896 talált cikk az adatok kifejezésre

Kérdés: Egy építési beruházáshoz kapcsolódó kiviteli terveztetés, ha jól értelmezem, nemzeti eljárásrendben 25 millió forintig például hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ezen összeg felett hirdetményes, uniós értékhatárnál pedig a 305/2011. kormányrendelet (6)–(7) bekezdésén kívül kötelezően tervpályázati eljárás lehet. Kötelező-e tervezési szolgáltatás esetében tervpályázati eljárást kiírni az új szabályok szerint?

Kérdés: Igen gyakori gazdasági alkalmassági követelmény az, hogy a pályázónak nagy összegű árbevétellel kell rendelkeznie "informatikai rendszer bevezetése" tárgyú korábbi projektekből. Arra vonatkozóan azonban nem áll rendelkezésre konkrét definíció vagy a gyakorlatból leszűrhető megbízható tapasztalat, hogy milyen tevékenységekből származó árbevétel minősül informatikai rendszer bevezetéséből eredőnek. Idetartoznak-e például a következő szolgáltatásokból származó bevételek: IPVPN-, LAN-, IP-alapú alközpont, WiFi-hálózatok kialakítása, tűzfal, call center, illetve a bevezetéshez szorosan kapcsolódó havidíjas szolgáltatások is megfelelőek lehetnek-e? Kérdésünk tehát arra irányulna, hogy szíveskedjenek részünkre egy olyan definíciót, állásfoglalást adni, amelyre támaszkodva védhető módon tudunk nyilatkozni az informatikai rendszer bevezetése tárgyú árbevétel vonatkozásában.

Kérdés: Elfogadható-e az ajánlattevő által benyújtott referencianyilatkozat a 310/2011. kormányrendelet 15. § (1) bekezdés a) pontjában és a 16. § (1) bekezdésben leírtakra figyelemmel az alábbi esetekben:
– Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozat (például a 2010. vagy 2011. évekből) olyan szerződéskötő félről szól, aki/amely a 2003. évi CXXIX. törvény alapján a Kbt. 68. § (1) bekezdés b) pontja alá eső szervezet, de a 2012. évben már megszüntette tevékenységét, így nem lehet tudni, hogy a 2011. évi CVIII. törvény alapján a 6. § szerint hová sorolandó?
– Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozatot 2011-ben állították ki, el kell-e fogadni, ha a 2003. évi CXXIX. törvény 68. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva állította ki azt az ajánlattevő?
– Amennyiben a b) pontra igen a válasz, abban az esetben az ajánlatkérő előírhatja-e, hogy a referencianyilatkozat az ajánlattételi határidőhöz képest például 60 napnál nem régebbi keltezésű lehet?
– Amennyiben valamely szerződést kötő másik fél besorolása úgy változott az új Kbt. hatálybalépését követően, hogy a referenciát nem nyilatkozhatja le az ajánlattevő, hanem referenciaigazolást kell az adott szerződést kötő másik féltől benyújtania, abban az esetben a 2012. év előtti referenciákról elfogadható-e az ajánlattevő nyilatkozata 2012. évi közbeszerzési eljárásban?

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. második része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Kbt. 56. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kizáró ok hiányát a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatok alapján ellenőrzi. Ehhez képest az ajánlatkérő a kizáró okokon kívüli okra, például a cégszerűség és a képviseleti jog ellenőrzése érdekében kérheti-e, hogy az ajánlatban nyújtsa be az ajánlattevő – az igénybe venni kívánt alvállalkozója – erőforrást, kapacitást nyújtó szervezete ajánlattételi határidő lejártát megelőző 60 napnál nem régebbi cégkivonatát? Amennyiben igen, abban az esetben az ajánlatkérő hogyan járjon el, ha ellentmondást tapasztal az általa lehívott cégkivonat és az ajánlattevő – az igénybe venni kívánt alvállalkozója – erőforrást, kapacitást nyújtó szervezete által benyújtott cégkivonat között? Továbbá az ajánlatkérő kérheti-e azt az ajánlattevőtől – az igénybe venni kívánt alvállalkozójától –, erőforrást, kapacitást nyújtó szervezetétől, hogy nyilatkozzon felelőssége teljes tudatában arról, hogy ellenőrizte a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatokat, és hogy azok az ajánlattétel napján a valós helyzetével mindenben megegyeznek?

Kérdés: Építési beruházások egybeszámításával kapcsolatosan mi az egybeszámítás elve abban az esetben, ha több városban, nagyobb épületállománnyal rendelkező intézmény az épületeinek karbantartását szeretné megvalósítani úgy, hogy előre ütemezett feladatokat is el szeretne látni, és az előre nem látható (beázás, csőtörés stb.) feladatok beszerzésére is szeretne felkészülni? Egybe kell-e számítani az összes telephelyen (épületen) felmerült összes karbantartási/javítási munkát, vagy szakiparonként kell az egybeszámítást elvégezni? Hol lehet a projektszemléletet bevezetni? Gondolok itt egy nagyobb – de nem építésiengedély-köteles – átalakítási vagy javítási munkára.

Kérdés: A Kbt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján kialakított helyben központosított közbeszerzési rendszerében az ajánlatkérésre feljogosított szervezet (az önkormányzat) "in-house" cége szállíthat-e árut, vagy szolgáltathat-e a rendszerben lévő többi szervezet részére azon az alapon, hogy ő "in-house" kapcsolatban van az ajánlatkérésre feljogosított szervezettel, és ezáltal megvalósul a Kbt. 9. § (1) bekezdés ka) pontjában meghatározott kivétel, tehát tényleges közbeszerzés nem történik? Másképpen: a rendszerben lévő szervek – adott szállítóval, szolgáltatóval történő – szerződéskötési (megrendelési) kötelezettsége (mely egyébként az egész helyben központosított közbeszerzési rendszer lényege) fennáll-e abban az esetben, ha a szerződéskötést – közbeszerzési eljárás nélkül – eredményező feltétel csak az ajánlatkérésre feljogosított szervezet vonatkozásában áll fenn?

Kérdés: Köteles vagyok-e a mérleget becsatolni, ha az ajánlatkérő kéri?

Kérdés: Az ajánlatkérő nyilatkozatot kér tőlünk, hogy kis- és középvállalkozásnak minősülünk-e. A vonatkozó törvény szerint ugyan nem, de anyavállalatunktól függetlenül azok lennénk. Mi a megoldás, mit nyilatkozhatunk?

Kérdés: Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a alapján az ajánlatkérő kérheti-e ajánlattevői nyilatkozat benyújtását az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés teljesítéséről?

Kérdés: Kötelező-e alkalmazni a közbeszerzési pályázatoknál az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított rezsióradíjat (minimum nettó 1930 Ft/óra)?