Akarategyezőség szerződésmódosításkor

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] §) mind az ajánlatkérőt, mind az ajánlattevőt rákényszerítik arra, hogy előrelátóan készítsék elő a kapcsolódó dokumentumokat. Az ajánlatkérők az előkészítési szakaszban gondolják át az esetleges változtatási lehetőségeket (pl. árindexálás, termékcsere), és ehhez igazítsák a szerződéses feltételeket, az ajánlattevők pedig az ajánlattételi szakaszban megfontoltan (a teljesítési szakaszra prognosztizáltan kockázatmérlegeléssel) állítsák össze az ajánlatukat és a kapcsolódó árakat is.Építési beruházások esetében a leggyakoribb jelenség, hogy az ajánlattevők nem változtatnak az árazatlan költségvetés belső tartalmán, hanem az egyes költségvetési sorokban megjelölt építőanyagokat egyszerűen beárazzák. Ez viszont azt is jelenti, hogy vállalják a költségvetési sorokban nevesített építőanyagok beépítését. És ezzel a nevesített építőanyagra vonatkozóan is beáll az ajánlati kötöttség, és a nevesített építőanyag a szerződés tartami elemévé válik, amely így a szerződésszerű teljesítés része is lesz. Pedig a közbeszerzési szabályozás lehetőséget ad arra, hogy az ajánlattevők az ajánlatuk elkészítése során eltérjenek az árazatlan költségvetés tartalmától, más építőanyagra adjanak ajánlatot, az egyenértékűség bizonyításának kötelezettsége mellett. Az ajánlatkérő ugyanis a közbeszerzési szabályok alapján köteles hivatkozni az egyenértékű ajánlattétel lehetőségére, megjelölve az egyenértékűség és annak igazolásának tartalmát. Az ajánlattevők az ajánlattétel során jogosultak arra, hogy kiegészítő tájékoztatáskérés keretében kérdezzenek az ajánlatkérőtől, pl. az alapanyagcsere lehetőségéről az ajánlatban vagy az árindexálás hiányáról, az egyenértékűség bizonyításának módjáról, ha az esetleg nem egyértelmű a közbeszerzési dokumentumokban.A kérdésben felvázolt eset a szerződéses jog alapjait érinti, mivel a szerződő felek között hiányzik az egyetértés a szerződésmódosításról.A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni [Kbt. 2. § (8) bekezdés]. A Kbt. a szerződéskötési kötelezettségtől eltérően nem rendelkezik a szerződésmódosítás kötelezettségéről, ezért a Ptk. általános szabályai az irányadóak.A Ptk. 6:191. § (1) bekezdése alapján a szerződéskötő felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát. Ez azt jelenti, hogy a közbeszerzési szerződés módosításához mindkét fél egyező akarata szükséges.Egyoldalú szerződésmódosításra akkor van mód, ha a szerződő felek ennek lehetőségét a szerződésben kikötötték, vagy ha valamelyik szerződő felet az egyoldalú módosításra jogszabály feljogosítja [Ptk. 6:191. § (4) bekezdés].A Ptk. 6:192. §-a ugyan rendelkezik a bíróság általi szerződésmódosításról, de ehhez speciális körülmények fennállása szükséges (felek közötti tartós jogviszony, a szerződéskötést követően előállott körülmény, lényeges jogi érdeksérelem, előre nem láthatóság, felróhatóság hiánya, rendes üzleti kockázatot meghaladó kockázat). A közbeszerzésben nem jellemző a bíróság által történő szerződésmódosítás, de a Ptk. alapján az elvi lehetősége fennállhat.Összességében tehát a közbeszerzési szerződés módosításához a szerződéskötő felek egyező akarata szükséges, ezért amennyiben az ajánlatkérő elzárkózik a szerződés módosításától, és nincs lehetőség egyoldalú szerződésmódosításra, akkor az ajánlattevőnek nincs jogi eszköze a szerződésmódosítás kikényszerítésére.Így sajnálatos módon, ha az ajánlattevő nem képes az ajánlatában, illetve a szerződésben foglalt tartalommal teljesíteni, akkor a szerződésszegéssel kapcsolatos[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
Kapcsolódó címkék:    

Nemzeti eljárás eredménytelensége

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást indított nemzeti eljárásrendben árubeszerzés tárgyában. A felhívásában előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot. Az ajánlattételi határidőben két ajánlat került benyújtásra, amelyből az egyiket az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította. Az egy érvényes ajánlatra tekintettel eredményes lehet az eljárás, vagy eredménytelennek kell az eljárást minősíteni ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] eredménytelen.Az e) pont értelmezése kapcsán fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a rendelkezés nem két érvényes ajánlat, hanem két ajánlat benyújtását fogalmazza meg feltételként. Feltétel továbbá, hogy mindkét ajánlatot az ajánlattételi határidőben nyújtsák be, mert az elkésett ajánlat is benyújtott ajánlatnak minősül, ugyanakkor a Kbt. 73. § (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelennek minősül („helyből érvénytelenség esete”), viszont ez esetben nem lehetne eredményt hirdetni, ha a 75. § (2) bekezdés e) pontját az ajánlatkérő egyúttal kikötötte.Miután a Kbt. hivatkozott 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti rendelkezése is kógens a Kbt. kógenciájából adódóan, így – megítélésünk szerint – a rendelkezés az értelmezése során nem szűkíthető le az érvényes ajánlatokra. Abban az esetben tehát, ha két ajánlat kerül benyújtásra, amelyekből az egyik érvényesnek, a másik utóbb[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
Kapcsolódó címkék:    

Kivételi kör nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Önkormányzatként „falunapot” tartanánk, ahová zenés fellépőket hívnánk, illetve tűzijátékot is tervezünk, zenei kísérettel. Jól gondoljuk, hogy ezek a szerződések 720.000 euró összegig nem közbeszerzés-kötelesek?
Részlet a válaszából: […] 92700000-8-ig tartó CPV-kódok által meghatározott, a pihenés, kultúra és sport területén nyújtott szolgáltatások, 3. melléklet szerinti jogi szolgáltatások, valamint a járulékos közbeszerzési szolgáltatások,d) pont szerint a 3. melléklet szerinti bármely szolgáltatás, ha annak becsült értéke az ötvenmillió forintot nem éri el.”Ahogy látható, a jogszabály megkülönbözteti a 3. számú mellékletben szereplő szolgáltatásokat: a c) pontba tartozó szolgáltatások uniós értékhatárig tartoznak a kivételi körbe, a c) pontba nem sorolt többi szolgáltatás a d) pont szerint kizárólag ötvenmillió forint alatti becsült érték esetén tartozik kivételi körbe.A Kbt. 5. §-a szerint valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 3. mellékletében (2014/24/EU irányelv XIV. mellékletében) szereplő szociális és egyéb szolgáltatás, az uniós értékhatár 750.000 euró, azaz 287.137.500 forint.Ennek megfelelően, amennyiben az önkormányzat maga szerződik a zenei fellépőkkel, a tűzijáték-szolgáltatásra és a hangtechnikai szolgáltatásokra, akkor ezek a szolgáltatások a Kbt. 111. § c) pontjába tartozó CPV-kódok által lefedett tevékenységek, amelyek nettó 287.137.500 forintig kivételi körbe tartoznak.Ugyanakkor három körülményre szükséges felhívni a figyelmet.Amennyiben az önkormányzat olyan szolgáltatást kíván megrendelni, amelynek része a zenei fellépők biztosítása, a tűzijáték megszervezése zenei kísérettel, akkor valójában rendezvényszervezési szolgáltatás a közbeszerzés tárgya, a megfelelő CPV-kód pedig a 79952000-2 Rendezvényszervezési szolgáltatások. Ebben az esetben már nem alkalmazható a Kbt. 111. § c) pont szerinti kivételi kör (CPV-kód-eltérés miatt), hanem a d) pont lesz az irányadó, ahol a rendezvényszervezési szolgáltatás nettó ötvenmillió forint alatti becsült érték esetén tartozik kivételi körbe. Ötvenmillió forint becsült érték felett a nemzeti eljárásrend szabályait kell alkalmazni.Felhívjuk továbbá a figyelmet a részekre bontás tilalmára. Amennyiben az önkormányzat a falunap kapcsán egyéb szolgáltatásokat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
Kapcsolódó címkék:    

Becsült érték számítása ajánlatkérő által biztosított építőanyag esetén

Kérdés: Önkormányzatunk most jó áron tudna ablakot vásárolni gyártótól. A kedvezőbb időjárás miatt az ablakok beszerelését a nyári hónapokban végeznénk, addig az ablakokat tárolnánk. Ilyen esetben hogyan kell a becsült értéket számítani? Az ablakok és a beszerelés értékét egybe kell számítani?
Részlet a válaszából: […] ablakok, ablakkeretek beszerelését az épületasztalos-munkák között.Ennek megfelelően az ablakok beszerelése építési beruházásnak minősül, nem pedig az árubeszerzés közbeszerzési tárgynál fogalmi elemként megjelenített beállításnak, illetve üzembe helyezésnek.A becsült érték kiszámítására vonatkozó főszabályt a Kbt. 16. § (1) bekezdése tartalmazza, amely alapján becsült értéken a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált teljes ellenszolgáltatást kell érteni, nettó értékben. A számítást kisegítő szabályok a Kbt. 16–18. §-ban találhatóak.Építési beruházás esetében az építési beruházás becsült értékének megállapításakor a teljes – műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet képező – építési beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. És ami lényeges, az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is [Kbt. 17. § (5) bekezdés].Összességében álláspontunk szerint, ha az ajánlatkérő egy másik közbeszerzési eljárás keretében megvásárolt ablakokat tárolja, majd egy későbbi időpontban a beépítésre irányuló közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjének részére az ablakokat átadja, akkor a beépítésre irányuló közbeszerzési eljárás becsült értékébe bele kell számítani az ablakok becsült értékét is. Jeleznénk, hogy ebben az esetben még csak nem is a Kbt. 19. §-ában szabályozott részekre bontás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
Kapcsolódó címkék:    

Feltételes szerződés hatályba léptetése

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás megvalósítására feltételes közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján azzal, hogy a feltétel bekövetkezéséről a megrendelő tájékoztatja a vállalkozót, amely tájékoztatással a szerződés hatályba lép. Hatályba lép-e a vállalkozási szerződés, ha a feltételes 6 hónapos időszak legvégén, még a határidő lejárta előtt a megrendelő nyilatkozik a vállalkozó felé, hogy a szerződést saját üzleti kockázatára hatályba lépteti? Amennyiben a felek a szerződés hatálybalépéséről a feltétel bekövetkezése előtt kétoldalú okiratban megállapodnak, úgy a vállalkozási szerződés hatályba lép? És ha sikerül más forrást találnia az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] állni a forrás, hanem ebben biztosnak kell lennie.Álláspontunk szerint ezt a módosítást meg kell indokolnia az ajánlatkérőnek, azaz a szerződésmódosítás okát, hiszen igazolnia kell, hogy amennyiben ezt eredetileg tudták volna a gazdasági szereplők, úgy nem tettek volna esetleg más ajánlatot, azaz a változtatás nem lett volna hatással a gazdasági szereplők döntésére a közbeszerzési eljárásban. Mivel a pályázat saját forrás rendelkezésre állása esetében biztosan hatályba lép, ez valójában befolyásolhatta az ajánlattevők viselkedését. Ezért elképzelhető, hogy nemcsak a 141. § (6) bekezdésére, hanem további jogalapra is érdemes lenne hivatkozni a módosítás során, és mindent megtenni annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, mindezt az ajánlatkérő eredetileg is saját forrásból kívánta esetleg megvalósítani. Amennyiben erre a tárgyalások során például utalt az eljárás során, mely igazolható, ez is érv lehet a módosítás közzététele során.A második kérdésre vonatkozóan, az előbbi válasszal összhangban nincs olyan kétoldalú megállapodás, mely szerződésmódosítás nélkül tudna bekövetkezni,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
Kapcsolódó címkék:    

Számlakifizetés építési beruházás esetén

Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó csak a részszámlához tartozó teljesítési szakaszban vett igénybe alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] rendelet 32/A. § (1) bekezdés b), c) és f) pontjai irányadóak az alábbiak szerint:– Első lépésként a 32. § (1) bekezdés b) pont szerint a vállalkozó legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozó vagy alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, és egyidejűleg felhívja az alvállalkozót vagy az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat.– Második lépésként a 32. § (1) bekezdés c) pont szerint a vállalkozó a teljesítés elismerését követően kiállítja a számláját, és abban a számlában részletezi az alvállalkozói teljesítés, valamint a vállalkozói teljesítés mértékét.– Harmadik lépésként a 32. § (1) bekezdés e) pont szerint a vállalkozó haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozó vagy az alvállalkozók számláit (vagy visszatartja az alvállalkozói díj egy részét az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint).– Negyedik lépésként a 32. § (1) bekezdés f) pont szerint a vállalkozó átadja az e) pont szerinti átutalás vagy átutalások igazolásainak másolatait az ajánlatkérőnek.– Ötödik lépésként az ajánlatkérő átutalja a részszámla szerinti összeget a vállalkozónak.A végszámla tekintetében, függetlenül attól, hogy a vállalkozó nem vett igénybe alvállalkozót, és az ajánlatkérőnek erről hitelt érdemlő tudomása[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
Kapcsolódó címkék:    

Pályázat elnyerésének feltétele a szerződésben

Kérdés: Amennyiben a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján a pályázati igény elnyerése feltételével kötött szerződés esetében a felek a feltételt úgy módosítják, hogy nem a pályázati igényről szóló döntés, hanem a pályázati igény jogosultsági befogadása a szerződés hatálybalépésének a feltétele, ezen körülmény tekintetében jól gondolja-e az ajánlatkérő, hogy ez a szerződés nem lényeges módosításának minősül a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján?
Részlet a válaszából: […] álláspontunk szerint kifejezetten lényeges módosítása a szerződésnek, hiszen a finanszírozás biztosítása helyett a finanszírozás biztosításának kezdeményezését jelenti, mely esetében felborul a szerződés egyensúlya, és a nagy mértékű változás eredményeként valójában egy olyan szerződést léptet hatályba, melynek nincs fedezete. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, amennyiben a felek egy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
Kapcsolódó címkék:    

Nyomdai szolgáltatás részekre bontása

Kérdés: Egy múzeum negyedévente jelentet meg tudományos folyóiratot, amely árusításából bevétele keletkezik, és évente 1 alkalommal, mint kötelező intézményi feladat, egyéb irodalom- és művészettörténeti, valamint néprajzi és természettudományi tanulmányokat tartalmazó évkönyvet állít össze, amelynek terjesztéséből bevétele nem keletkezik. Jogszerűen részekre bontható-e a nyomdai nyomtatási szolgáltatás beszerzése a két „termék” (folyóirat és évkönyv) vonatkozásában? Illetve a múzeum részéről felmerülő további papíralapú nyomdai szolgáltatás (pl. egyéb kiadványok, magazinok, belépőjegyek) értékét bele kell-e számolni a tárgyi szolgáltatás beszerzésének becsült értékébe?
Részlet a válaszából: […] megjelentetés időszaka, vagy a nyomtatvány rendszeres felhasználása szintén nem tud hatással lenni annak megítélésére, hogy egy ajánlattevő azonos nyomdai felkészültséggel képes ugyanezt a tevékenységet elvégezni, mert a múzeum alaptevékenységéhez kapcsolódik, az ajánlatkérő saját szolgáltatásnyújtása során kerül felhasználásra, ismeretterjesztő jellegű. Amennyiben olyan speciális ok nem merül fel, ami miatt egyes kisebb beszerzésitárgy-csoportok leválaszthatók, azért, mert nem lehet ugyanaz a szerződő partner, más célból történik a felhasználás,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
Kapcsolódó címkék:    

Hiányzó hirdetménytartalom

Kérdés: A TED-et böngészve találunk olyan hirdetményeket más EU-országok esetében, ahol nem adják meg sem az alkalmassági követelményeket, sem az értékelési szempontokat. Ezt nálunk miért nem lehet megtenni? Pontosabban hogyan történhet ez meg máshol?
Részlet a válaszából: […] érhető el. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ajánlatkérő nem biztosítja a megfelelő nyilvánosságot, hiszen ez alapján az ajánlattevők nem tudnak dönteni arról, hogy érdemes-e megpróbálni a jelentkezést, a feltételrendszer ismeretének hiányában. Mivel jellemzően nincs szigorú ellenőrzés a tagállamokban, a hirdetmények könnyen feladhatók, így függően attól, hogy mekkora jogorvoslati kockázata van egy hiányos hirdetménynek, annak ellenére egyes országok gyakorlatában kialakult ez a módszer, hogy egyébként a hirdetmények kitöltése során ezekre az információkra szükség lenne. Hasonlóképpen bevett gyakorlat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
Kapcsolódó címkék:    

Tárgyalás tartalma

Kérdés: Tárgyalásos eljárást indítottunk. A tárgyalások során több ajánlattevő is jelezte, hogy a felhívásban szereplő egyik szerződéskötési feltételt túlzónak tartja, és szeretnék tárgyalás keretében törölni a feltételt. Az önök véleménye szerint lehet tárgyalni arról, hogy egy szerződéskötési feltétel kerüljön ki a közbeszerzési dokumentumokból?
Részlet a válaszából: […] feltételek logikailag nem képezhetik a műszaki leírás részét, és nem lehetnek a szerződés tartalmi elemei sem, hiszen a szerződés megkötésének előfeltételét jelentik, már ez kizárja, hogy tárgyalni lehessen róla.Ugyanakkor a Kbt. 87. § (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekre az ajánlati kötöttség a tárgyalások befejezésének időpontjában, a végleges ajánlat benyújtása esetén a benyújtásra meghatározott ajánlattételi határidő lejártakor áll be. A (8) bekezdés alapján pedig az ajánlatkérő minden, a tárgyalásokon részt vevő ajánlattevőt, a végleges ajánlatok vagy a tárgyalások során az ajánlattevőktől kért módosított ajánlatok benyújtását megelőzően, az ajánlatuk módosításához megfelelő időben értesít a műszaki leírás vagy más közbeszerzési dokumentum bármely módosításáról.Ebből a két rendelkezésből akár az a következtetés is levonható, hogy a szerződéskötési feltételekre – mint a közbeszerzési dokumentum egyik tartalmi elemére – vonatkozóan sem áll be az ajánlati kötöttség a tárgyalások végéig, illetve a végső ajánlattételi határidőig, ezért tárgyalás alapját képezhetik, de akár az ajánlatkérő szabadon dönthet a szerződéskötési feltételek módosításáról.A Kbt. 88. § (6) bekezdése tartalmazza a tárgyalási korlátokat, és az a) pontban előírja, hogy a tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy az eljárást meghirdető vagy megindító felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és az egyéb közbeszerzési dokumentumokban közölt feltételek olyan jelentős mértékben módosuljanak vagy egészüljenek ki, amely torzítja a versenyt, vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen, ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni,Ahogy látható, a tárgyalási korlátok mind a részvételi felhívásban és az ahhoz kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban, mind az ajánlattételi felhívásban és az ahhoz kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban szereplő feltételek módosulására vonatkoznak.Álláspontunk szerint egy szerződéskötési feltétel törlése, amely egy közbeszerzési dokumentumban közölt feltétel módosulásaként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
Kapcsolódó címkék:    
1
2