796 talált cikk a tájékoztatás kifejezésre

Kérdés: A Kbt. mely személyek, szervezetek vonatkozásában tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat?

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?

Kérdés: Hatályba lépett a 1132/2009. Korm. határozat, melynek következtében sürgőssé vált beszerzési eljárásunkat nem tudtuk megindítani. 3 évre tervezett beszerzésről van szó, melynek becsült értéke 118 000 000 Ft. Az idő sürget, válasz pedig nem érkezik a beszerzés időszerűségével kapcsolatban a monitoring-munkacsoporttól. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez a folyamat akár 1-2 hónapig is eltarthat. A kormányhatározat miatti időveszteség azt fogja eredményezni, hogy nem tudjuk időben elindítani az eljárást, így ellátatlan területekkel, félmegoldásokkal kell számolnunk a későbbiekben. Mire számíthatunk a monitoringbizottságtól, és mit tehetünk ebben a helyzetben?

Kérdés: Milyen eljárás eredményeként lehet felkerülni a nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevők jegyzékére? Mi ennek a költsége, és mi a felkerülés haszna?

Kérdés: Nem lenne célszerű, ha a Kbt. a határidőket munkanapban és nem naptári napban határozná meg? Gondolunk itt különösen a kiegészítő tájékoztatásra, amikor is például a hat napból egy péntek délután, kettő hétvége, és a kiegészítő tájékoztatás olyan tartalmú, hogy három nap alatt gyakorlatilag megoldhatatlan a válasz megfelelő benyújtása. Hiánypótlásánál hasonló a helyzet.

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 10 nappal lehet kérni. Ezt több ajánlatkérő úgy számítja, hogy az ajánlattételi határidő órájáig lehet feltenni a kérdéseket. Jogszerű ez, hiszen a Kbt. nem órában határozza meg az időtartamot?

Kérdés: Az ajánlatkérő hiánypótlást kér, mivel a műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolása körében az önéletrajzból nem állapítható meg az előírt minőségbiztosításban, minőségirányításban szerzett legalább két év szakmai gyakorlat megléte. Az önéletrajz tartalmazza, hogy az azzal érintett személy 2000-től cégünknél minőségbiztosítási vezetőként dolgozik. Ezenkívül az állás ismertetése keretében tartalmazza, hogy feladata a cég irányítási rendszereinek (MIR-KIR-MEBIR) vezetése, belső auditok készítése. Mivel kellene kiegészíteni az önéletrajzot, hogy egyértelmű legyen a szakmai gyakorlat megléte? Lehet-e az ajánlatkérőnek hivatalosan kérdést feltenni erre vonatkozóan hiánypótlás beadása előtt?

Kérdés: A módosított Kbt.-ből törölték a 96. §-nak azokat a rendelkezéseit, melyek lehetővé tették az összegzés törlését, módosítását. Mint ajánlattevők vitarendezés során mire hivatkozhatunk, ha jogsértőnek ítéljük meg az összegzést és az eredményhirdetést, illetve ajánlatkérő mit tehet, ha hibásnak ismeri el a fent említett dokumentumokat?

Kérdés: Van olyan eset a gyakorlatban, amikor a részvételnek nem feltétele a dokumentáció megvásárlása?

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?