Tárgyalási lehetőség egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárásban csak eldöntöm, hogy tárgyalok, és kijelölhetek egy időpontot, vagy vissza kell nyúlnom a közösségi szabályokhoz, és azt alkalmaznom? Mivel a hirdetményes tárgyalásos eljárás kétszakaszos, egyszerűben meg nem tudom kitölteni a részvételi felhívást, tehát egyszerű eljárásban csak akkor tárgyalhatok, ha megáll a hirdetmény nélküli jogalap?
Részlet a válaszából: […] Egyszerű eljárásban – mely egyszakaszos – az eljárástmegindító hirdetményben kell jelezni, hogy kíván-e tárgyalni az ajánlattevő.Sorrendileg tehát nem válik szét az eljárás két szakaszra, ugyanakkor azérvényesség vizsgálatát követően (kizáró ok, alkalmasság,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Kötbérmérték meghatározása kötbéralap megjelölése nélkül

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározta a kötbér mértékét, azt azonban nem, hogy a mértéket mihez viszonyítja, azaz mi a kötbéralap. Ez így jogszerű? Hogyan orvosolható a hiány?
Részlet a válaszából: […] A kötbérre mint szerződést biztosító mellékkötelezettségrevonatkozó főbb rendelkezéseket az ajánlati felhívásban kell az ajánlatkérőnekmeghatároznia. Ennek során meg kell adnia, hogy milyen szerződésszegés esetén(késedelem, hibás teljesítés vagy meghiúsulás), milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Tárgyalásos eljárással kapcsolatos kérdések értelmezése

Kérdés: A nemzeti eljárásrendben lehet-e hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást lebonyolítani? A 110. Közbeszerzési Levelek 2256. és 2277. válasza ebben a kérdésben ellentmond egymásnak: 2256. "Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás tehát nem folytatható le nemzeti eljárásrendben." 2277. A kérdező kijelenti, hogy: "Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt", és Önök a válaszban ezt nem cáfolják meg. A Kbt. 251. §-ának (3) bekezdése nem említi, hogy a 6. cím rendelkezései alkalmazhatók. A Kbt. 250. § (3) bekezdés i) pontja csak a tárgyalás menetére utal, a 252. § (2) bekezdése pedig a hirdetmény nélküli eljárásra vonatkozik. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat továbbra is fenntartva, a 2256. kérdésre adottválasz tekintetében nemzeti eljárásrendben hirdetmény közzététele nélkül indulótárgyalásos eljárás lebonyolítására látunk csak lehetőséget, melyet a 2277.kérdésre leírt válaszunkban is kifejtünk. A 2277....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.
Kapcsolódó címke:

Jogszabály-alkalmazás ajánlati kötöttséggel kapcsolatban

Kérdés: Tárgyalásos eljárás esetén, illetve egyszerű eljárásban tárgyalás alkalmazásakor az ajánlati kötöttség a tárgyalás befejeződésével jön létre. Mindkét esetben alkalmazandó a Kbt. 83. §-ának (6) bekezdése? Vagyis az ajánlattevő hiánypótlás során – ajánlati kötöttség hiányában – sem módosíthatja az ajánlatának ott meghatározott részeit? Amennyiben ez igaz, akkor az ajánlati kötöttség a hiánypótlás során fennáll. Amennyiben a 83. § (6) bekezdése a fenti esetekben nem alkalmazandó, kérem jelöljék meg a pontos jogszabályhelyet!
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 83. §-ának (6) bekezdése az alábbiak szerintfogalmaz.A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinekmódosítását, amelyek az ajánlatkérő által – az ajánlati felhívásban vagy adokumentációban – megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Ajánlat módosítása, visszavonása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban hogyan alakulnak az ajánlat módosításának, visszavonásának szabályai?
Részlet a válaszából: […] A módosítással kapcsolatban az ajánlatkérő ütemezése és atárgyalások lefolytatása során indokolt, és az ajánlatkérő által egyértelművétett kismértékű beszerzésitárgy-változás determinálja az ajánlat tartalmielemeinek módosítását. Amennyiben az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Végleges ajánlat érvénytelenné nyilvánítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő tárgyalásos eljárásban végleges ajánlatot érvénytelenné nyilvánított, mi a helyzet a korábban tett ajánlatokkal?
Részlet a válaszából: […] Az újabb ajánlat módosította az előző ajánlatot, azaz azajánlattevő a továbbiakban ahhoz van kötve. Amennyiben például az ajánlattevőmagasabb árat ad végső ajánlatként anélkül, hogy a szakmai tartalom módosultvolna, végső ajánlata érvénytelen. A korábbiakkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatmódosítás fogalmának meghatározása

Kérdés: Az ajánlat módosítása keretébe beletartozik az is, ha az eredetileg megjelölt – 10 százalékot meghaladó – alvállalkozó helyett végül mással akarunk indulni? Ilyenkor hogyan kell technikailag lebonyolítani a módosítást?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattételi határidő még nem járt le, azajánlatkérő szabadon nyújthat be új ajánlatot, mellyel egyben a korábbanbenyújtott ajánlatot felülírja. Amennyiben azonban az ajánlattételi határidőletelt, akkor akár nyílt, akár tárgyalásos eljárásról legyen szó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
Kapcsolódó címke:

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] Eredetileg a Kbt. 2010. január 1-jétől közösségi, majd 2010.július 1-jétől nemzeti eljárásrendben kötelezte a közbeszerzési eljárásokszereplőit, hogy eljárásaikat elektronikusan bonyolítsák le. A kötelezésrevonatkozó szabályt, valamint további, a Kbt.-ben található...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési eljárás nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Társaságunk a Kbt. VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást akar lefolytatni, nemzeti eljárásrendben, a közbeszerzés tárgya építési beruházás. Az eljárás típusa hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lenne. Kérdésünk, hogy a nemzeti eljárásrendben is a Kbt. 129-130. §-ai az irányadóak, mivel a nemzeti eljárásrendben erre külön utalást nem találtunk. A tárgyalásos eljárásra alkalmaznunk kell-e a két szakaszból álló eljárások közös szabályait is (Kbt. 100-121. §)? Az eljárás megindításához milyen hirdetménymintát kell kitöltenünk? Tudomásunk szerint a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény mintáját az 5/2009. IRM rendelet 3. melléklete tartalmazza. Ez viszont nem részvételi felhívás. Megtehetjük-e azt, hogy ajánlattételi felhívást jelentetünk meg, ahol meghatározzuk a részvételre jelentkezés feltételeit, és az első tárgyalás időpontját és menetét? Nem készítünk külön részvételi és ajánlattételi dokumentációt, hanem csak ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazna minden adatot. Kérdéseink az eljárás menetének lefolytatására irányulnának (ajánlatok bontása, elbírálása, eredményhirdetés stb.), ha általános egyszerű eljárásrendben hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni, vagyis a Kbt. mely szabályait kell figyelembe vennünk?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrend lehetőséget biztosít a közösségi eljárásrendbőleljárási szabályok "kölcsönvételére". Ez praktikusan azt jelenti, hogy aközbeszerzési törvény 251. §-ának (3) bekezdése alapján lehetőség van nyílt,meghívásos, versenypárbeszéd vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Szerződéses feltételek el nem fogadása miatti érvénytelenség I.

Kérdés: A kiírás szerint az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő a szerződés szerinti számlázási feltételeket nem fogadja el. Hol érvényesül így a Ptk. szerinti szerződéses szabadság?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. és a Kbt. viszonyában a Kbt. kógens szabályozásaminősül speciális szabályozásnak abban a tekintetben, amennyiben az ajánlatkérőszerződéstervezetét az ajánlattevőnek nincs lehetősége például nyílt eljárásbanmódosítani, azaz az érvényes ajánlattétel feltétele,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
Kapcsolódó címke:
1
33
34
35
58