattevőtől bekérhet további információkat, pl. felvilágosításkérés keretében? Amennyiben az előző kérdésre adott válasz igen, annak alapján kérdésünk, ha a beérkező felvilágosítás tartalma arra enged következtetni, hogy az ajánlattevő által az ajánlatban bemutatott (feltárt) tulajdonosi vagy irányítási viszonyok nem ellenőrizhetők, vagy nem egyeznek meg az ajánlatkérők által elérhető nyilvántartásokban szereplő adatokkal, abban az esetben az érintett ajánlattevő nem minősül átlátható gazdasági szereplőnek? Átlátható gazdasági szereplőnek minősül-e az a gazdasági szereplő, akinek a tényleges tulajdonosa(i), valamint tulajdonosi és irányítási viszonyai az ajánlatkérő által elérhető nyilvántartásokból (pl. e-cégjegyzék) nem megismerhetőek, de az ajánlat részeként benyújtott ajánlattevői nyilatkozatban teljeskörűen bemutatásra kerülnek a gazdasági szereplő tényleges tulajdonosai, valamint a tulajdonosi és irányítási viszonyai? Amennyiben a tulajdonosi és irányítási viszonyok feltárásához felvilágosításkérés szükséges, az ajánlatkérő az ajánlattevői nyilatkozaton túl kérhet-e alátámasztó dokumentumokat az ajánlattevői állítások igazolására, ideértve pl. hatályos cégokmányokat, tagjegyzéket, alapítói határozatokat vagy szindikátusi szerződéseket, vagy a 2021. évi XLIII. törvény tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő adatok kivonatát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...A tulajdonosi és irányítási viszonyok alaposabb vizsgálata hozzájárul a közpénzek elköltésének átláthatóságához és az összeférhetetlenségi helyzetek vagy versenyt korlátozó magatartások azonosításához.”A Kbt. 3. § 10a. pont alapján egy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Keretmegállapodás második részében becsült érték meghatározása

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a konkrét beszerzés becsült értékét megadjuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szükség van a becsültérték-számítás metódusának figyelembevételére, a megállapított becsült érték összegére, ilyen például az összeférhetetlenség [Kbt. 25. § (9) bekezdés], az aránytalanul alacsony ár (Kbt. 72. §), vagy az egyes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Bírálóbizottság összetételének megváltozása

Kérdés: Jelenleg folyamatban van egy közbeszerzési eljárásunk, ahol az egyik bírálóbizottsági tag jelezte, hogy le szeretne mondani a bizottsági tagságáról. Szeretnénk kérdezni, hogy bírálati szakaszban lecserélhetőek a bírálóbizottsági tagok?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adott esetben az ajánlatkérő eljárási cselekmények végzésére lehet köteles. Például, ha a bírálóbizottsági tag lemondásának oka az összeférhetetlenség fennállása, akkor akár egyes eljárási cselekmények megismétlésére is sor kerülhet, vagy egy alapelvi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.

Összeférhetetlenség különböző eljárások esetében

Kérdés: Kivitelező cégként, ha kiadjuk a referenciaigazolást a nekünk korábbi design and build konstrukcióban alvállalkozóként dolgozó tervezőcégnek, felmerülhet-e összeférhetetlenség a jövőben olyan építési beruházás tárgyú eljárásban, amelyet ennek a cégnek a terveit használva indítanak, ha egyéb kapcsolat nincs a cégek között?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a kérdés arra vonatkozik, hogy a két teljesen független eljárás és szerződés összeférhetetlenséget keletkeztet-e azért, mert a második eljárásban induló ajánlattevő korábban már szerződéses kapcsolatban volt egy független projekt kapcsán a második...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Összeférhetetlenség

Kérdés: Egy önkormányzati képviselő jelezte, hogy egy sportegyesületnél elnöki pozícióra választotta meg a küldöttgyűlés. A sportegyesület pályázhat-e az adott önkormányzathoz, ha a pályázat benyújtásával egyidejűleg az egyesület honlapján a 2007. évi CLXXXI. törvény 8. § e) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettségének eleget tesz?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...közbeszerzési összeférhetetlenség vizsgálata és annak elkerülése független az egyéb közzétételi kötelezettség teljesítésétől, mely a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény értelmében kötelező az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 6.

Összeférhetetlenség tervező bevonása során

Kérdés: Az ajánlatkérő az engedélyes tervek elkészítésére az X Kft.-vel fog szerződni. Az ajánlatkérő ebben a szerződésben nem kívánja előírni a Vállalkozónak azon kötelezettségét, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vegyen, tekintettel arra, hogy az X Kft. várhatóan ajánlattevőként részt kíván venni a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban. Annak érdekében, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok ne sérüljenek, és az X Kft. az eljárásban ajánlattevőként jogszerűen részt tudjon venni; helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha az engedélyes tervek elkészítésére vonatkozó szerződés aláírásakor aláírat az X Kft. kötelezettség-vállalásra jogosult képviselőjével egy olyan kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő által bevontan a Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti személyek nem vesznek részt, tekintetükben a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek, velük szemben nincsen olyan bármely körülmény, amely a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet? Tudomásul veszi, hogy ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére. Mindemellett az ajánlatkérő ügyel arra, hogy egyik munkavállalója se vonja be semmilyen módon a kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az X Kft.-t. Amennyiben a fenti nyilatkozattétel nem megfelelő, és nem biztosítja, hogy az X Kft.-nek az engedélyes tervek elkészítését követően a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok sérelme nélkül részt vegyen, kérjük támogató javaslataikat.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...összeférhetetlenségi szabályok 2022. október 11-ét követően jelentősen változtak. Az új összeférhetetlenségi szabályok részletesebbek, szigorúbbak, de egyúttal – néhány kivételtől eltekintve – megdönthető vélelmek is. Az összeférhetetlenségi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. március 5.

Többes megjelenés tilalma

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásunkban két ajánlattevő ugyanazt a szakembert nevezte meg a szakmai tapasztalattal összefüggő alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében. Ez jogszerű, vagy vizsgálni kell az összeférhetetlenséget?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...milyen viszonyok minősülhetnek jogszerűtlennek. Az ajánlatkérő és az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) közötti viszonyokra az összeférhetetlenségi szabályok, az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) közötti viszonyokra a többes megjelenés tilalmára vonatkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. február 5.

Nyilvánosság a bírálat során

Kérdés: Önkormányzatunk a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések szabályozására Beszerzési Szabályzatot készített. A szabályzat szerint az 1 millió Ft és 10 millió Ft közötti beszerzések esetén a Pénzügyi Bizottság bírálja el a beérkezett ajánlatokat, és a képviselő-testület dönt. A bírálatban és a döntésben részt vevők „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot” tesznek. A nyilatkozat szövegezésében a titoktartás a Polgári Törvénykönyv 2:47. §-ában meghatározott üzleti titokra vonatkozik. Ez a paragrafus azonban már hatálytalan. Felmerült bennünk, hogy vajon a pénzügyi bizottság és a képviselő-testület tárgyalhatja az ajánlatokról való döntést nyílt ülésen? Nem kell zárt ülést elrendelni a napirend tárgyalásakor? Nem sért jogszabályt az adatok nyilvánosságra hozatala? A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei felkerülnek az önkormányzat honlapjára, tehát teljesen nyilvánosak.
Részlet az állásfoglalásából: […] Véleményünk szerint Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pont alapján van lehetőség zárt ülést tartani az alábbiak szerint:„46. § (2) bekezdés: A képviselő-testületc) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. december 11.
Kapcsolódó címkék:    

Számítási hiba javításának elmaradása

Kérdés: Az ajánlattal benyújtott tételes költségvetésben számítási hibát talált az ajánlatkérő. Az ajánlattevőt felhívta a számítási hiba javítására, mely felhívásban az ajánlatkérő kérte – a tételes költségvetést a számítási hibát kijavítva – ismételten benyújtani, valamint a helyes összesen ajánlati árat a felolvasólapon feltüntetni. Az ajánlattevő a számítási hiba javításának részben tett eleget, vagyis a tételes költségvetést megfelelően javította, azonban a felolvasólapon nem javította az árat. Mi a teendő ebben az esetben? Ha érvénytelen, akkor a 71. § (11) bekezdése vagy a 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az eredetileg benyújtott ajánlatban ellentmondás nem volt, azonban a benyújtott költségvetés számítási hibát tartalmazott. A számítási hiba javítására szóló felkérés egyértelműen tartalmazta a felolvasólap javítására vonatkozó felkérést is. Álláspontunk szerint az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. december 11.
1
2
3
…
16