Találati lista:
191. cikk / 262 Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban
Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
192. cikk / 262 Érvénytelenség felolvasó lap hiányos kitöltése esetén
Kérdés: Ha a felolvasólapon a fizetési határidő tekintetében (bírálati részszempont) nem nyilatkozik az ajánlattevő, ugye ez a nem pótolható hiány körébe tartozik, és érvénytelenítenem kell az ajánlatot? (Csak az ajánlati árat adta meg.)
193. cikk / 262 Anyagbeszállító minősítése
Kérdés: A beszerzés tárgya építési beruházás, a kivitelezéshez szükséges, egy cégtől beszerzendő anyag – mely anyagbeszerzés – meghaladja az ajánlati ár 10 százalékát. Kizárólag anyagbeszerzésről beszélünk, más egyéb szolgáltatásról nem, méghozzá nem egyedi, csak ehhez a beruházáshoz fejlesztett termékről. Kérdésem, hogy 10 százalék feletti alvállalkozónak minősül-e az anyagbeszállító?
194. cikk / 262 Eljárás "formális" ajánlattétel esetén
Kérdés: Minek minősül, ha egy ajánlattevő csupán egy olyan egyoldalas iratot nyújt be ajánlatként, amelyben azt nyilatkozza, hogy majd ad ajánlatot, de most nem tud? "Ajánlatát" befogadták, hiszen a boríték formailag rendben volt. Ezzel a lépéssel lehetőséget kap az ajánlattevő arra, hogy a többi ajánlattevő nyilatkozatait, főbb műszaki adatokat és ajánlati árait megtudja, ő viszont a saját ajánlatát ténylegesen nem nyújtotta be. A kiírók nem utasítják el ezt a fajta "ajánlatot", sőt, olyan eset is volt, amikor lehetőséget adtak a hiánypótlásra, és megküldték a részére a többi ajánlattevővel folytatott összes levelezést is. Jogszerű ez?
195. cikk / 262 Környezetvédelmi termékdíj az ajánlati árban
Kérdés: A környezetvédelmi termékdíjat nem a gyártó, hanem a termék első forgalomba hozója fizeti. Miért kéri az ajánlatkérő ennek alapján, hogy az ajánlattevő az árak kalkulációjánál vegye ezt figyelembe?
196. cikk / 262 Kirívóan alacsony ellenszolgáltatás szabályozása a módosított Kbt.-ben
Kérdés: Változtak-e a kirívóan alacsony ellenszolgáltatással kapcsolatos szabályok?
197. cikk / 262 Elektronikus árlejtés lefolytatásának akadálya
Kérdés: Több eljárásban előfordult, hogy csak egyetlen ajánlat van, illetve érvénytelenség miatt csak egy ajánlat marad bent. Nyílt eljárásokról van szó. Egy ajánlattal pedig nem lehet elektronikus árlejtést lebonyolítani. Miután nyílt az eljárás, más módon nincs lehetőség az ajánlat módosítására, így licit nélkül marad az az ár, amit azzal a feltevéssel adtak meg, hogy majd licit lesz, volt olyan eljárás, ahol például a becsült érték 10-szeresét adták meg ajánlati árnak. Gyakorlatilag kódolva van az eljárás eredménytelensége ebben az esetben, mert nem a reális árat adják meg, azzal kalkulálnak, hogy majd a liciten lesz reális ár a verseny keretében. Mi a megoldás ebben az esetben?
198. cikk / 262 A reális ellenérték meghatározása
Kérdés: Hogyan értelmezendő az az ajánlatkérői elvárás, hogy az ajánlati ár a dokumentációban meghatározott műszaki/szakmai tartalomnak és a szerződéses feltételeknek megfelelő reális ellenérték legyen?
199. cikk / 262 Szakértő kirívóan alacsony árra
Kérdés: Ha az ajánlatkérő azért nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot, mert az megítélése szerint kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, ezt mivel kell alátámasztania? Konkrétan: szükséges-e szakértő bevonása ilyen esetben, vagy maga az ajánlatkérő is eldöntheti a kérdést?
200. cikk / 262 Érvénytelen ajánlat, legkedvezőbb ár
Kérdés: Ajánlatunkat az ajánlattevő érvénytelenné nyilvánította arra hivatkozással, hogy az egyéb módon nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak (meghatározott súlyú papír helyett a mi ajánlatunk attól kisebb súlyú papírt tartalmazott). Azonban ajánlati árunk nekünk volt a legjobb, ami az elbírálás szempontját képezte, tehát mi nyertük volna a tendert. Megfellebbezzük a döntést?
