Találati lista:
81. cikk / 91 Jogszabálygyűjtemény megjelentetése költségvetési szerv által
Kérdés: Ha a társadalombiztosítási költségvetési szerv jogszabálygyűjteményt, illetve ún. Nyugdíjbiztosítási Közlönyt kíván megjelentetni – amelyet terjesztenek és példányszáma előreláthatóan 1500 körül lesz –, le kell-e folytatnia a közbeszerzési eljárást?
82. cikk / 91 Keretszerződés időtartama
Kérdés: A Kbt. 125. §-ának 2/b) pontja szerint kizárólagos jogok védelme miatt a gyártó céggel alkatrész-szállítási, javítási és szerviz keretszerződést kell létrehozni, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásával. Hány évre köthető a keretszerződés, ha a gépek már több mint 3 éve üzemelnek?
83. cikk / 91 Becsült érték meghatározása határozott idejű, árubeszerzésre irányuló szerződés esetén
Kérdés: Egyszeri, határozott időre (5 évre) kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely Kbt.-szabály szerint kell eljárni? Az egy költségvetési évre, illetve 12 hónapra eső értéket, vagy a szerződés teljes időtartamára, azaz 5 évre vonatkozó értéket kell-e a közbeszerzés értékeként figyelembe venni ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani azt, hogy a beszerzés során mely Kbt. szerinti értékhatárhoz kötött eljárás alapján kell lebonyolítani a közbeszerzést?
84. cikk / 91 Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban
Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
85. cikk / 91 Becsült érték meghatározása határozatlan időre kötött árubeszerzési szerződés esetén
Kérdés: Határozatlan időre kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely paragrafus szerint kell eljárni? Ugyanis a határozatlan időre kötött árubeszerzésnél csak azokra a szerződésekre tartalmaz rendelkezést a törvény, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (tehát nem adásvétel).
86. cikk / 91 Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról
Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
87. cikk / 91 Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban
Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
88. cikk / 91 Közbeszerzés értéke
Kérdés: Hogyan határozza meg az új Kbt. a közbeszerzés értékét? Mit jelent a becsült érték fogalom?
89. cikk / 91 Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata
Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
90. cikk / 91 Keretmegállapodásos eljárás nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél
Kérdés: Hogyan szabályozza az új Kbt. a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a keretmegállapodásos eljárást? Meghatározza-e a Kbt. az ajánlattevők minimális létszámát ezekben az eljárásokban? Mit tartalmaz a hirdetmény az ilyen típusú eljárásokban?
