266 talált cikk az ajánlati ár kifejezésre

Kérdés: Mi a felolvasólap kötelező tartalma?

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?

Kérdés: Az idei évben az ajánlatkérő úgy döntött, hogy közbeszerzési eljárást ír ki arra, amit eddig nem közbeszerzett. A meghívót kiküldték 3 cégnek, akik ajánlatot tehettek, de ebben nincs benne a jelenlegi beszállító, azaz mi. Az ajánlati ár 2 százalékkal magasabb, mint amiért mi jelenleg szállítunk. A fent felvázolt esetben van-e lehetőség jogorvoslatra, vagy arra, hogy ajánlattevőként mindenképpen meghívják a korábbi szállítót, azaz minket?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő az ajánlati határidő lejárta előtt egy nappal visszavonja a felhívását, és mi eddig az időpontig elkészítettük a teljes ajánlatot, és be is adtuk azt a kiírás szerint, a visszavonásból eredő költségeink megtérítését kérhetjük-e az ajánlatkérőtől? Esetleg kártalanítás jogcímén? Ehhez kapcsolódva kérdezzük, hogy változtak-e az ajánlati felhívás, a dokumentáció ajánlatkérő általi módosíthatóságának, illetve az ajánlat visszavonhatóságának a szabályai?

Kérdés: Az ajánlattételi határidő lejárt, az ajánlatot időben beadtuk. Ezt követően észleltük, hogy egyes termékek vonatkozásában az árakat sajnos nem megfelelően kalkuláltuk. Beadhatunk-e az ajánlat e része vonatkozásában módosítást?

Kérdés: Mit kell ismertetni az ajánlatok bontásakor?

Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelő működik közre a Kbt. hatálya alá tartozó, és a Kbt. szerinti egybeszámítás nélkül 90 millió forint becsült értéket – ez a megfogalmazás alapján nettó 90 millió forint – elérő vagy meghaladó építési beruházás megvalósítása esetén. Mivel becsült értékről van szó, előfordulhat, hogy az ajánlatkérő által becsült érték nem éri el a nettó 90 millió forintot, ám a beadott ajánlatok alapján a nyertes ajánlat összege nagyobb lesz, mint nettó 90 millió forint, és az ajánlatkérőnek van rá fedezete. Szükség van-e építtetői fedezetkezelő közreműködésére a beruházás megvalósítása során?

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?

Kérdés: 2008-ban az 1591. számú kérdésre adott válaszban (ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány) hivatkoznak rá, hogy a Döntőbizottság határozatában kifejtette, hiánypótlás esetén az ajánlati biztosíték befizetése pótlólapon is lehetséges. Sőt kiegészítése is lehetséges. Milyen számon található(k) a határozatok? (Az adatbázisban ilyen tárgykörű határozatot nem találtunk.)

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelkezni arról a kiírásban/dokumentációban, miszerint fenntartja jogát arra, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítsa? Ez nem mond ellent a Kbt.-nek, mely tételesen rendelkezik arról, hogy mikor érvénytelen az ajánlat? Eltérhet ettől ajánlatkérő az előző megfogalmazás alapján?