Étkezési utalványok éves beszerzése

Kérdés: Intézményünk az étkezési utalványokat két üzletlánctól szerzi be. Az éves mennyiséget általában három részletben szoktuk megvenni. A jövőben ezt is "közbeszereztetni" kell? Ha igen, milyen formában? Minden alkalommal, vagy elég egyszer, az év elején?
Részlet a válaszából: […] Az étkezési utalvány beszerzése árubeszerzésnek minősül,amelyre vonatkozik a Kbt. 36. §-ának a) pontja. E szerint az árubeszerzésbecsült értéke egy évre vagy annál rövidebb időre a szerződés időtartama alattiellenszolgáltatás, egy évnél hosszabb időre kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati felhívás formája

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 299. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben (249. §) köteles közzétenni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
Kapcsolódó címkék:  

Jogszabálygyűjtemény megjelentetése költségvetési szerv által

Kérdés: Ha a társadalombiztosítási költségvetési szerv jogszabálygyűjteményt, illetve ún. Nyugdíjbiztosítási Közlönyt kíván megjelentetni – amelyet terjesztenek és példányszáma előreláthatóan 1500 körül lesz –, le kell-e folytatnia a közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] A jogszabálygyűjtemény és a közlöny szerkesztése, kiadása – a beszerzés tárgyát tekintve – szolgáltatásbeszerzésnek minősül, ami a Kbt. hatálya alá tartozik. A jogszabálygyűjtemény, illetve a Nyugdíjbiztosítási Közlöny szerkesztése és kiadása esetén – becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
Kapcsolódó címkék:  

Keretszerződés időtartama

Kérdés: A Kbt. 125. §-ának 2/b) pontja szerint kizárólagos jogok védelme miatt a gyártó céggel alkatrész-szállítási, javítási és szerviz keretszerződést kell létrehozni, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásával. Hány évre köthető a keretszerződés, ha a gépek már több mint 3 éve üzemelnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem tartalmaz szűkítést a keretszerződés maximális időtartamára vonatkozóan úgy, mint a központosított közbeszerzés esetében, ahol a keretszerződések maximális időtartamát a jogalkotó 4 évben határozta meg. Elsősorban nem a gépek 3 éve üzemeltetése a kulcskérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.
Kapcsolódó címke:

Becsült érték meghatározása határozott idejű, árubeszerzésre irányuló szerződés esetén

Kérdés: Egyszeri, határozott időre (5 évre) kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely Kbt.-szabály szerint kell eljárni? Az egy költségvetési évre, illetve 12 hónapra eső értéket, vagy a szerződés teljes időtartamára, azaz 5 évre vonatkozó értéket kell-e a közbeszerzés értékeként figyelembe venni ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani azt, hogy a beszerzés során mely Kbt. szerinti értékhatárhoz kötött eljárás alapján kell lebonyolítani a közbeszerzést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 36. §-a határozza meg az árubeszerzés becsült értékét olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése. Ilyenkor a becsült érték határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárásra vonatkozó szabályokat a Kbt. 44. címe foglalja össze. A szabályozás jellege itt is megfelel a Kbt. egyéb területein alkalmazott módszernek, azaz a törvény visszautal azokra a korábbi előírásokra, amelyeket egyszerű eljárás lefolytatása esetén is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:    

Becsült érték meghatározása határozatlan időre kötött árubeszerzési szerződés esetén

Kérdés: Határozatlan időre kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely paragrafus szerint kell eljárni? Ugyanis a határozatlan időre kötött árubeszerzésnél csak azokra a szerződésekre tartalmaz rendelkezést a törvény, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (tehát nem adásvétel).
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése határozza meg az ún. becsült érték fogalmát. E szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 36-40. §-aira...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:  

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapelvei szerint az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban köteles a verseny tisztaságának és nyilvánosságának betartása mellett esélyegyenlőséget, továbbá egyenlő bánásmódot kialakítani az ajánlattevők számára.Az alapelvek szellemében a Kbt. több rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
Kapcsolódó címke:

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első része vonatkozásában elsődlegesen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszerű eljárás nem keverhető össze az egyszerűsített eljárással. Míg az egyszerű eljárás értékhatárhoz kötött (nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések), addig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzés értéke

Kérdés: Hogyan határozza meg az új Kbt. a közbeszerzés értékét? Mit jelent a becsült érték fogalom?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés értékével (illetve a becsült értékkel) kapcsolatos – általános – szabályokat a Kbt. 35-40. §-ai tartalmazzák.A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált, általános forgalmi adó nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.
Kapcsolódó címke:
1
…
8
9
10