164 talált cikk a kizáró ok kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Ha az ajánlattevő jogszabályban meghatározott névváltoztatási kötelezettségének nem tesz eleget a megadott határidőben, azzal szakmai-etikai vétséget követ el, ha a tenderen a határidőt követően olyan cégnévvel indul, ami jogszabályba ütközik? Kizárható emiatt a közbeszerzésből?

Kérdés: Az ajánlattevő olyan jelentkező pályázatát hirdette ki nyertesnek, amelynek tevékenységi körében nem szerepel olyan tevékenység, ami kapcsolódott volna a beszerzés tárgyához. Jogszerű ez?

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) alpont tekintetében nyilatkozni kell, hogy az ajánlattevő olyan társaságnak minősül-e, amelyet jegyeznek vagy nem jegyeznek szabályozott tőzsdén; amennyiben nem jegyzik szabályozott tőzsdén, a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevét és állandó lakcímét be kell mutatni, illetve amennyiben nem rendelkezik tényleges tulajdonossal, erről szóló nyilatkozat becsatolása kötelező. Hogyan kell nyilatkozni abban az esetben, ha az ajánlattevő 100 százalékos tulajdonosa egy külföldön bejegyzett cég, illetve ennek a cégnek is egy másik gazdasági társaság a 100 százalékos tulajdonosa, azonban ennek a cégnek van tényleges, természetes személy tulajdonosa? Véleményünk szerint ebben az esetben azt kell nyilatkozni, hogy rendelkezik tényleges tulajdonossal, hiszen bárhogy is nézzük, az ajánlattevő anyavállalatának az anyavállalata rendelkezik tényleges tulajdonossal, aki természetes személy. Jól gondoljuk?

Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben nem köteles a kizáró okokat meghatározni, viszont a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárásnál a kötelező elemek közt szerepel a kizáró okok igazolásának kérése. Nemzeti eljárásrendben kell vagy sem hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál kizáró okokat előírni?

Kérdés: A Kbt. második (uniós értékhatárt elérő), illetve harmadik (nemzeti értékhatárt elérő) része szerinti eljárások tekintetében milyen igazolásokat szükséges csatolni a szakember részéről a Kbt. 56-57. §-ai szerinti kizáró okok igazolására? Elegendő-e a 310/2011. kormányrendelet 10. §-ában lévő nyilatkozat csatolása?

Kérdés: A kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat tekintetében konzorcium (közös ajánlatevők) esetén ki minősül ajánlattevőnek? Az, akit felhatalmaznak a konzorciumi tagok (esetünkben három) a vezetésre, vagy továbbra is mind a három konzorciumi tag a negyedik taggal – vezetővel – együtt? Tehát elégséges-e a vezetőnek nyilatkoznia/igazolnia a kizáró okok hiányát, vagy mellette párhuzamosan mindegyik konzorciumi tag és a vezető is köteles nyilatkozni/igazolni azt?

Kérdés: Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a alapján az ajánlatkérő kérheti-e ajánlattevői nyilatkozat benyújtását az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés teljesítéséről?

Kérdés: Hogyan változott az alkalmasság és a kizáró okok szabályozásának rendszere?

Kérdés: Hogyan kezeljük, amikor egy kizáró ok nem a Kbt.-ben, hanem egy másik törvényben jelenik meg, jelesül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben?

Kérdés: Negatív mérlegadat esetén indulhatunk-e közbeszerzési eljárásban az új törvény szerint? Kinek a mérlege csatolható be? Erőforrás, alvállalkozó igénybe vehető erre? Milyen feltételekkel?