1212 talált cikk a szerződés teljesítése kifejezésre

Kérdés: A törvény kizárja-e azt, hogy erőforrás-szervezet egyben 10 százalék alatti alvállalkozó is legyen? (A törvényből mi nem tudtuk levezetni, azaz nem tudtuk kizárni a két szerepkör azonosságának lehetőségét.)

Kérdés: Ha például építési beruházás teljesítéséhez az ajánlattevő nem alvállalkozóként, hanem csak eszköz (gép) -bérleti jogviszony keretében vesz igénybe más szervezettől erőforrást, kell-e kötelezettségvállalási nyilatkozatot bekérni a meglévő bérleti (vagy más) szerződése mellett?

Kérdés: Lehet-e több erőforrás-szervezetet bevonni egy adott közbeszerzési eljárásba?

Kérdés: Amennyiben keretmegállapodást kötött az ajánlattevő például három céggel, akkor a keretmegállapodásos eljárás második részeként lefolytatásra kerülő (közszolgáltatói ajánlatban) eljárásban az ajánlattevő bevonhat-e alvállalkozót, annak ellenére, hogy az eredeti keretmegállapodás megkötésekor nem nevesített alvállalkozót? (Az ajánlatkérő az eljárás első részében is és az eljárás második részében is leadta a 10 százalék feletti alvállalkozók nevesítését.)

Kérdés: A "más szervezet" és az alvállalkozó elhatárolását bonyolítja a Kbt.-ben előírt kötelezettségvállaló nyilatkozat. Ugyanis a becsatolt nyilatkozat (mint az ajánlattevő által – ráutaló magatartással – elfogadott ajánlat) is szerződésnek minősülhet, így minden ilyen szervezet egyben alvállalkozóvá is válik (az alvállalkozói fogalom alapján). A Ptk. ugyanis elég tág körben értelmezi a szerződés fogalmát.

Kérdés: Ha az alkalmassági feltételekhez (azok teljesítéséhez) gépet kell bérelni, akkor a gépet bérbe adó alvállalkozónak vagy más szervezetnek számít? Esetleg egyiknek sem?

Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás második részében lefolytatott közbeszerzések eredményéről negyedévente kell tájékoztatót közzétenni. A szerződések teljesítéséről viszont egyenként. Ez indokolatlanul sok hirdetményt jelent, hasznos lenne, ha a szerződések teljesítéséről is negyedévente lehetne hirdetményt közzétenni. Várható-e, hogy ez irányban változik a közbeszerzési törvény?

Kérdés: Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a nyertes ajánlattevőnek azt az alvállalkozót kell bevonnia a szerződés teljesítésébe, akit az ajánlatkérő felhívására ajánlatában nevesített, vagyis hogy a nevesítéssel a nyertes ajánlattevőnek szerződéskötési kötelezettsége keletkezik az általa megjelölt, és a közbeszerzési érték tíz százalékát meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozó irányában? Mennyiben közelíthető meg ez a kérdés az ajánlati kötöttség irányából? Sérti-e az ajánlattevő ezzel ellentétes magatartása a Kbt. 304. §-ának (2) bekezdését?

Kérdés: A közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően megkötött határozatlan időre szóló szolgáltatási szerződést (szemétszállításra) köteles vagyok-e felmondani, és új eljárást lefolytatni, ha az értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt?