Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2017. január 11-én (202. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3927

[…] irányuló határozat és e megállapodás megkötése ellentétes volt az egyenlő bánásmód elvével és az átláthatósági kötelezettséggel. A regionális bíróság úgy határozott, hogy az a tény, hogy az említett megállapodás megkötése lehetővé tette az ajánlatkérő számára, hogy elkerülje a valamely konfliktusos helyzethez kapcsolódó veszélyeket, nem befolyásolja e megállapodás megkötésének jogszerűségét.A legfelsőbb bíróság azt vizsgálta, hogy az egyenlő bánásmód elve és az átláthatósági kötelezettség azzal jár-e, hogy valamely ajánlatkérő nem köthet anélkül megállapodást a valamely közbeszerzési szerződés teljesítése során fellépő nehézségek megoldása érdekében, hogy automatikusan az e megállapodásban foglalt feltételekről szóló új ajánlati felhívást lenne köteles közzétenni. E bíróság szerint a végrehajtási nehézségek új tényezők, amelyeknek egyik vagy másik félnek történő betudása vitatott, és tulajdonképpen az a releváns kérdés, hogy e nehézségek megoldása érdekében köthető-e megállapodás új ajánlati felhívás közzététele nélkül.A Legfelsőbb Bíróság előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette az Európai Unió Bírósága elé, melyben lényegében arra várt választ, hogy a 2004/18 irányelv 2. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy valamely közbeszerzési szerződés odaítélését követően e szerződés akkor sem módosítható lényegesen új közbeszerzési eljárás megindítása nélkül, ha e módosítás objektíven a két fél részéről kölcsönös lemondásokkal járó vitarendezést jelent, valamely bizonytalan kimenetelű, e szerződés teljesítése során felmerült nehézségekből eredő jogvita lezárása érdekében.Az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatából következik, hogy az abból eredő egyenlő bánásmód elve és az átláthatósági kötelezettség megakadályozza azt, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését követően az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő módosítsa e szerződés rendelkezéseit, amennyiben e rendelkezések lényegesen eltérnek az eredeti szerződés rendelkezéseitől. Ez az eset áll fenn, ha a tervezett módosítások vagy jelentős mértékben kiterjesztik a szerződést nem tervezett tényezőkre is, vagy a nyertes ajánlattevő javára módosítják a szerződés gazdasági egyensúlyát, vagy éppen, ha e módosítások megkérdőjelezik a szerződés odaítélését olyan értelemben, hogy abban az esetben, ha az említett módosítások szerepeltek volna az eredeti odaítélési eljárást szabályozó dokumentumokban, vagy más ajánlatot választottak volna ki, vagy más ajánlattevők részvételét fogadták volna el.A jelzett ügyben a szerződés tárgyának jelentős csökkentésében való módosítása nem járhat azzal a következménnyel, hogy több gazdasági szereplő számára elérhetővé teszi a szerződést. Ugyanis amennyiben e szerződés eredeti nagyságrendje szerint kizárólag bizonyos vállalkozások voltak abban a helyzetben, hogy ajánlattevőként jelentkezzenek vagy ajánlatot nyújtsanak be, az említett szerződés jelentőségének csökkentése érdekessé teheti azt a kisebb méretű gazdasági szereplők számára is. Egyébiránt az adott szerződés esetében megkövetelt minimális teljesítményszintnek a szerződés tárgyával összefüggőnek és azzal arányosnak kell lennie, a szerződés tárgyának csökkentése a jelentkezőktől vagy ajánlattevőktől megkövetelt teljesítményszint arányos csökkenésével jár.Főszabály szerint valamely közbeszerzési szerződésnek annak odaítélését követő lényeges módosítását nem végezheti el az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő kölcsönös megegyezés szerint, hanem az így módosított szerződésre vonatkozó új közbeszerzési eljárást kell indítani.Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból következik ugyanakkor, hogy a szerződésnek a Bíróságnak a fent hivatkozott ítélkezési gyakorlata értelmében lényegesnek minősített módosítása nem a feleknek az őket eredetileg összekötő szerződés alapvető feltételeinek újratárgyalására vonatkozó szándékából, hanem objektív és az e szerződés teljesítése során felmerülő előre láthatatlan következményekkel járó nehézségekből ered, amely nehézségek vonatkozásában a Bíróság elé észrevételeket benyújtó egyes érdekelt felek hangsúlyozzák a szintén nem előre látható jelleget, amennyiben olyan összetett szerződésekről van szó, mint a jelen ügyben a számítógépes rendszerek fejlesztésére irányuló szerződések.Sem az a tény, hogy valamely közbeszerzési szerződés feltételeinek lényeges módosítását nem az ajánlatkérőnek és a nyertes ajánlattevőnek […]