Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági kritériumokat, valamint a bírálatiszempontokat az ajánlatkérő egyaránt az ajánlati felhívásban kötelesmeghatározni.A bírálati szempontok vonatkozásában a Kbt. a következőszabályokat tartalmazza.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban – mint azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
Kapcsolódó címkék:        

Igazolások benyújtása a szerződés megkötését követően

Kérdés: Mit kell tennie az ajánlatkérőnek abban az esetben, ha az ajánlattevő – rendkívüli sürgősség esetében – nem tudja a kötelező kizáró okra vonatkozó igazolását [Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése] benyújtani a szerződéskötést követő 30. nap elteltével?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem teszi lehetővé, hogy a kizáró okokra vonatkozóigazolást a szerződéskötést követően nyújtsák be az ajánlattevők.A kérdéssel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a Kbt. 70.§-ának (1) és (2) bekezdésére, amely jogszabályhelyek szerint az ajánlattevőnekaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
Kapcsolódó címkék:  

Értékelési szempont és minimális követelmény kapcsolata

Kérdés: Értékelési szempont és minimális követelmény alkalmazása. Vita tárgya volt, hogy lehet-e együtt alkalmazni ezt a két elemet. Egy adott szempont lehet minimumfeltétel (ha nem teljesül, akkor kizárást von maga után), és azon túl értékelési szempont (súlyozott), ha e szint felett vállal. Mi a hivatalos álláspont?
Részlet a válaszából: […] Alkalmassági kritérium részszempontként való alkalmazását atörvény egyértelműen tiltja. A közbeszerzési törvény 57. § (4) bekezdésének a)pontja értelmében a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevőszerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
Kapcsolódó címkék:  

Az ár aránya a részszempontok meghatározása között

Kérdés: Van-e a Döntőbizottságnak állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy az összességében legelőnyösebb elbírálásnál a részszempontok közt az ár milyen arányban szerepelhet – például 50 százalék, illetve mi a kialakult gyakorlat ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] A Döntőbizottságnak nincs erre vonatkozóan állásfoglalása,és nem is lenne helyes, ha lenne. A bírálati szempont választása ugyanis, és az összességébenlegelőnyösebb ajánlat mint bírálati szempont – Kbt. 57. § (2) bekezdésének b)pont szerinti – választása esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
Kapcsolódó címkék:  

Igazolások azonos ajánlatkérő eljárásaiban való részvétel esetén

Kérdés: Cégünk rendszeresen ugyanannak a kiíró cégnek a pályázatain indul, nagyobb részben alvállalkozóként. Nem értjük, hogy miért kell minden pályázat alkalmával valamennyi fővállalkozó számára eredeti igazolásokat adni? (10 százalék feletti alvállalkozók vagyunk általában.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 20. §-ának (3) bekezdése szerintahol a törvény a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, azigazolás hiteles másolatban is benyújtható.A Kbt. 65. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azajánlatkérő az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt.-ben nem szereplő igazolások, feltételek előírhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérők kérhetnek-e olyan igazolást vagy előírhatnak-e olyan feltételt, amely a közbeszerzési törvényben nem szerepel? Például építési beruházásnál minőségbiztosítási tanúsítványt, ajánlati szakaszban építés-szerelési biztosítást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő azajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági,valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását.Az alkalmasság feltételeit és igazolását – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.
Kapcsolódó címke:

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához tekintsük át a Kbt. ajánlatravonatkozó szabályozását, amelyet a 70-73. §-ok tartalmaznak.Az utalt előírások értelmében az ajánlattevőnek az ajánlatifelhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formaikövetelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.
Kapcsolódó címke:

Több alvállalkozó megnevezése egy ajánlattevő mellett

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében megteheti-e a részvételre jelentkező, hogy több olyan 10 százalék feletti alvállalkozót is megnevez, akiknek a tevékenységi köre nagyrészt lefedi egymást, habár tisztában van vele, hogy az ajánlatadási szakaszban csak az egyik alvállalkozóval fogja az ajánlatát összeállítani?
Részlet a válaszából: […] Mivel a részvételi szakaszban még nem láthatóak teljespontossággal az ajánlatkérő által támasztott követelmények, ezért a részvételrejelentkező nem dönthet teljes biztonsággal az alvállalkozókról sem.Alvállalkozó a Kbt. 4. §-ának 2. pontja szerint az aszervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címke:

Egyetlen érvényes ajánlat elbírálása az összességében legelőnyösebb értékelés szempontja alapján

Kérdés: Ha egy nyílt eljárásra több ajánlat érkezik, de ezek közül például formai vagy egyéb tartalmi hiba miatt csak egy darab ajánlat lesz érvényes, illetve értékelhető, akkor hogyan pontozom azt le az összességében legelőnyösebb értékelési rendszerben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés érdekes és rendkívül életszerű. Tekintettel arra,hogy csak egy ajánlat pontozható, és feltételezzük, hogy a legrosszabb kapnáegy adott részszempont tekintetében a legalacsonyabb és a legjobb a legmagasabbpontot, esetünkben az ajánlatkérő úgy jár el helyesen, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Minőség számszerűsíthetősége a közbeszerzésben

Kérdés: Nem csak mennyiségi alapon értékelhető tényezők? A kérdés az ajánlat elbírálására vonatkozik. Hogyan lehet ilyen igényt megfogalmazni egy adott termék vonatkozásában? Például egészségügy, csípőprotézis, térdprotézis (itt nagy különbség lehet a műtéthez szükséges ingyenesen biztosított műszerkészletben, valamint a termék anatómiai formájában, de ezek nem mérhetőek számszerűen). Hogyan lehet a minőséget mérhetővé tenni?
Részlet a válaszából: […] A bírálóbizottsági tagok pontozhatják az adott termékethasználhatóságuk vagy esztétikumuk stb. szerint, amely megoldás esetünkbenalkalmazható. Arra érdemes nagyon ügyelni, hogy a Kbt. 57. § (4) bekezdésénekd) pontja értelmében mindez ne eredményezze ugyanazon ajánlati elem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
20
21
22
…
25