1862 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: A "más szervezet" és az alvállalkozó elhatárolását bonyolítja a Kbt.-ben előírt kötelezettségvállaló nyilatkozat. Ugyanis a becsatolt nyilatkozat (mint az ajánlattevő által – ráutaló magatartással – elfogadott ajánlat) is szerződésnek minősülhet, így minden ilyen szervezet egyben alvállalkozóvá is válik (az alvállalkozói fogalom alapján). A Ptk. ugyanis elég tág körben értelmezi a szerződés fogalmát.

Kérdés: Ha az alkalmassági feltételekhez (azok teljesítéséhez) gépet kell bérelni, akkor a gépet bérbe adó alvállalkozónak vagy más szervezetnek számít? Esetleg egyiknek sem?

Kérdés: Milyen eredményeket hoztak a törvénymódosítást megelőzően elvégeztetett hatásvizsgálatok a védett műhelyekkel kapcsolatban? Az értékhatárok változatlanok a védett műhelyek részére fenntartott közbeszerzésekre is?

Kérdés: A közbeszerzési törvény nem olyan régóta megengedi az önkormányzatoknak, hogy "helyben központosítva" folytassanak le közbeszerzéseket. Miről kell rendelkeznie ilyen esetben az önkormányzatnak?

Kérdés: A Kbt. 9. §-a szerint az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni. Van-e itt valamilyen értékhatár vagy százalékos határ, hogy milyen mértékű uniós támogatás esetén áll fenn ez a kötelezettség?

Kérdés: Figyelemmel az egybeszámítási szabályokra, hogyan jár el az ajánlatkérő jogszerűen, ha az év folyamán több építési beruházást valósít meg, amelyek közül némelyik meghaladja, némelyik nem éri el az építési beruházásokra vonatkozó nemzeti értékhatárt? Mely beszerzéseket kell egybeszámítani az építési beruházások esetén, figyelemmel a fentiekre és az éves összesített közbeszerzési tervre is?

Kérdés: A keretszerződések megkötése után a központosított közbeszerzésben van-e lehetőség többéves keretszerződést kötni, ha eredetileg csak egyéves a keretszerződés? Keretmegállapodás esetében hasonlóképpen kell-e értelmezni a szabályozást?

Kérdés: Helyesen jártunk-e el a következő esetben? Egy magánszemélyek által alapított egyesület pedagógiai intézetet működtet, amely HEFOP-pályázatot nyert, amit az Európai Unió és a magyar költségvetés 100 százalékban támogat. A pályázat keretében eszközbeszerzésre 2006 augusztusában került sor, értéke bruttó 17,8 millió forint volt. A becsült érték meghatározása után megállapítottuk, hogy az eljárást a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szerint kellene lebonyolítanunk. Ebben az eljárásrendben azonban a Kbt. 293. §-ának b) pontja szerint eszközbeszerzésre nem kell eljárást indítani, ha az ajánlatkérő nem tartozik a törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők közé, mivel csak az uniós támogatás megléte miatt került volna a beszerzés a közbeszerzés hatálya alá. A fentiek miatt a versenyszabályok betartása mellett – három ajánlat bekérése – dokumentált közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül szereztük be az eszközöket. Megfelelt-e ez így a hatályos közbeszerzési törvénynek?

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta a felhívásban, hogy az ajánlattevő köteles a kiadott kiviteli terveket hiánytalanul, az ajánlatával egyidejűleg visszaszolgáltatni, ennek hiányában az ajánlat érvénytelen. A kiviteli tervek az ajánlati dokumentáció részét képezik, amit a cégünk megvásárolt. Jogosan számláznánk le (vissza) a kérdés szerinti esetben a dokumentáció árát?

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?