Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés rendkívül sokrétű. Először is le kell szögezni, hogy nem változott a jogalkalmazó szervek azon gyakorlata, miszerint a közös ajánlattevők alkotta konzorcium a jogorvoslati eljárásban ügyfélképességgel nem rendelkezik. Ennek hátterében továbbra is az az uralkodó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. február 9.

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés nagyon érdekes, hiszen felveti azt a problémát, hogy mitől lenne joga, jogos érdeke egy olyan gazdasági szereplőnek megtámadnia az eljárást, akinek az ajánlatát nem bírálták el teljeskörűen. Mivel az ún. fordított bírálat szabálya értelmében nem történik meg a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. december 15.

"Nulla" ár kezelése az ajánlatban

Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy van olyan EUB-döntés, mely szerint a nulla árat is el kell fogadni az ajánlatban. Ennek van-e bármilyen alapja?
Részlet az állásfoglalásából: […] A téma vélhetően a C-367/19. számú EUB-döntés kapcsán merülhetett fel, azonban az érintett ügy üzenete ennél bonyolultabb.A hivatkozott döntés szerint a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontját úgy kell értelmezni, hogy e...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. május 12.
Kapcsolódó címke:

Kárigény kiírás többszöri visszavonása miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő a pályázatot harmadik alkalommal vonja vissza. Emiatt jelentős költségünk merült fel. Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása, és érvényesíthetjük-e a szükségtelenül felmerült költségeink iránti igényünket?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb polgári perek körében a Kbt. foglalkozik a kérdéssel. Van tehát lehetőség – nem a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt – kifogásolni az ajánlatkérő tevékenységét, méghozzá kifejezetten abban az esetben, amikor az ajánlattevő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. április 24.

Benyújtott ajánlat költségeinek visszaigénylése ajánlati felhívás visszavonása esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati felhívást, és mi már benyújtottuk az ajánlatot, visszaigényelhetjük-e az igazoltan felmerült költségeinket? A jövő évtől milyen szabályozás lesz ebben a kérdésben?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A költségekkel kapcsolatban a hatályos törvény a Ptk.szabályainak megfelelően teszi lehetővé a költségek visszatérítését.A Kbt. közbeszerzéssel kapcsolatos egyéb polgári perekrevonatkozó szabályai között találhatók a vonatkozó előírások, amelyekegyértelművé...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. december 12.

Szerződések megtámadhatósága

Kérdés: Megtámadható-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés a Ptk. szabályai szerint? Mi a helyzet akkor, ha a megállapodás egyértelműen megállapíthatóan jogszabályba ütközik? Ki hivatkozhat erre és mit kérhet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési okból megtámadható szerződésekre vonatkozórendelkezéseket a Kbt. 340/A. §-a határozza meg, amely egyúttal visszautal aPtk. 200. §-ára is.A Kbt. 340/A. §-ának (1) bekezdése szerint ha az ügyérdemében hozott határozatában a Közbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Cégszerű nyilatkozat dokumentáció átvételéről

Kérdés: Mi értelme annak, hogy az ajánlattevő cégszerű nyilatkozatot csatoljon az ajánlatkérőnek a dokumentáció átvételéről? Ezt egyébként nyilván kell tartania az ajánlatkérőnek? És miért kell az ajánlat költségei kapcsán is nyilatkozni? (Ezt eddig egyetlen kiírásban sem láttuk.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A dokumentáció átvételéről szóló cégszerű nyilatkozat ugyanszokatlan, de nem kifogásolható, emellett aránytalan nehézséget nem jelent azajánlattevő számára. Ami miatt nehezen érthető, az pontosan az az elem, amelyrea kérdező is utal. Az ajánlatkérőnél ugyanis az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. április 27.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattétel költségeinek megtérítése kiírás visszavonása esetén

Kérdés: Az ajánlattétellel felmerült költségeket meg kell-e térítenie az ajánlatkérőnek akkor, ha a kiírást visszavonja?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési eljárásokban – a törvényi szabályozásszerint – nem automatizmus az ajánlattevő költségeinek megtérítése. A Kbt. 54. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai értelmében adokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha– az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. október 13.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkészítés költségeinek viselése, átháríthatósága

Kérdés: Az ajánlat elkészítésének költsége áthárítható-e az ajánlatkérőre, azaz az beszámítható-e a megkötendő szerződés szerinti árba – nyertesség esetén?
Részlet az állásfoglalásából: […] Megítélésünk szerint, direkt módon – a Kbt. szabályozásaszerint – erre nincs lehetőség. A szerződést ugyanis az ajánlat tartalmaalapján kell megkötni, azaz az abban megadott ajánlati árhoz a szerződéskötésiszakban is tartania kell magát az ajánlattevőnek, ami annyit...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címke:

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Budapesti Corvinus Egyetem 2007-ben lefolytatotthiánypótlás-kutatása – amelynek legfőbb eredményeit az alábbiakban közöljük -összetettebb képet mutatott a hazai ajánlatkérők hiánypótlási gyakorlatáról. Az ajánlatkérők átlagosan 78,2 százalékban adtak lehetőségetaz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. október 29.
Kapcsolódó címke: