Találati lista:
431. cikk / 796 Üzleti titokká minősítés terjedelme, korlátai
Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő üzleti titoknak minősíti az egész ajánlatát (cégkivonat, aláírási címpéldány kivételével), jogosan teszi-e?
432. cikk / 796 Dokumentáció Kbt.-be ütközése
Kérdés: Ajánlatkérőként a dokumentáció rendelkezésre bocsátását követően észrevettük, hogy a dokumentáció részben eltér az ajánlattételi felhívástól és sajnos a Kbt. rendelkezéseitől is. Hogyan orvosoljuk a hibát?
433. cikk / 796 Pénzügyi fedezet az új törvényben
Kérdés: Az új szabályozás szerint van-e törvényi garancia az adott eljárástípus teljes pénzügyi fedezetének az ajánlatkérő részéről történő folyamatos és ütemszerű biztosítására?
434. cikk / 796 Késedelmes kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem
Kérdés: Ha késve nyújtom be a kiegészítő tájékoztatás iránti igényemet, azzal érvénytelen lesz az ajánlatom, ezzel törvényt sértek?
435. cikk / 796 Értelmező rendelkezések változása
Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
436. cikk / 796 Ajánlatkérők saját eljárásrendje
Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
437. cikk / 796 Közös ajánlattétel az új törvényben
Kérdés: Változnak-e a közös ajánlattétel szabályai?
438. cikk / 796 Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett
Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
439. cikk / 796 Összeférhetetlenség értelmezése
Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
440. cikk / 796 Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban
Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
