171 cikk rendezése:
101. cikk / 171 Keretmegállapodás kötésének indoka a gyakorlatban
Kérdés: A gyakorlatban mikor kötnek az ajánlatkérők több ajánlattevővel keretmegállapodást?
102. cikk / 171 Alvállalkozó meghatározásának változása
Kérdés: Változott-e az alvállalkozó meghatározása a Kbt. mostani módosításakor?
103. cikk / 171 Eljárás beszállító szerződésfelmondása esetén
Kérdés: 2010 februárjában közbeszerzési szerződést kötöttünk 3 évre élelmiszer-alapanyag beszállítására 12 termékkörben. Az egyik nyertes ajánlattevő a szerződésben meghatározott felmondásával él. Felmondásának indoka, hogy az ő beszállítója felmondta a szerződést, illetve az, hogy intézetünk késedelmesen fizetett. Ilyen esetben mi a helyes eljárás? Új eljárás kiírásakor a hátralévő időszakra és csak az adott termékkörre vonatkozóan kell az értéket figyelembe venni? Az eljárás befejezéséig bármely szállítótól vásárolhatunk-e?
104. cikk / 171 Alvállalkozásnak minősülő közreműködés
Kérdés: A kiírás teljesítéséhez olyan alapanyag szükséges, amelyre különféle motívumokat kell felvinni. A motívumok felvitele a textilre alvállalkozásnak minősül-e? Van-e különbség a minősítés között akkor, ha a motívumokat az alapanyag gyártója, vagy attól elkülönült más személy viszi fel a textilre?
105. cikk / 171 Építőanyag szállítójának státusza
Kérdés: A Kbt. szerint alvállalkozónak számít-e az ajánlattevő azon szállítója, amely a beépítendő építőanyagot szállítja?
106. cikk / 171 Támogatási szerződés fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezése
Kérdés: A pályázati forrásból megvalósuló beruházás fedezetéül szolgáló támogatói döntést, támogatási szerződést hogyan lehet az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezni? [18. § (3) bekezdés.]
107. cikk / 171 Saját közbeszerzési tanácsadó igénybevétele központosított közbeszerzésben
Kérdés: Tájékoztatott az ajánlatkérő, hogy a 168/2004. számú kormányrendelet 2008. január 1-je óta tartalmazza az elektronikus árlejtés szolgáltatást mint kiemelt terméket. A KSzF erre tekintettel folytatott le már másodízben központosított közbeszerzési eljárást e szolgáltatások beszerzésére. Tájékoztat továbbá, hogy a központosított közbeszerzésre kötelezett intézmények kötelesek a KSzF által kötött keretmegállapodások/keretszerződések alapján beszerezni a kiemelt termékeket. Saját hatáskörű beszerzés a hivatkozott kormányrendelet 7. § paragrafusában foglalt esetekben lehetséges. Akkor, ha van hivatalos közbeszerzési tanácsadóm, és a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozom, nem vehetem igénybe a tanácsadóm elektronikus közbeszerzési szolgáltatását?
108. cikk / 171 Terméklehívás ütemezése keretszerződésnél
Kérdés: Lehívhatók-e úgy áruk egy keretszerződésen belül, hogy az a megállapított ütemezéstől eltér, az ajánlatkérő raktárra szállítani nem tudja, és a lehívott mennyiséget ki sem fizeti, csak a szállítási ütemezés szerintit?
109. cikk / 171 Egyoldalú jogcselekmények központosított közbeszerzésben
Kérdés: Vannak-e jogszabályi előírások arra, hogy a központosított közbeszerzésben megkötött keretszerződés alatt köteles-e a szervezetek lehívását a keretszerződést megkötött ajánlattevő teljesíteni, vagy visszautasíthatja a teljesítést? A verseny újra megnyitása nélküli esetről van szó, a közbeszerzésben részt vevő és a szállító nem köt egyedi szerződést eltérő feltételekkel. Így kell-e értelmezni a kormányrendelet 24. § (2) bekezdés bf) pontjának arra vonatkozó kikötését, hogy a keretszerződés alapján az intézmény egyoldalú jognyilatkozattal (a továbbiakban: megrendeléssel) jogosult a közbeszerzést megvalósítani? Mi a helyzet, ha a beszerző központosított közbeszerzésben regisztrált szervezet köztudomásúan fizetési nehézségekkel küszködik?
110. cikk / 171 Felelősség tervhiány esetén
Kérdés: Ha a kiírás az építési munkánál a terveztetéssel együtt szerepel, és a tervek nem készülnek el, kinek a felelőssége ez – ugyanis a terveztetés beruházói feladat, és ezt (kiviteli terv) az ajánlat részeként kérte az ajánlatkérő? A tervellenőr közreműködése, bevonása kinek a kötelezettsége? (Hivatalosan megrendelő.)
