796 talált cikk a tájékoztatás kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?

Kérdés: Változtathatunk-e – az ajánlattevők szempontjából kedvezőbben – a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó Kbt.-beli határidőkön? Ha igen, akkor ezt már a felhívásban jeleznünk kell, vagy elég a dokumentációban?

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás keretében konzultációt tart. Ennek ellenére a konzultáció időpontját követően kérhetünk-e írásban kiegészítő tájékoztatást?

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtására megadott törvényi határidőt meghosszabbíthatjuk ajánlatkérőként?

Kérdés: Változott-e az ajánlattételi határidő meghosszabbíthatóságának szabályozása? Hányszor és milyen indokkal hosszabbítható meg?

Kérdés: Egyik alkalmazottunk az egyik ajánlattevő kérdésére válaszolt kiegészítő tájékoztatásként, azonban a közbeszerzési eljárásban erre nem volt jogosultsága, és a tájékoztatás sem volt megfelelő. Az ajánlattevő ajánlata ennek következtében érvénytelen lett. Az ajánlattevő az előzetes vitarendezés iránti kérelemben hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő munkatársának válaszára alapozva készítette el ajánlatának egy részét, mely az érvénytelenséget eredményezte. Ilyenkor mit lehet tenni?

Kérdés: A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén kötelezheti-e az ajánlatkérő a konzorciumi tagokat arra, hogy a konzorciumi szerződésen túl annak háttér-megállapodását – együttműködési szerződésüket – is csatolják?

Kérdés: Ha a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan létezik például európai szabvány, nemzeti szabvány stb., az mennyiben befolyásolja a dokumentáció tartalmát?