Ajánlati kötöttség gyakorlati értelmezése
Kérdés
Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. november 19-én (71. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1462
[…] még azt is lehetővé teszi, hogy a beszerzési tárgy az ajánlati szakaszban nagymértékben változzon – amelyre a tárgyalásos eljárás során nem nyílik lehetőség. Sajátos megoldás érvényesül a nemzeti rezsimben lehetővé tett nyílt eljárást követő tárgyalás esetében, amely a már beállt ajánlati kötöttséget gyakorlatilag megnyitja, s a tárgyalást követően áll be az ajánlati kötöttség. Amennyiben például egyszerű vagy egyszerűsített eljárás során az ajánlatkérő tárgyalni szeretne, úgy szintén a tárgyalást követően áll be az ajánlati kötöttség, s az ajánlattevő már nem változtathat az ajánlaton, kötve van hozzá – a felhívásban foglalt időtartam erejéig. Amennyiben még nem történt meg a szerződéskötés, de az ajánlatkérő valamilyen okból (például azért, mert nem képes összehívni a döntéshozó a képviselő-testületet stb.) nem tudja a szerződést megkötni, úgy lehetőség van az ajánlattevő felhívására az ajánlati kötöttség meghosszabbítására vonatkozólag, amelyet az ajánlattevő elfogadhat, de az elfogadás csupán lehetőség, arra vonatkozólag azonban kötelezettség már nem terheli. {A Kbt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. A (2) bekezdés értelmében az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van ajánlatához, kivéve ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni. A törvényi rendelkezés alapján azonban a versenypárbeszédben a végső ajánlat megtételéig nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a Kbt. 76-78. §-a szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a 108. § (1) bekezdése és a 121. § (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége. Ez azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor – 35. § (2) bekezdése – beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé versenypárbeszéd alkalmazását. A tárgyalásos eljárásban sem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76-78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg – […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. november 19-én (71. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1462
[…] még azt is lehetővé teszi, hogy a beszerzési tárgy az ajánlati szakaszban nagymértékben változzon – amelyre a tárgyalásos eljárás során nem nyílik lehetőség. Sajátos megoldás érvényesül a nemzeti rezsimben lehetővé tett nyílt eljárást követő tárgyalás esetében, amely a már beállt ajánlati kötöttséget gyakorlatilag megnyitja, s a tárgyalást követően áll be az ajánlati kötöttség. Amennyiben például egyszerű vagy egyszerűsített eljárás során az ajánlatkérő tárgyalni szeretne, úgy szintén a tárgyalást követően áll be az ajánlati kötöttség, s az ajánlattevő már nem változtathat az ajánlaton, kötve van hozzá – a felhívásban foglalt időtartam erejéig. Amennyiben még nem történt meg a szerződéskötés, de az ajánlatkérő valamilyen okból (például azért, mert nem képes összehívni a döntéshozó a képviselő-testületet stb.) nem tudja a szerződést megkötni, úgy lehetőség van az ajánlattevő felhívására az ajánlati kötöttség meghosszabbítására vonatkozólag, amelyet az ajánlattevő elfogadhat, de az elfogadás csupán lehetőség, arra vonatkozólag azonban kötelezettség már nem terheli. {A Kbt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. A (2) bekezdés értelmében az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van ajánlatához, kivéve ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni. A törvényi rendelkezés alapján azonban a versenypárbeszédben a végső ajánlat megtételéig nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a Kbt. 76-78. §-a szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a 108. § (1) bekezdése és a 121. § (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége. Ez azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor – 35. § (2) bekezdése – beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé versenypárbeszéd alkalmazását. A tárgyalásos eljárásban sem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76-78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg – […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
