Becsült érték meghatározása határozott idejű, árubeszerzésre irányuló szerződés esetén

Kérdés: Egyszeri, határozott időre (5 évre) kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely Kbt.-szabály szerint kell eljárni? Az egy költségvetési évre, illetve 12 hónapra eső értéket, vagy a szerződés teljes időtartamára, azaz 5 évre vonatkozó értéket kell-e a közbeszerzés értékeként figyelembe venni ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani azt, hogy a beszerzés során mely Kbt. szerinti értékhatárhoz kötött eljárás alapján kell lebonyolítani a közbeszerzést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 36. §-a határozza meg az árubeszerzés becsült értékét olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése. Ilyenkor a becsült érték határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárásra vonatkozó szabályokat a Kbt. 44. címe foglalja össze. A szabályozás jellege itt is megfelel a Kbt. egyéb területein alkalmazott módszernek, azaz a törvény visszautal azokra a korábbi előírásokra, amelyeket egyszerű eljárás lefolytatása esetén is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Becsült érték meghatározása határozatlan időre kötött árubeszerzési szerződés esetén

Kérdés: Határozatlan időre kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely paragrafus szerint kell eljárni? Ugyanis a határozatlan időre kötött árubeszerzésnél csak azokra a szerződésekre tartalmaz rendelkezést a törvény, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (tehát nem adásvétel).
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése határozza meg az ún. becsült érték fogalmát. E szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 36-40. §-aira...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapelvei szerint az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban köteles a verseny tisztaságának és nyilvánosságának betartása mellett esélyegyenlőséget, továbbá egyenlő bánásmódot kialakítani az ajánlattevők számára.Az alapelvek szellemében a Kbt. több rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első része vonatkozásában elsődlegesen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszerű eljárás nem keverhető össze az egyszerűsített eljárással. Míg az egyszerű eljárás értékhatárhoz kötött (nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések), addig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Közbeszerzés értéke

Kérdés: Hogyan határozza meg az új Kbt. a közbeszerzés értékét? Mit jelent a becsült érték fogalom?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés értékével (illetve a becsült értékkel) kapcsolatos – általános – szabályokat a Kbt. 35-40. §-ai tartalmazzák.A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált, általános forgalmi adó nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, a különös közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályai között egyaránt tartalmazza az egyszerűsített eljárásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Keretmegállapodásos eljárás nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél

Kérdés: Hogyan szabályozza az új Kbt. a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a keretmegállapodásos eljárást? Meghatározza-e a Kbt. az ajánlattevők minimális létszámát ezekben az eljárásokban? Mit tartalmaz a hirdetmény az ilyen típusú eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó szabályokat – a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél – a Kbt. 259-264. §-ai tartalmazzák. Kiemeljük, hogy a rendelkezések általánosságban tiltják a keretmegállapodásos eljárás versenykorlátozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Hirdetmény egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban hol kell közzétenni a hirdetményt? Mit kell kötelező jelleggel tartalmaznia az ajánlati felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben köteles megjelentetni akkor, ha az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai szerint lebonyolított közbeszerzéseinek értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.
1
8
9