Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] Mivel szolgáltatás megrendelése esetében a nyertes ajánlatértéke nem érheti el a 25 millió forintot, így az ajánlatkérő számára nincslehetőség a szerződés megkötésére. Amennyiben tárgyalás lebonyolítását az ajánlattételifelhívásában kezdeményezte az ajánlatkérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Nyilatkozat kiválthatósága dokumentációban foglaltak elfogadásával

Kérdés: A kiírás értelmében az ajánlattevőknek nyilatkozniuk kellett az alábbiak vonatkozásában: – ajánlati ár, – CD-re írás költsége, – szállítási határidő és – kötbér. Ajánlatkérőként a kötbér vonatkozásában nem nyilatkoztunk, de becsatoltunk egy olyan tartalmú nyilatkozatot, amely szerint a dokumentációban foglaltakat elfogadjuk. A dokumentációban szerepelt a kötbér minimummértéke. Mi úgy értelmeztük, hogy az előzőek szerinti nyilatkozattal a kötbér – dokumentációban szereplő – minimális mértékét elfogadtuk, azonban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánította. Jogszerűen járt el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt tényállás alapján nem állapítható megegyértelműen, hogy jogszerű volt-e az ajánlatkérő eljárása, vagy sem.Abban az esetben ugyanis, ha az ajánlatkérő kifejezetten aztírta elő, hogy külön nyilatkozatot tegyen az ajánlattevő az általa vállaltkötbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Ajánlatkérő által nem igényelt okiratok "sorsa"

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlat olyan iratokat, mellékleteket tartalmaz, amelyeket az ajánlatkérő nem kért? Egyáltalán, csatolhatóak-e ilyen iratok, és milyen módon, milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] A fenti többlet ajánlati tartalomnak, véleményünk szerint,nincs közbeszerzési következménye. Ugyanakkor a kérdésre általánosságban nagyonnehéz válaszolni, ugyanis, megítélésünk szerint, a közbeszerzési eljárástárgyától függ az, hogy adott esetben az ajánlatkérő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Hiánypótlásra vonatkozó rendelkezés ellentmondásossága

Kérdés: Az ajánlatkérő – az ajánlati biztosíték kivételével – teljes körben biztosította a hiánypótlást. Ugyanakkor ezt követően a felhívás azt tartalmazta, hogy az ajánlattételi adatlapon szereplő ajánlati árak nem pótolhatók, illetve azok pontosítására sincs lehetőség. Nem ellentétes ez a teljes körű hiánypótlás biztosításával?
Részlet a válaszából: […] Mivel az ellenszolgáltatás olyan tartalmi elemnek minősül,amelynek hiánypótlására nincs lehetőség, így függetlenül a hiánypótlásteljeskörűségétől, ennek pótlására semmilyen körülmények között nincslehetőség. Az e körben benyújtott hiánypótlás ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Nettó ár figyelembevételének esete

Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] Korábbi véleményünket fenntartva, megítélésünk szerint averseny tisztasága akkor nem sérül, ha az ajánlatkérő azonos elveket követ azajánlatok értékelése során. Ez azt is jelenti, hogy az ajánlati árakösszehasonlítása során érvényesülnie kell a valódiság elvének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Ajánlati ár pénzneme

Kérdés: Ha a kiírásban nem szerepel, hogy az ajánlati árat milyen pénznemben kell megadni, lehetőség van-e arra, hogy azt euróban adjuk meg? Változtat-e a helyzeten, ha az ajánlattevő székhelye EU-s tagállamban van, illetve mi a helyzet akkor, ha az ajánlattevő magyar vállalkozás, de a 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója német?
Részlet a válaszából: […] A felhívás kötelező eleme az ajánlat pénzneménekmeghatározása annak érdekében, hogy egyértelműen összehasonlíthatók legyenek azárak, azaz ne lehessen vita a felek között az árfolyam-különbségekértelmezéséről. Nem szabad tehát az ajánlattevőnek ebben a helyzetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Keretmegállapodás általi kötöttségek

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban veszünk részt, melyben az ajánlatot a keretmegállapodás első részében megkötött szerződés rendelkezéseivel összhangban kellett benyújtani. Kérdésünk az, hogy az ajánlattevőt milyen mértékben köti a keretmegállapodás az ajánlati ár és a teljesítési határidő vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásos eljárásról, és magáról akeretmegállapodásról a Kbt. 136/A-E. §-ai rendelkeznek.A Kbt. szerint a keretmegállapodásban rendelkezni kell azadott időtartam alatt kötendő egyedi szerződések lényeges feltételeiről, melyekkülönösen az alábbiak:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlati adatlap kötelező alkalmazása

Kérdés: Előírhatja-e azt az ajánlatkérő, hogy az ajánlati árat kizárólag az "Ajánlati adatlap" táblázatának kitöltésével kéri megadni? (Ez számunkra technikailag sokkal nehezebb, mintha a saját sémánkat alkalmaznánk. Az adatlap mintája egyébként része a dokumentációnak.)
Részlet a válaszából: […] Igen, amennyiben az ajánlatkérő ezt a formai követelménythatározza meg, úgy az ettől való eltérés valóban okozhat az ajánlattevőnekformai problémát. Mindez az ajánlatkérő igényétől függ. Gondolunk itt arra azesetre, amikor az ajánlattevő mintatáblázatot készít, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Újabb forduló lefolytatásának feltételhez kötése

Kérdés: Jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérő a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően dönt arról, hogy kíván-e újabb fordulót lefolytatni, avagy sem, és ha nem, akkor a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően értékeli a pályázatokat teljeskörűen, egy – valamennyi ajánlattevőre érvényes – egységes szempontrendszer szerint?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az milyeneljárásra vonatkozik. Emiatt csupán azt tudjuk mondani, hogy nyílt ésmeghívásos eljárásban a leírt technika nem alkalmazható. Ezekben az eljárásokbanaz ajánlattevő komplex ajánlatot köteles benyújtani a Kbt. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Ajánlatok szakmai tartalmának változása

Kérdés: Az ajánlatok felbontását követően változhat-e azok szakmai tartalma?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre árnyaltan lehet válaszolni, ugyanis az ajánlattartalmának megváltoztathatósága az ajánlati kötöttség beálltától függőenalakul, az ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályok viszont máskéntérvényesülnek a nyílt, illetve a meghívásos eljárásban, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
1
19
20
21
25