64 talált cikk a szakértelem kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 67. § (3) bekezdésének b) pontjára hivatkozva kérhető-e a személyek szakmai gyakorlatára vonatkozó információ?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzés esetében a szakmaiságnak ugyanúgy kell érvényesülnie, mint a többi eljárási rezsimben? Tehát a 3 főben a szakmai, a jogi és a közbeszerzési ismeret ugyanúgy követelmény?

Kérdés: Egyszerűsített közbeszerzési eljárást lebonyolíthat-e az önkormányzat polgármesteri hivatala anélkül, hogy OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkező szakember ebben részt venne (a hivatal dolgozója közgazdász végzettségű)?

Kérdés: Pályázat készítésekor a Kbt. 71. §-ának b) pontja alapján nyilatkozatot kell adni az alvállalkozóról. Munkaruha-pályázat esetén az alapanyag-beszállító alvállalkozónak minősül-e?

Kérdés: Három-négy főből álló polgármesteri hivatali apparátusnál a közbeszerzési eljárás bírálatához megkövetelt minimum 3 fős bizottság hogyan állítható föl? Milyen feltételekkel vonható be külső szakember?

Kérdés: Műszaki alkalmasság igazolásakor a vezető vagy részt vevő szakember bemutatásánál elegendő-e a "sima" nyilatkozat, vagy itt is közjegyző előtt kell nyilatkozatot tenni?

Kérdés: Cégünk hosszú távon megtérülő fűtés-korszerűsítési szolgáltatásnyújtással foglalkozik. Ez a tevékenység az első évben veszteséges volt. Többször előfordult, hogy a veszteséges működés miatt kizártak minket az ajánlattevők közül. Kérdezzük, hogy jogszerű-e a veszteséges működésre hivatkozással kizárásunk egy adott közbeszerzési eljárásból?

Kérdés: Meghatározhat-e olyan feltételt az ajánlatkérő, amely nem releváns a közbeszerzés tárgyát tekintve? Konkrétan, hogy ún. élőerős vagyonvédelmi és járőrszolgálatra vonatkozó vállalkozási (szolgáltatási) szerződés esetén alkalmatlan az ajánlattevő akkor, ha nem rendelkezik legalább kettő darab, egészségügyi fekvőbeteg-intézménytől származó referenciaigazolással?

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?