Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye
Kérdés
Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. november 8-án (284. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5199
[…] kifizetése kivételével – csak a támogató tartalmú utóellenőrzési jelentés megléte esetén fizethető ki.(2) Szabálytalansági gyanú esetén – az (1) bekezdéstől eltérően – a szabálytalansági gyanú elutasításáról szóló döntés vagy a szabálytalansági döntés irányadó a támogatás kifizetése tekintetében."Mivel a Kbt. 112. §-a szerint került lefolytatásra az eljárás, úgy a 114. § (8) bekezdése alkalmazása nem releváns, hiszen megfelelő rezsimben indította az ajánlatkérő, a 112. § jogszerű alkalmazhatósága nem megkérdőjelezhető, mivel a Kbt. szerint megfelelően járt el az ajánlatkérő az alábbi szabály alapján:"114. § (8) Ha az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel történő szerződéskötés esetén a szerződés értéke a becsült értéket meghaladná, és az ajánlatkérő az eljárást olyan szabályok szerint indította meg, amelyek nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatóak, ha az ajánlatkérő az eljárás becsült értékeként ezt a szerződéses értéket határozta volna meg, az ajánlatkérő köteles az eljárást eredménytelenné nyilvánítani."Abban teljesen igaza van a kérdezőnek, hogy elbizonytalaníthatja az ajánlatkérőt a Korm. rendelet azon szabálya, mely szerint ellenőrzés nélkül a közbeszerzési eljárást lezáró döntést az ajánlatkérő nem hozhatja meg, melyre az alábbi 192. § (1) bekezdése utal:"192. § (1) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárást lezáró döntését – több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését – akkor hozhatja meg, ha a közbeszerzésekért felelős miniszter az eljárás lefolytatását ellenőrizte és erről közbeszerzési záró tanúsítványt állított ki."A Korm. rendelet ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ilyen esetben az ajánlatkérő az ellenőrzést kezdeményezze utólag. A korábbiakban már jelzettek szerint, amennyiben az ajánlatkérő a becsült értéket megfelelően határozta meg, úgy a Korm. rendelet ehhez köti az ellenőrzés folyamatának megállapítását, nem a szerződés értékéhez. Tehát ha a becsült érték alacsonyabb, még nem biztos, hogy jogszerűtlenül járt el az ajánlatkérő.Mivel nincs olyan eredménytelenségi ok, ami a nem megfelelő ellenőrzés miatti eredménytelenné nyilvánítást tenné lehetővé, és a 114. § (8) rezsimváltó szabálya itt nem érvényesül, véleményünk szerint kezdeményezni kell az utóellenőrzést. Sőt, amennyiben az ajánlatkérő maga is úgy gondolja, hogy a becsült értéket nem megfelelően állapította meg, akkor is lehetőség van ellenőrzés kezdeményezésére, melyről a Korm. rendelet 195. § rendelkezik az alábbiak szerint:"195. § (1) Ha a kedvezményezett nem a 182-193. § szerint járt el, vagy jogszabály lehetővé teszi, a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumokat az irányító hatóság és a közbeszerzésekért felelős miniszter utóellenőrzés […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. november 8-án (284. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5199
[…] kifizetése kivételével – csak a támogató tartalmú utóellenőrzési jelentés megléte esetén fizethető ki.(2) Szabálytalansági gyanú esetén – az (1) bekezdéstől eltérően – a szabálytalansági gyanú elutasításáról szóló döntés vagy a szabálytalansági döntés irányadó a támogatás kifizetése tekintetében."Mivel a Kbt. 112. §-a szerint került lefolytatásra az eljárás, úgy a 114. § (8) bekezdése alkalmazása nem releváns, hiszen megfelelő rezsimben indította az ajánlatkérő, a 112. § jogszerű alkalmazhatósága nem megkérdőjelezhető, mivel a Kbt. szerint megfelelően járt el az ajánlatkérő az alábbi szabály alapján:"114. § (8) Ha az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel történő szerződéskötés esetén a szerződés értéke a becsült értéket meghaladná, és az ajánlatkérő az eljárást olyan szabályok szerint indította meg, amelyek nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatóak, ha az ajánlatkérő az eljárás becsült értékeként ezt a szerződéses értéket határozta volna meg, az ajánlatkérő köteles az eljárást eredménytelenné nyilvánítani."Abban teljesen igaza van a kérdezőnek, hogy elbizonytalaníthatja az ajánlatkérőt a Korm. rendelet azon szabálya, mely szerint ellenőrzés nélkül a közbeszerzési eljárást lezáró döntést az ajánlatkérő nem hozhatja meg, melyre az alábbi 192. § (1) bekezdése utal:"192. § (1) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárást lezáró döntését – több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését – akkor hozhatja meg, ha a közbeszerzésekért felelős miniszter az eljárás lefolytatását ellenőrizte és erről közbeszerzési záró tanúsítványt állított ki."A Korm. rendelet ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ilyen esetben az ajánlatkérő az ellenőrzést kezdeményezze utólag. A korábbiakban már jelzettek szerint, amennyiben az ajánlatkérő a becsült értéket megfelelően határozta meg, úgy a Korm. rendelet ehhez köti az ellenőrzés folyamatának megállapítását, nem a szerződés értékéhez. Tehát ha a becsült érték alacsonyabb, még nem biztos, hogy jogszerűtlenül járt el az ajánlatkérő.Mivel nincs olyan eredménytelenségi ok, ami a nem megfelelő ellenőrzés miatti eredménytelenné nyilvánítást tenné lehetővé, és a 114. § (8) rezsimváltó szabálya itt nem érvényesül, véleményünk szerint kezdeményezni kell az utóellenőrzést. Sőt, amennyiben az ajánlatkérő maga is úgy gondolja, hogy a becsült értéket nem megfelelően állapította meg, akkor is lehetőség van ellenőrzés kezdeményezésére, melyről a Korm. rendelet 195. § rendelkezik az alábbiak szerint:"195. § (1) Ha a kedvezményezett nem a 182-193. § szerint járt el, vagy jogszabály lehetővé teszi, a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumokat az irányító hatóság és a közbeszerzésekért felelős miniszter utóellenőrzés […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
