Többfordulós eljárás indokoltsága
Kérdés
Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2008. szeptember 1-jén (84. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1689
[…] bekezdése szerint viszonylag ritkán alkalmazzák ajánlatkérők, ennél elterjedtebb ugyanakkor az utolsó tárgyalási fordulón a többkörös ajánlattétel lehetővé tétele, melynek célja, hogy az ajánlatkérő dinamizálja a szereplőket, akik így – látva a versenytárs ajánlatát – egy vagy több lehetőséget is kaphassanak egy közös tárgyalási forduló keretében ajánlatuk helyben, a tárgyaláson történő módosítására és azok egy időben történő beadására. A versenypárbeszéd is lehetővé tesz többfordulós megoldást, azonban a versenypárbeszédek szabályai lényegesen kötöttebbek, hiszen például ajánlatkérő nem döntheti el szabadon azt, hogy az ajánlattevőkkel közösen vagy külön-külön kíván-e tárgyalni. Azon eljárástípusok, amelyekben lehetőség nyílik a tárgyalásra (egyszerűsített, egyszerű), a tárgyalásos eljárás általános szabályai alapján bonyolódnak, melynek alapja, hogy az ajánlattételt követően nem áll be az ajánlati kötöttség, s a tárgyalások menetét, valamint az alapvető információkat már az eljárást megindító hirdetményben közölni kell az érintettekkel. A versenypárbeszéd – amely a Kbt. 4. §-ának 36/A. pontja értelmében olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa (e törvényben előírtak szerint) kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek (az ajánlatkérő által meghatározott követelményrendszer keretei közötti) pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér – szabályozásának a Kbt. 123/A.-123/G. §-ai szerint a kérdéshez kapcsolódó rendelkezései a következők: – az ajánlatkérő versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, illetőleg a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes; – az ajánlatkérő a részvételi felhívásban megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni. A megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a részvételi felhívás alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére. Erre a lehetőségre a részvételi felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell; – a versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában az ajánlattevők először megoldási javaslatokat készítenek, amelyekről az ajánlatkérő – az ajánlattételi felhívás szerint egy vagy több fordulóban - párbeszédet folytat velük. Ezt követően teszik meg végső ajánlataikat, amelyeket az ajánlatkérő a Kbt. 121. §-ának (8) bekezdése szerint elbírál; – a versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában nem érvényesül az ajánlattételi határidők Kbt. vonatkozó fejezetében előírt legrövidebb időtartama, de a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre – az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő – megfelelő ajánlattételéhez; – a versenypárbeszédben a végső ajánlat megtételéig nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76-78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a 108. § (1) bekezdése és a 121. § (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége. Ez azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*