3947 talált cikk a rész kifejezésre

Kérdés: Cégünk kb. 10 éve lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként, határozatlan idejű szerződés alapján takarít. Az érvényes jogi szabályozások bizonytalan értelmezése miatt az ajánlatkérő jelenlegi vezetése a fenti szolgáltatás kényszerű újrapályázását elkerülhetetlennek látja az alábbiakra hivatkozással, illetve a következő kérdésfelvetésekkel: – a határozatlan időre szóló szerződés ellenére a 48 hónap szolgáltatási időtartam eltelte a közbeszerzési eljárás ismételt lefolytatására kötelez minden beszerzőt; – a szolgáltatásra érvényes éves 5 millió forint értékhatár önmagában indokolja az ilyen (ezt meghaladó értékű) szolgáltatások évenkénti közbeszerzési eljárásban történő ismételt beszerzését, továbbá ha – az eddigi takarítási szolgáltatás típusú beszerzéshez (amely az éves 5 millió forintot meghaladja) a beszerző a szolgáltatás kibővítését szeretné, a kibővítési mérték (azaz a pótlólagos beszerzés) akár eléri az éves 5 millió forintot, akár nem, az éves beszerzési értéknagyság összeszámítása miatt mind a régi (eredeti szolgáltatás), mind pedig az új (kiegészítő szolgáltatás) beszerzés új közbeszerzési eljárást igényel-e?

Kérdés: Az EU-ba való belépést követően egyre több pályázat lebonyolítására kerül sor, amelyeknél közbeszerzést kell lefolytatni. A kérdés a következő: jogosult-e a pályázat kiírója a megkezdett közbeszerzési eljárás tartama alatt, vagy az elbírálást követően (eredményről jegyzőkönyv) arra, hogy a beadott közbeszerzési dokumentumok átvizsgálása után megtiltsa, hogy a pályázó eredményt hirdessen, valamint arra, hogy a pályázót új közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezze? A támogató által kiadott tájékoztató szerint "a leadott dokumentumokat átvizsgálja, hogy megfelel-e a közbeszerzési törvénynek, illetve a pályázatnak. Amennyiben a közbeszerzési törvénynek vagy a pályázatnak nem felelnek meg a dokumentumok, akkor addig nem lehet eredményt hirdetni, és szerződést kötni a nyertessel, amíg a hiba kijavításra nem került." Jelenleg a támogató nem írta alá a támogatási szerződést, és kérte a közbeszerzési eljárás újbóli lefolytatását, és hozzáteszi, hogy "A korábban kiadott tájékoztatónk értelmében a vállalkozási szerződést akkor lehet megkötni (értsd: a nyertes ajánlattevővel), ha a közbeszerzési eljárás dokumentumait átvizsgáltuk, és azokat megfelelőnek találtuk." Az ajánlati felhívás megküldésével induló egyszerű közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vevők közül senki nem kifogásolta az eljárást. Jogszerű-e a fentiekben ismertetett helyzet?

Kérdés: Az ún. nemzeti hirdetménymintában részajánlattételnél be lehet jelölni, hogy ajánlatot lehet tenni egy részre, egy vagy több részre, valamennyi részre. A gond a következő: adhat-e ajánlatot valamennyi részre az ajánlattevő, ha a középső van bejelölve? Ha adott, kizárható-e ez alapján, vagy sem?

Kérdés: Lehet-e erőforrás olyan vállalkozás, amelyet az OMMF eltiltott a közbeszerzéstől?

Kérdés: Amennyiben keretmegállapodást kötött az ajánlattevő például három céggel, akkor a keretmegállapodásos eljárás második részeként lefolytatásra kerülő (közszolgáltatói ajánlatban) eljárásban az ajánlattevő bevonhat-e alvállalkozót, annak ellenére, hogy az eredeti keretmegállapodás megkötésekor nem nevesített alvállalkozót? (Az ajánlatkérő az eljárás első részében is és az eljárás második részében is leadta a 10 százalék feletti alvállalkozók nevesítését.)

Kérdés: Igaz-e az a feltevésünk, hogy az ajánlati dokumentáció beszerzésére fizetendő összeg az ajánlattevő részére visszautalandó, amennyiben nem nyertes? Illetve nyertessége esetén a szerződéses érték a dokumentáció árának összegével csökkentendő?

Kérdés: Kérdéseink a védett foglalkoztatókkal kapcsolatosak. Ki tartja nyilván az említett foglalkoztatókat, és van-e valamilyen általánostól eltérő szabály a részvételükkel folytatott beszerzésekre?

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban nyertesnek hirdetett pályázó visszalépett a szerződés megkötésétől. Az ajánlatkérő ezt követően a második "helyezettel" kötötte meg a szerződést annak ellenére, hogy az ajánlati felhívásban ennek lehetősége nem szerepelt. Jogszerű-e ez így?

Kérdés: A hamis adatszolgáltatás miatti 3 éves eltiltás hatálya mikortól számítandó abban az esetben, ha az ezt kimondó ajánlatkérői döntés "végigjárva" a teljes jogorvoslati fórumrendszert, az Ítélőtáblán emelkedik jogerőre? Mikortól számítandó a három év? A jogerőre emelkedéstől, vagy a jogerős ítélet hatálya visszahat az ajánlatkérői döntés időpontjára, azaz onnantól kell számítani a három évet, illetve ami még ebből hátravan – ugyanis a Döntőbizottság a D.683/16/2003. számú, közzétett határozatában így foglalt állást, igaz, még a régi Kbt. alapján. A Döntőbizottság fenti határozata szerint abban az esetben, ha az ajánlattevő bírósági úton keres jogorvoslatot, annak jogerős befejezéséig függő jogi helyzet keletkezik, ami ha a hamis adatszolgáltatás jogerős megállapításával ér véget, akkor az eltiltás hatálya az ajánlatkérői döntés meghozatalának napjára visszahatóan beáll?

Kérdés: Mit jelent a "kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelően"? [Ajánlattételi felhívás formanyomtatvány, II.1.2) a).]