104 talált cikk a részekre bontás kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a következő jogszabályhelyet: 116. § (1) "E törvényt nem kell alkalmazni arra a szerződésre, amely a) a 6. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti ajánlatkérő közszolgáltatói tevékenysége folytatásától eltérő célra, vagy b) ..." Az "eltérő cél"-t hogyan kell értelmezni? Ugyanazt jelentheti, mint a régi megfogalmazás?

Kérdés: Miért van az, hogy nyilvánvaló esetekben sem részajánlattételre, sem pedig alternatív ajánlat benyújtására nem ad ajánlatkérő lehetőséget?

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?

Kérdés: Milyen szempontok figyelembevétele szükséges a jó és használható közbeszerzési terv elkészítéséhez? (Elsősorban gyakorlati oldalról tesszük fel a kérdést.)

Kérdés: Adott egy városüzemeltetési korlátolt felelősségű társaság, amelynek 100 százalékos tulajdonosa az önkormányzat. Ugyanez a kft. a városban a víz-, szennyvíz- és távhőszolgáltató is. Tehát egyszerre klasszikus alany és közszolgáltató is. A Kbt. a közszolgáltatók esetében nem beszél egyszerű közbeszerzési eljárásról. Kell-e például egy 46 millió forint becsült értékű távhős építési beruházás esetén valamely közbeszerzési eljárást lefolytatni? Ha kell, akkor milyen minőségében, és a nemzeti értékhatár felét a 90 millió forinthoz vagy a 100 millió forint értékhatárhoz képest kell-e meghatározni?

Kérdés: Színházi díszletgyártás egy díszletén belül szétbonthatók-e a szerkezeti elemek és a díszletfestői és díszletszobrászi munka? Az értékhatárt befolyásolja-e ez a szétbontás?

Kérdés: Amennyiben önként alkalmazza valamely cég a Kbt.-t, akkor mely eljárásrend szabályait kell alkalmaznia, azaz választhat-e az általános alanykénti vagy a különös alanykénti törvényalkalmazás között?

Kérdés: Közszolgáltatók esetében a távbeszélő-, teletex-, rádió-, telefonszolgáltatás igénybevételét mely értékhatár szerint kell vizsgálni? Közvetlenül összefügg-e a közszolgáltatás nyújtásával?

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 162/2004. Korm. rendelet szerinti szempontok alapján összetartozó részek az alvállalkozók bevonásának szempontjából sem választhatók szét. Ha az ajánlatban az alvállalkozók bevonása során az ajánlattevő megsérti ezt a rendelkezést, akkor az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján. Ez szorosan értelmezve azt is jelentheti, hogy például egy tetőszerkezeti munka esetében nem vonható be külön alvállalkozó az ácsmunkára és külön alvállalkozó a bádogosmunkára. Vagy épületgépészeti munka esetén nem választhatók szét az alapszerelési és a szerelvényezési munkák alvállalkozói? A komplett tetőszerkezet és a komplett épületgépészeti munka nem választható szét sem szakági üzemeltetési, sem engedélyezési, sem pedig garanciális szempontból?

Kérdés: Ha a Kbt. 40. §-ának b) pontja nem teljesül (tehát nincs egy beszállító, aki minden terméket kihozna), kell-e eljárást indítanom? Ha egybeszámítom [tehát a b) pont nemteljesülését figyelmen kívül hagyom], akkor az összes árubeszerzés 20 millió forint. Ha termékcsoportokra bontom [mivel a b) pont nem teljesül], egyik termék sem éri el a 8 millió forintot.