Feltételes közbeszerzés keretmegállapodásban
Kérdés
A Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján: "Feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be vagy fog benyújtani – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére –, és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja." Ennek alapján helyesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben egy pályázati felhívás megjelenéséhez köti a közbeszerzési eljárás eredményességét, és ha az nem jelenik meg az eljárás összegzésének megjelenéséig, megköti a szerződést, és a szerződés hatálybalépését köti a pályázati felhívás megjelenéséhez? Amennyiben igen, jól értjük-e, hogy ilyen jellegű szerződést hatályba léptető feltétellel nem folytatható le verseny-újranyitásos eljárás a KH állásfoglalása alapján?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. február 8-án (275. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5049
[…] értelmében a szerződés kizárólag a keretmegállapodás időtartama alapján köthető. A szabály nem rendelkezik arról, hogy magának a teljesítésnek is ebben az időszakban kell történnie. Vannak olyan keretmegállapodások, melyek a szerződéskötés időpontját egy aktív időszakban teszik csak lehetővé, szűkítve ennek időtartamát, és a teljesítést is a keretmegállapodás időszakában teszik szükségessé. Erre az ajánlatkérőnek joga van, amennyiben bármilyen előírást tartalmaz a keretmegállapodás a szerződés megkötésére vonatkozóan, az nem lehetetleníti el a feltételes szerződéskötést, hiszen ebben az esetben a szerződéskötés megtörténik, csak a hatályba léptető rendelkezés miatt a teljesítés vagy nem jön létre, vagy kitolódik. Amennyiben a teljesítésnek is a keretmegállapodás időszakában kell létrejönnie a KM szabályai alapján, úgy a feltételes hatályba léptető rendelkezésnek erre is ki kell térnie, hiszen akkor a hatálybalépés és az ezt követő teljesítés időbeli korlátja a keretmegállapodás hatályának lejárta lesz.A 104. § (8) bekezdése szerint: "A keretmegállapodás alapján szerződés kizárólag a keretmegállapodás időtartama alatt köthető, és a keretmegállapodás alapján beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget."Amennyiben a keretmegállapodás kifejezetten tiltja a feltételes szerződéskötést, ez olyan módosításnak minősülne, ha ennek ellenére alkalmazná az ajánlatkérő, amit a 104. § (9) bekezdése tilt. Ilyen és ehhez hasonló rendelkezés azonban nem jellemző a magyar piacon.A 104. § (9) bekezdése alapján: "Ha a keretmegállapodás alapján írásbeli konzultációra vagy a verseny újranyitására kerül sor, a keretmegállapodásban meghatározott feltételeket az írásbeli konzultáció, illetve a verseny újranyitása során lényegesen nem lehet módosítani."További érv, hogy akár egy, akár több ajánlattevő esetében amennyiben a feltételes szerződéskötésről hallgat a keretmegállapodás, úgy ez azt jelenti, hogy nem tartalmazza a megvalósításra irányuló szerződések minden feltételét, amely egyben lehetőség az újraversenyeztetés alkalmazására.A 105. § (2) bekezdése alapján: "A több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet ...c) […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. február 8-án (275. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5049
[…] értelmében a szerződés kizárólag a keretmegállapodás időtartama alapján köthető. A szabály nem rendelkezik arról, hogy magának a teljesítésnek is ebben az időszakban kell történnie. Vannak olyan keretmegállapodások, melyek a szerződéskötés időpontját egy aktív időszakban teszik csak lehetővé, szűkítve ennek időtartamát, és a teljesítést is a keretmegállapodás időszakában teszik szükségessé. Erre az ajánlatkérőnek joga van, amennyiben bármilyen előírást tartalmaz a keretmegállapodás a szerződés megkötésére vonatkozóan, az nem lehetetleníti el a feltételes szerződéskötést, hiszen ebben az esetben a szerződéskötés megtörténik, csak a hatályba léptető rendelkezés miatt a teljesítés vagy nem jön létre, vagy kitolódik. Amennyiben a teljesítésnek is a keretmegállapodás időszakában kell létrejönnie a KM szabályai alapján, úgy a feltételes hatályba léptető rendelkezésnek erre is ki kell térnie, hiszen akkor a hatálybalépés és az ezt követő teljesítés időbeli korlátja a keretmegállapodás hatályának lejárta lesz.A 104. § (8) bekezdése szerint: "A keretmegállapodás alapján szerződés kizárólag a keretmegállapodás időtartama alatt köthető, és a keretmegállapodás alapján beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget."Amennyiben a keretmegállapodás kifejezetten tiltja a feltételes szerződéskötést, ez olyan módosításnak minősülne, ha ennek ellenére alkalmazná az ajánlatkérő, amit a 104. § (9) bekezdése tilt. Ilyen és ehhez hasonló rendelkezés azonban nem jellemző a magyar piacon.A 104. § (9) bekezdése alapján: "Ha a keretmegállapodás alapján írásbeli konzultációra vagy a verseny újranyitására kerül sor, a keretmegállapodásban meghatározott feltételeket az írásbeli konzultáció, illetve a verseny újranyitása során lényegesen nem lehet módosítani."További érv, hogy akár egy, akár több ajánlattevő esetében amennyiben a feltételes szerződéskötésről hallgat a keretmegállapodás, úgy ez azt jelenti, hogy nem tartalmazza a megvalósításra irányuló szerződések minden feltételét, amely egyben lehetőség az újraversenyeztetés alkalmazására.A 105. § (2) bekezdése alapján: "A több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet ...c) […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
