3947 talált cikk a rész kifejezésre

Kérdés: Hogyan alakul a jogorvoslati határidő, ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtok be?

Kérdés: Előzetes vitarendezés iránti kérelemre megteheti-e az ajánlatkérő, hogy kizár ajánlattevőt az eljárást lezáró döntését követően? Előzetes vitarendezési kérelem alapján van-e lehetőség hiánypótlási felhívás kiadására az eljárást lezáró döntés után?

Kérdés: Egy eljáráson belül hány alkalommal változtatható meg az írásbeli összegzés?

Kérdés: Az előleg beszámít az első részszámlába? Ki kell-e ezt kötni a szerződésben, vagy valamilyen jogszabály, illetve más dokumentum alapján lehet-e rá hivatkozni, ha a szerződésben nem volt ilyen kikötés?

Kérdés: Az ajánlatkérő hirdetményt adott fel nyílt közbeszerzési eljárásra vonatkozóan 2012. 05. 21-ei dátummal. Az ajánlattételi határidő 2012. 07. 06. volt. A felhívás szerint az alkalmassági feltétel a következő volt: "Alkalmas az Ajánlattevő ha rendelkezik: (...) minden rész tekintetében, gépjármű alkatrész kereskedelméhez/forgalmazásához megszerzett ISO 9001-2008 minőségbiztosítási tanúsítvánnyal vagy azzal egyenértékű minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, vagy a megtett minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékával." Az érvényes jelző ugyan nem szerepel a feltétel megfogalmazásában, de álláspontom szerint az ajánlattevő akkor "rendelkezik" az ISO-tanúsítvánnyal, ha a bemutatott tanúsítvány az érvényességi időn belüli. Egyik ajánlattevő ajánlatában benyújtotta az alábbiakat a tanúsítvány vonatkozásában: autómobil-kereskedelem, szerviz, alkatrész-forgalmazás (ISO 9001:2008) tárgyában, e tanúsítvány 2012. 07. 12-ig érvényes; járművek első forgalomba helyezési és időszakos műszaki vizsgáztatása, környezetvédelmi felülvizsgálata és előzetes eredetiségvizsgálata (ISO 9001:2009) tárgyában, e tanúsítvány 2013. 11. 11-ig érvényes.
A gyakorlat szerint a vállalkozások a kialakított minőségbiztosítási rendszerüket évente auditáltatják, és háromévente új tanúsítványt kapnak (ha megfelelnek az auditon). A fenti elvi lehetőségek miatt a lejáró vagy lejárt tanúsítvány esetén a hiánypótlást követően kerül az ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy megítélje, az ajánlattevő rendelkezik-e a kért tanúsítvánnyal vagy sem, hiszen elképzelhető, hogy a tanúsítványt időközben megújították. Fenti gondolatmenet alapján az ajánlatkérő 2012. 07. 11-én kelt levelében hiánypótlásra hívta fel az Ajánlattevőt, az alábbiak szerint:
"...Ajánlattevő által benyújtott ISO 9001:2008 minősítő tanúsítvány 2012. 07. 12-én lejár, így az Ajánlattevő nyertessége esetén, a szerződéskötéskor már nem érvényes. Kérjük szíveskedjenek pótlólag megküldeni a meghosszabbításra vonatkozóan benyújtott kérelmük másolatát, illetve amennyiben az újra minősítés már megtörtént, akkor az új érvényességi határidővel ellátott ISO 9001:2008 minősítő tanúsítvány másolatát".
A hiánypótlásban az ajánlattevő az ajánlatban benyújtott iratot adta be ismételten (az ajánlat szerinti oldalszám szerepel rajta). A hiánypótlásban beadott tanúsítás a fent hivatkozottak szerint, "járművek első forgalomba helyezési és időszakos műszaki vizsgáztatása, környezetvédelmi felülvizsgálata és előzetes eredetiségvizsgálata" tevékenységre vonatkozik, így az véleményem szerint az előírt alkalmassági feltétel teljesülését nem igazolja. A hiánypótlási felhívás egyértelműen tartalmazza, hogy a beadott tanúsítványt az ajánlatkérő lejártnak tekinti, tartalmazza továbbá azt is, hogy a tanúsítványnak milyen tevékenységre kell vonatkoznia. Ezzel kapcsolatban az ajánlattevő nem támasztott kifogást a hiánypótló levelében. Álláspontom szerint, mivel újabb hiánypótlás nem rendelhető el, és az ajánlattevő nem igazolta az alkalmassági feltételnek való megfelelését, az ajánlata érvénytelen. Jól gondolom? Az alkalmassági feltételnek az ajánlat benyújtásakor, az összegezés elkészítésekor, vagy a szerződéskötéskor kell megfelelnie az ajánlattevőnek?

Kérdés: Kérjük szíves felvilágosításukat az alvállalkozó fogalmának a hírközlés területén történő alkalmazásával kapcsolatosan. A hírközlés tipikusan olyan terület, ahol az egyes piaci szereplők szolgáltatásaikat – azok nagy földrajzi kiterjedésére, illetve a hírközlési építmények korlátozott elhelyezési lehetőségeire/rendelkezésre állására tekintettel – a legtöbb esetben kizárólag más szolgáltatókkal összekapcsolódva, más szolgáltatóktól bérelt vonalakon és eszközökön, az azokhoz szét nem választhatóan kapcsolódó karbantartási, hibajavítási szolgáltatásokat igénybe véve valósítják meg. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 86. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, a hálózatok összekapcsolásával, illetve az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban egymással együttműködésre kötelezettek. Az Eht.-ban előírt általános együttműködési kötelezettségen túl a nagykereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók ("JPE"-k) az Eht. 106. §-a alapján kötelesek a hírközlési hatóság határozatában előírtak szerint meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot biztosítani a társszolgáltatók számára. Az ilyen jelentős piaci erejű szolgáltatók a hírközlési hatóság által meghatározott piaco(ko)n piaci erejüknél fogva hatásában olyan helyzetben folytatják tevékenységüket, mint egy kvázi kizárólagos jog alapján szolgáltató. A szolgáltatók ezen infrastruktúra mindenkori rendelkezésre állásának biztosítására egymás között, illetve nemzetközi viszonylatban különféle hálózati, bérleti és bérelt vonali keretszerződések sokaságát kötik meg egymással annak érdekében, hogy egy-egy konkrét előfizető kiszolgálására a saját infrastruktúrájukat, szolgáltatásportfóliójukat a hiányzó elemekkel kiegészíthessék. Ugyanez történik a közbeszerzési szerződések teljesítéséhez szükséges hálózat/eszközök/szolgáltatások együttesének kialakítása során is. A korábbi, 2009. április 1-je előtti szabályozás alapján, a fentiekben ismertetett "háttérszerződések" szolgáltatói nem minősültek alvállalkozónak, mivel velük nem az adott konkrét közbeszerzési pályázat kapcsán került sor szerződéskötésre, -módosításra.

Kérdés: Egy multinacionális szervezet védőszemüvegeket forgalmaz. Kizárja-e a lehetőségét annak, hogy alkalmasságot igazoló szervezetként induljon velünk, ha ő is részt vesz, mint az ajánlattevő ugyanazon tenderen, bár valószínűleg más soron?

Kérdés: Minősíthetők-e a JPE-k kizárólagos jog alapján tevékenykedő szolgáltatóknak? A hírközlésben általános együttműködési háttér, annak a hatályos Kbt. alvállalkozókra vonatkozó szabályrendszerének való megfeleltetése nem egyedi probléma, így azzal valamennyi, közbeszerzésen indulni kívánó hírközlési szolgáltatóm illetve az ilyen szolgáltató szolgáltatásait igénybe venni kívánó kiíró szembesül. A kérdés megválaszolása és a bizonytalanságok kiszűrése azért is nagy jelentőségű, mert a verseny biztosításának érdekében, ugyanabban a közbeszerzési eljárásban egy gazdasági szereplő nem indulhat ajánlattevőként/részvételre jelentkezőként és más pályázó alvállalkozójaként is, tehát a helyzet téves megítélése súlyos következményekhez, kizáráshoz, illetve az egyes eljárások eredménytelenségéhez vezethet. Mi az álláspontjuk mindezek alapján a kérdésben?

Kérdés: Milyen változásokat vezettek be júliustól a közbeszerzési törvénybe?

Kérdés: Mennyiben módosultak a tervpályázati eljárásra vonatkozó rendelkezések?