998 talált állásfoglalás a terv kifejezésre

Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ötéves sterilitást írt elő olyan olyan radiofarmakonok esetében, amikor a termék a gyártástól számított két héten belül elbomlik. Számos ilyen, szakmailag értelmezhetetlen feltétel szerepel a kiírásokban. Kérdésünk, hogy az ellentmondó, szakmailag értelmezhetetlen szerződéses kitételek esetében mi a megfelelő eljárás annak érdekében, hogy ne zárják ki az ajánlattevőt, de ne kelljen betarthatatlan szerződéses részeket elfogadnia?

Kérdés: Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)

Kérdés: Hogyan alakul az ajánlati kötöttség elektronikus árlejtésnél? Van-e erre speciális, a Kbt. szabályaitól eltérő előírás?

Kérdés: Lehet-e eltérés a dokumentációban megjelenő szerződéstervezet és az aláírt szerződés között? Az ajánlattevő kérheti-e, és ha igen, milyen körben a szerződéstervezet megváltoztatását? Ha kérheti, mennyi idő áll rendelkezésére kérelme előterjesztésére?

Kérdés: Tervezőként vettünk részt több szennyvíz-csatornázási, szennyvízkezelési projektben. A megbízási szerződés alapján "az elkészült tervek szellemi alkotásnak minősülnek, a szerzői jogvédelemről szóló hatályos törvény védelme alatt állnak". Az elkészült tervek alapján KEOP 1.2.0-ás pályázatok készülnek, a pályázatok benyújtásakor szerzői jogdíj kifizetése nem volt előirányozva, így szerzői jogok továbbra is állnak. Szerzői jogaink érvényesítését úgy tervezzük, hogy a kivitelezésre kiírt közbeszerzési tenderdokumentációban tervezőként rögzíttetni kívánjuk a tervező cég megnevezését, elérhetőségét, valamint a kivitelezési tervek készítésének díját. Kérdésünk, hogy a tervezett eljárás nem ellentétes-e a Kbt.-vel, hiszen a közbeszerzési dokumentációban csatolt műszaki terveket már előzményként mi készítettük, a becsatolt hatósági engedélyeket mi szereztük be? Kérdés továbbá, hogy nyertes kivitelező a tenderdokumentációban rögzített műszaki tartalomtól eltérhet-e, s az előírt feladat megoldására alkalmas, de másik tervet készíttethet-e másik tervezővel?

Kérdés: Hogyan kell érteni az új értékhatárokra vonatkozó tanácsi tájékoztatókat, amikor a törvény nem módosult?

Kérdés: Ajánlatkérőként készítettem egy oldalt, amit mindig aktualizálok a tervezési tenderrel kapcsolatban. Természetesen ennek az oldalnak az elérhetőségét csak kollégáknak adnám meg. A problémám a következő: felhívták a figyelmemet arra, hogy ha publikussá teszem ezt az oldalt, rákereshetnek bármelyik keresővel. Nem tudom, hogy ez mennyire engedélyezett, vagy ütközik-e valamilyen jogszabályba? Ezzel kapcsolatban kérném segítségüket.

Kérdés: Beépíthető-e a tanácsadói díj az ajánlati dokumentáció költségébe, illetve melyek építhetők be az említett költségkeretbe?

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?

Kérdés: Pótoltatható-e a felolvasólap, a hiánypótlási eljárás során módosítható-e, illetve mi a helyzet akkor, ha az árkalkuláció és a felolvasólap különbözik, ez esetben az ajánlattevőnek lehetősége van-e módosításra?