Régi Kbt. hatálya alatt kötött határozatlan időtartamú megállapodás érvényessége

Kérdés: A közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően megkötött határozatlan időre szóló szolgáltatási szerződést (szemétszállításra) köteles vagyok-e felmondani, és új eljárást lefolytatni, ha az értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A hatálybalépést megelőzően megkötött szerződés felbontásáranem köteles az ajánlatkérő, azonban módosítása nem jogszerű. Erre vonatkozik aKözbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója a szerződések módosításáról és amódosításról szóló tájékoztatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.
Kapcsolódó címkék:    

Magánalapítvány ajánlatkérői minősége

Kérdés: Alanyi jogon ajánlatkérő-e a 100 százalékos magánalapítvány, amely kizárólag a működéséhez kap állami normatív támogatást – figyelemmel a Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) és j) pontjaira, vagy ebben az esetben is a Kbt. 22. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 22. §-a az alábbiakban szabályozza a klasszikusajánlatkérők alanyi hatályát – i)-j) pontok.A IV. fejezet alkalmazásában ajánlatkérő:– az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagykereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.
Kapcsolódó címkék:    

Hatósági tájékoztatás adókötelezettségekről közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan

Kérdés: Honnan szerezhetünk tudomást arról, hogy a közbeszerzési eljárásban, illetve az annak alapján kötött megállapodás szerinti helyen milyen adókötelezettségek terhelnek minket? Úgy hallottuk, hogy ezt a közelmúltban szabályozták. Kérdésünk: mikor és milyen vonatkozásban?
Részlet a válaszából: […] A kérdéskört az 1/2006. PM rendelet szabályozza, amely 2006.január 15-től hatályos, azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépést követőenmegkezdett közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban előterjesztett kérelmekrekell alkalmazni. A rendelet fontosabb előírásai a következők:Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] 2004. évre vonatkozóan a Kbt. 402. §-ának (4) bekezdéseértelmében 2 millió forint volt a minimális értékhatár. Feltételezzük, hogy azadatelemzési feladatokat tanácsadás keretében szerezték be, amelynek 2004-esszabályozása értelmében (központi költségvetési szervről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Kutatáshoz használt felszerelések beszerzése és közbeszerzés, valamint egybeszámítás kapcsolata

Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] A villamos energia vonatkozásában történő piacfelmérés ésközbeszerzési eljárás lefolytatása gyakorlatilag általános tanácsadóitevékenység, amelynek egyben része – feltételezzük – a hivatalos közbeszerzésitanácsadás is. Amennyiben erre van jogosultsága az adott cégnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati tulajdonban álló kft. "továbbszerződési" lehetősége

Kérdés: Ha az önkormányzat ad meghatározott összeget a 100 százalékos tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaságnak, és meghatározza azt a feladatot, amelyet ebből a pénzből meg kell valósítani, akkor a kft. a feladat megvalósításához bevonhat-e cégeket, és ez közbeszerzés-köteles eljárás lesz-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésnek két vetülete van. Az egyik, hogy azönkormányzati vállalat bevonhat-e egy feladat megvalósításába más céget. Errevonatkozóan konkrét választ nem lehet adni, ugyanis ez attól függ, hogy atulajdonos (jelen esetben az önkormányzat) hogyan határozta meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Új alvállalkozó bevonásának lehetősége tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszában

Kérdés: Egy tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszában van-e lehetőség – a részvételi jelentkezésben feltüntetett alvállalkozón kívül – új (10 százalék feletti) alvállalkozó szerepeltetésére az ajánlattevő ajánlatában – természetesen az új alvállalkozónak a részvételi és ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban rögzített feltételek teljesítése mellett?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos közbeszerzési eljárások közül a hirdetménnyelinduló eljárásnak van külön részvételi és ajánlati szakasza, tehát a kérdésmegválaszolása során ebből indulunk ki. A hirdetménnyel induló tárgyalásoseljárásra a Kbt. 126. §-a alapján irányadóak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

"Veszteséges" ajánlattevő megítélése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Kizáró ok-e a közbeszerzési eljárásban az, ha a pályázni kívánó cég veszteséges?
Részlet a válaszából: […] Nem minősül kizáró oknak a veszteségesség. A rosszbeidegződés a minősített ajánlattevői lista ezen előírásából adódhat, hiszenveszteséges cég a következők értelmében nem lehet minősített ajánlattevő. Aminősített ajánlattevői kritériumrendszer szerint ugyanis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás szerződés teljesítéséről szóló valótlan tartalmú hirdetmény közzététele esetén

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a tájékoztató tartalmazza az ajánlattevő egyetnem értő véleményét, több lehetősége a Döntőbizottság előtti jogorvoslatieljárásra nincs. Amennyiben egyetértő véleményét tartalmazza, annak ellenére,hogy mindez nem felel meg a valóságnak, a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Sajátokirat-benyújtási kötelezettség erőforrás-bevonás esetében

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevő az éves beszámolóval összefüggő pénzügyi alkalmassági feltételeket valamely erőforrásokat rendelkezésre bocsátó szervezettel teljesíti, be kell-e nyújtania saját éves beszámolóját is igazolásként, vagy elegendő-e a külső szervezet éves beszámolójának benyújtása?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja szerintialkalmassági feltételre vonatkozik.Ezzel kapcsolatosan a Kbt. 66. §-ának (2) bekezdésemegengedi a "más szervezet (szervezetek) erőforrására" való támaszkodást. Ebbőladódóan viszont csak a más szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
Kapcsolódó címkék:    
1
98
99
100
121