194 talált cikk a részszempont kifejezésre

Kérdés: Egy építési beruházáshoz kapcsolódó kiviteli terveztetés, ha jól értelmezem, nemzeti eljárásrendben 25 millió forintig például hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ezen összeg felett hirdetményes, uniós értékhatárnál pedig a 305/2011. kormányrendelet (6)–(7) bekezdésén kívül kötelezően tervpályázati eljárás lehet. Kötelező-e tervezési szolgáltatás esetében tervpályázati eljárást kiírni az új szabályok szerint?

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?

Kérdés: Van-e törvényi lehetőség az ajánlatkérő által az eljárásra összeállított dokumentációk – például a közbeszerzési törvény 48. §-ának (3) bekezdése szerinti műszaki megfelelőség – értékelésére, illetve a megfelelőség mindenkori biztosítására?

Kérdés: A tervpályázati eljárásnál miért maradt meg az eredményhirdetés? Van ennek valami oka?

Kérdés: Egy ajánlati dokumentáció egyik pontja az alábbiakat rögzítette: "A teljes díj mellett kérjük, adja meg a hőközpontokra és a kazánházakra a díjrészt külön-külön is, mivel ez az elszámolás alapja. Az ajánlatban az egyes hőközpontokra külön-külön kell ajánlatot benyújtani. Az ajánlati felhívásban az értékelési részszempontok a következők voltak:
A bírálat szempontja: összességében legelőnyösebb ajánlat.
1. részszempont: Az ellenszolgáltatás havi átalánydíja nettó Ft.
2. részszempont: Az ellenszolgáltatás rezsióradíja nettó Ft.
3. részszempont: Ajánlattevőt megillető vállalkozói díjrészre vonatkozó fizetésihatáridő-többlet.
Ezek az adatok szerepeltek az általunk benyújtott ajánlat felolvasólapján is. Az ajánlat benyújtása során a dokumentációnkból a hőközpontokra és a kazánházakra vonatkozó díjrészek külön-külön részletezése lemaradt, azonban az értékelési részszempont alapjául szolgáló "Az ellenszolgáltatás havi átalánydíja nettó Ft"-ot a felolvasólapon feltüntettük. Az ajánlatkérő nem szólított fel bennünket hiánypótlásra, és érvénytelenítette az ajánlatunkat a következő indokolással: "Az ajánlattevő az alábbi előírást nem teljesítette: A teljes díj mellett kérjük, adja meg a hőközpontokra és a kazánházakra a díjrészt külön-külön is, mivel ez az elszámolás alapja. Az ajánlatban az egyes hőközpontokra külön-külön kell ajánlatot benyújtani. E körben a Kbt. 83. § (2) bekezdésben rögzített hiánypótlási korlát miatt hiánypótlásnak helye nincs, hiszen a hőközpontok ára külön-külön adja a teljes ellenértéket. A fentiek alapján az ajánlat nem felel meg a felhívás és dokumentáció feltételeinek, erre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében érvénytelen."
Megjegyzés: Az ajánlattétel során a részekre történő ajánlattétel nem volt megengedett, valamint az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nem szerepelt teljes körű, árazandó költségvetés, amit ki lehetett volna tölteni. Ugyanakkor értékelési részszempont volt az ellenszolgáltatás havi átalánydíja (nettó Ft), amely az összes hőközpontra és kazánházra vonatkozott. Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő abban a tekintetben, hogy nem rendelt el hiánypótlást, valamint hogy mindezek alapján érvénytelennek nyilvánította a benyújtott ajánlatunkat?

Kérdés: Lehet-e a műszaki tartalommal kapcsolatosan olyan hiánypótlást kérni, hogy pontosítsa az ajánlattevő, mit ért műszaki tartalom alatt? Előfordul, hogy nem egyértelmű az ajánlatkérő számára a műszaki leírás megfogalmazása. Vagy ilyenkor az ajánlatkérő hivatkozhat az ajánlattevőnek arra a kötelező nyilatkozatára, miszerint elfogadja a felhívás és a dokumentáció feltételeit? A Kbt. szerint a hiánypótlás során "ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni". Az ellenszolgáltatás minden esetben elbírálási szempont, ami összefügg a műszaki tartalommal. Ezek szerint a műszaki tartalommal kapcsolatosan nem lehet semmiféle (kiegészítő, pontosító, tisztázó) hiánypótlást kérni?

Kérdés: Kiegészíthető-e az ajánlat az általunk szükségesnek tartott adattartalommal? Benyújthatjuk-e a kiegészítést külön dokumentumban? Hogyan kezeli ezt a kiegészítést az ajánlatkérő?

Kérdés: Ha az idegen nyelvű dokumentumról elfelejtettünk fordítást csatolni, ez pótolható hiánynak minősül?

Kérdés: Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában mindkét ajánlattevőt hiánypótlásra kellett felszólítani. Az egyik ajánlattevő a hiánypótlásban az ellenszolgáltatást is módosította, havi díjakat írtak be éves díjak helyett. (Az ajánlatból egyébként nem lehetett erre következtetni, mert a tételes költségvetésében is éves díjként tüntette fel a díjakat. Ezért az ajánlatkérő nem is javította.) Elfogadható-e, hogy az ajánlatkérő által kért hiánypótlást (ami semmilyen összefüggésben nincs az ellenszolgáltatással és a műszaki tartalommal) elfogadjuk, de a javítást nem? Így az ajánlat érvényes és tárgyalásra bocsátható.

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)