Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a közelmúltban megjelent a 2007. évi LXXVIII.törvény, amely – egyebek mellett – a közbeszerzési törvényt is módosította. Ajogszabály 2007. július 7-étől hatályos rendelkezéseit a jogalkotó beépítette aKbt.-be. Lényeges, hogy a törvény rendelkezéseit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Iratőrzési szabályok a közbeszerzésben

Kérdés: Az ajánlatkérő köteles-e, és ha igen, meddig köteles megőrizni egy adott közbeszerzési eljárás iratait? Azonos-e ez az időtartam az adójogszabályok szerinti iratőrzési idővel?
Részlet a válaszából: […] Az iratőrzési kötelezettséget a Kbt. a közbeszerzésieljárások vonatkozásában önállóan szabályozza, nem utal vissza más törvényekre– így például adójogszabályra sem. A közbeszerzési törvény szerint a közbeszerzési eljáráselőkészítésével, lefolytatásával és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást a keretmegállapodásos eljárást követően többféleképpen szabályozza aKbt. és a központosított közbeszerzésről szóló végrehajtási rendelet, ígyérthető a kérdező bizonytalansága. A hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. előírja, hogy referencia kapcsán mit kérhet azajánlatkérő – például árubeszerzés esetén – az alábbiak szerint.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Erőforrás-szervezet és alvállalkozói minőség összeférhetetlensége

Kérdés: A törvény kizárja-e azt, hogy erőforrás-szervezet egyben 10 százalék alatti alvállalkozó is legyen? (A törvényből mi nem tudtuk levezetni, azaz nem tudtuk kizárni a két szerepkör azonosságának lehetőségét.)
Részlet a válaszából: […] A külső erőforrás és az alvállalkozói szerepkörelkülönítésével valóban adós maradt a szabályozás, amely nem zárja ki a kétszerepkör átfedését egy eljárás esetében, illetve keretében. A vonatkozótanácsi iránymutatás, valamint több felhívás azonban kiemeli, hogy erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Szerződés melletti nyilatkozatok

Kérdés: Ha például építési beruházás teljesítéséhez az ajánlattevő nem alvállalkozóként, hanem csak eszköz (gép) -bérleti jogviszony keretében vesz igénybe más szervezettől erőforrást, kell-e kötelezettségvállalási nyilatkozatot bekérni a meglévő bérleti (vagy más) szerződése mellett?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a gépet biztosítószervezet valóban "más szervezetnek", vagy esetleg alvállalkozónak minősül-e.Az elhatároláshoz a Kbt. alvállalkozói definíciójából kell kiindulni. A törvény4. §-ának 2. pontja szerint: alvállalkozó az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Több erőforrás-szervezet egy eljárásban

Kérdés: Lehet-e több erőforrás-szervezetet bevonni egy adott közbeszerzési eljárásba?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése és 67. §-ának (4) bekezdéseszerint több szervezetet is be lehet vonni erőforrást biztosító szervezetkéntmind a pénzügyi-gazdasági, mind pedig a műszaki-szakmai alkalmasságigazolásánál.Az említett jogszabályhelyek ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozó bevonása keretmegállapodásos eljárás második részében

Kérdés: Amennyiben keretmegállapodást kötött az ajánlattevő például három céggel, akkor a keretmegállapodásos eljárás második részeként lefolytatásra kerülő (közszolgáltatói ajánlatban) eljárásban az ajánlattevő bevonhat-e alvállalkozót, annak ellenére, hogy az eredeti keretmegállapodás megkötésekor nem nevesített alvállalkozót? (Az ajánlatkérő az eljárás első részében is és az eljárás második részében is leadta a 10 százalék feletti alvállalkozók nevesítését.)
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatók keretmegállapodásos eljárására a Kbt. 18.címének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen belül a 232. § (2) bekezdéseszerint a keretmegállapodásos eljárás második részére a 226. §-t kellalkalmaznia. A 226. § szerinti hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozó és más szervezet elhatárolása

Kérdés: A "más szervezet" és az alvállalkozó elhatárolását bonyolítja a Kbt.-ben előírt kötelezettségvállaló nyilatkozat. Ugyanis a becsatolt nyilatkozat (mint az ajánlattevő által – ráutaló magatartással – elfogadott ajánlat) is szerződésnek minősülhet, így minden ilyen szervezet egyben alvállalkozóvá is válik (az alvállalkozói fogalom alapján). A Ptk. ugyanis elég tág körben értelmezi a szerződés fogalmát.
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó és a más szervezet elhatárolásához a Kbt.alvállalkozói definíciójából kell kiindulni. A törvény 4. §-ának 2. pontjaszerint alvállalkozónak minősül az a szervezet (személy), amellyel (akivel) azajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmasságot biztosító szerződéses partner jogállása

Kérdés: Ha az alkalmassági feltételekhez (azok teljesítéséhez) gépet kell bérelni, akkor a gépet bérbe adó alvállalkozónak vagy más szervezetnek számít? Esetleg egyiknek sem?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági feltétel nyilvánvalóan arra fog vonatkozni,hogy ajánlattevő vagy 10 százalék feletti alvállalkozója rendelkezzen aszerződés teljesítéséhez szükséges eszközökkel, berendezésekkel a Kbt. 67. §(2) bekezdésének b) pontja alapján építési beruházásnál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:  
1
97
98
99
121