Egyetlen ajánlattevő az eljárásban

Kérdés: Mi történik az új Kbt. szerint, ha a nyílt eljárás esetén csupán egyetlen ajánlattevő pályázata érkezik be? A korábbi Kbt. alapján gyakorlat volt, hogy így is eredményes lehetett az eljárás, mindazok ellenére, hogy az ajánlati felhívásból látható volt, hogy más nem is tud indulni a pályázaton, mert az alkalmassági feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetben hogyan érvényesül az esélyegyenlőség és az objektivitás? A megjelentetés előtt vajon mindezek felmérhetők, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslati eljárás megindítását teszi lehetővé hivatalból (Közbeszerzési Döntőbizottság), vagy az ajánlatkérő, az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt kérelmére, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Ajánlattevők számának meghatározása meghívásos eljárásban

Kérdés: A meghívásos eljárásban milyen körülményeket kell figyelembe venni az ajánlattételre felkérendők számának meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...emellett annak a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámot a részvételi felhívásban kell megadni.A Kbt. 123. §-ának (4) bekezdése értelmében ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak alkalmazási köre

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai (Kbt. 4. része) vonatkoznak-e a különös közbeszerzési eljárás szabályait alkalmazó egyes szervezetekre? Az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályait, azaz a 4. rész szerinti eljárást ők is kötelesek-e alkalmazni? (Megjegyzés: a törvény előzményét képező javaslat indoklása szerint az egyszerű eljárás szabályai nem vonatkoznak a különös beszerzőkre.)
Részlet a válaszából: […] ...terjed ki a közszolgáltatói körre, tehát a különös közbeszerzési eljárás szabályait alkalmazni köteles szervezetek nem tartoznak a 4. rész alanyai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Önkormányzat szolgáltatási feladatainak ellátása

Kérdés: A gyakorlatban látható, hogy önkormányzatok bizonyos szolgáltatási feladataik ellátására különféle szervezeteket – közhasznú társaság, korlátolt felelősségű társaság stb – alapítanak. A jövőben ki kell-e írniuk az önkormányzatoknak e feladatok ellátására közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...mintha a cég az önkormányzatnak mintegy belső szervezeti egysége lenne, és ez a cég tevékenységének lényeges hányadát az önkormányzat részére végzi. Ebben az esetben a közbeszerzést elvileg nem kell meghirdetni. A Kbt. ilyen rendelkezést nem tartalmaz, azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Kiegészítő tájékoztatás

Kérdés: A Kbt. rendelkezései értelmében a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők részére hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg kell küldeni. Hogyan értelmezendő ebben az esetben az "illetőleg" kifejezés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek lehetősége van arra – a megfelelő ajánlattétel érdekében –, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérjen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Ármaximalizáció

Kérdés: A tenderkiírásban maximálható-e a termék ára?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. általános részének első fejezete tartalmazza az alapelveket, amelyek között – egyebek mellett – az is szerepel, miszerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget, valamint egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. Amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Teljesíthetetlen ajánlatterv

Kérdés: Milyen jogkövetkezménnyel jár, ha az ajánlatterv teljesíthetetlen feltételeket tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 87. §-a rendelkezik arról, hogy amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek, vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Kirívó aránytalanság a Kbt.-ben

Kérdés: Ki határozza meg, hogy mi minősül kirívóan aránytalan kötelezettségvállalásnak? Például egy 3000 eurós (építési beruházás) törzstőkéjű cég esetében, aki 200 millió napi kötbért és 20 év garanciát vállalt?
Részlet a válaszából: […] ...elfogadott szakmai szokásokat, etikai szabályokat sértő kötelezettségeket vállalnak, amelyek irreális ajánlati tartalmi elemek, valamely részszempont körében maximális pontértékek elérését célozzák. Amennyiben az ajánlatkérő úgy véli, hogy a benyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Központosított termékkörök keretszerződései

Kérdés: A 2004. május 1-jei fordulónap érint-e és ha igen, milyen mértékben a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatósága által már megkötött keretszerződéseket, illetve azok végrehajtását a központosított termékkörök tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos közbeszerzési szabályokat kell alkalmazni. Ez vonatkozik a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szóló 125/1996. Korm. rendelet helyébe lépő új kormányrendeletre is, amely hatályát tekintve záró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Megbízólevél

Kérdés: Kell-e külön megbízólevél az ajánlatkérő munkavállalójának?
Részlet a válaszából: […] ...az összeférhetetlenségi nyilatkozatra, amelynek megkövetelésére minden esetben külön szükség van az ajánlatkérő munkavállalója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
385
386
387