996 talált cikk a terv kifejezésre

Kérdés: Cégünk építési beruházások terén, ajánlattevőként több mint egy évtizede jelen van a közbeszerzési piacon. Az ajánlatkérőknek építési beruházások esetén, a műszaki-szakmai alkalmasság igazolását a Kbt. 67. §-ának (2) bekezdése alapján kell előírnia. Tárgyi törvényi szakasz e) pontja alapján a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek képzettségének ismertetésekor az épületgépész és a villanyszerelő felelős műszaki vezető vonatkozásában egyre gyakrabban fordul elő, hogy kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek megjelölését írják elő. A felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultságot, így a névjegyzék vezetését, illetve a névjegyzékbe vételt a 244/2006. Korm. rendelet szabályozza. A 244/2006. Korm. rendelet 1. melléklet I. rész 5. és 6. szakaszai – ezek vonatkoznak az épületgépész, illetve a villanyszerelő felelős műszaki vezetőre –, cb) és cc) pontjai szerint középfokú szakmai végzettség vagy mestervizsga megléte és az előírt szakmai gyakorlati idő megléte esetén nem névjegyzékbe vételi követelmény a felsőfokú végzettség. Kérdésünk ezek után, hogy a kizárólag felsőfokú végzettségű felelős műszaki vezető megjelölésének előírása nem sérti-e a Kbt.-nek az 1. § (2) bekezdésében megfogalmazott, az eljárásokban az ajánlatkérőket az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítására kötelező alapelvét?

Kérdés: Az önkormányzat által beadott, KEOP 1.2.0. szennyvízelvezetés és -tisztítás projekt pályázat része volt az általunk mint tervező által korábban elkészített engedélyezési terv. A tervezési szerződést a 2003. évi CXXIX. törvény hatálybalépése előtt kötötték a felek. A tervezési szerződés tárgya: szennyvízelvezetés- és szennyvíztisztítás-engedélyezési és -kiviteli tervek készítése. Kérdésünk: az ajánlatkérőnek a pályázat jelen szakaszában készítendő kiviteli terv készítésére hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia? Kérdés továbbá, hogy a tenderdokumentációt a tervezési szerződés szerinti tervező cég elkészítheti-e, amennyiben a szerzői jog rögzítve van az előzőekben említett és jelenleg is hatályos tervezési szerződésben?

Kérdés: A dokumentációban és az annak alapján megkötött szerződésben az szerepel, hogy a megállapodás szerinti megrendelések 80 százaléka a szerződéskötéstől számított 3 hónapon belül érkezik majd az ajánlattevőhöz. A megállapodás ellenére a jelzett időszakban a megrendeléseknek mindössze 20 százaléka érkezett meg. A munka nagy volumene miatt is, ez cégünknek súlyos kapacitáselosztási problémákat okozott, de kieső bevételt is jelentett, mivel a tervezetthez képest munkái ütemezését teljesen át kellett alakítania. Kérdésünk, hogy a jelen esetben a megrendelő oldalán beszélhetünk-e szerződésszegésről, érvényesíthetjük-e, és ha igen, milyen fórum előtt kárunkat, és hivatkozhatunk-e arra, hogy a fentiek miatt nem tudtunk egyes munkákat határidőben teljesíteni?

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?

Kérdés: A 10 százalék alatti és feletti alvállalkozóktól is be kell-e kérni az együttes adóigazolást?

Kérdés: Tervezési, illetve építési tevékenységre vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén lehet-e értékelési szempont a későbbi üzemeltetési költség?

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzési terv elkészítésekor nem javasolja a becsült érték megjelenítését. Ennek betartása ugye nem kötelező? És a honlapra közzététel?

Kérdés: Építési beruházáshoz kapcsolódóan kérdezzük, hogy kell-e kiírónak tervdokumentációt rendelkezésre bocsátania, vagy elegendő a műszaki leírás és az árazatlan költségvetés-leírás átadása? Jogszerű-e, ha a kiíró a meglévő tervekbe csak betekintést enged?

Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ötéves sterilitást írt elő olyan olyan radiofarmakonok esetében, amikor a termék a gyártástól számított két héten belül elbomlik. Számos ilyen, szakmailag értelmezhetetlen feltétel szerepel a kiírásokban. Kérdésünk, hogy az ellentmondó, szakmailag értelmezhetetlen szerződéses kitételek esetében mi a megfelelő eljárás annak érdekében, hogy ne zárják ki az ajánlattevőt, de ne kelljen betarthatatlan szerződéses részeket elfogadnia?

Kérdés: Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)