Szakmailag használhatatlan műszaki leírás a dokumentációban

Kérdés: Ki lehet-e úgy írni egy tendert, hogy annak műszaki leírása a szakma számára teljesen használhatatlan, és minden elemére kérdést kell feltenni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – véleményünk szerint – azt "sugallja", hogy atenderkiírást készítő ajánlatkérő nem ért a közbeszerzés tárgyához, mertvélhetően hiányoznak a megfelelő szakmai ismeretei, amiből az is következik,hogy – az egyébként nem megfelelő kiírás miatt – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Elállás szerződéskötéstől

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor az ajánlatkérő úgy nyilatkozhat, hogy nem kíván szerződést kötni? Ilyenkor ki viseli az ajánlattétel költségeit? Hogyan alakul a dokumentáció ellenértékének sorsa és az ajánlati biztosíték kérdése? Ki téríti meg az ajánlattevő olyan beruházásait, amelyeket kizárólag az adott közbeszerzési eljárásra figyelemmel eszközölt?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, az ajánlatkérőnek nincs olyan joga,hogy eredményes közbeszerzés esetén úgy nyilatkozzon, hogy mégsem kíván anyertessel, vagy részajánlattétel megengedése esetén a nyertesekkel szerződéstkötni.A Kbt. kifejezetten úgy rendelkezik (Kbt. 99. §),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Tárgyi tévedés ajánlati felhívásban

Kérdés: Hogyan orvosolható, ha a kiírásban tárgyi tévedés van? (A kritérium termékre vonatkozik, de a kiíró eljárásra vonatkoztatja, ami egyébként a vonatkozó jogszabály szerint nem is lehetséges.)
Részlet a válaszából: […] Mivel ebben az esetben kulcskérdés, hogy termékre vagyeljárásra vonatkozó kritériumról van szó, így az ajánlatkérőnek tisztáznia kelligényét a felhívásban. Amennyiben egyértelmű a tárgyi tévedés, nincs lehetőségkiegészítő tájékoztatás keretében történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Írásbeli tájékoztatás tartalma

Kérdés: Írásbeli tájékoztatás esetén a kérdésről is tájékoztatni kell a többi ajánlattevőt, vagy csak az ajánlatkérő válaszáról?
Részlet a válaszából: […] Az egységes tájékoztatás érdekében az ajánlatkérő vagy akérdést magát ismerteti, vagy annak tartalmáról ad tájékoztatást. Amennyiben atartalmi összefoglaló egyenértékű, és nem változtatja meg az eredeti kérdéscélját, ezzel az ajánlatkérő eljárási hibát nem vét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Dokumentáció kiegészítése

Kérdés: Van-e lehetőség az ajánlattételi határidő alatt a dokumentáció kiegészítésére?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatás nem ad erre lehetőséget a Kbt. 56.§-ának (4) bekezdése szerint.A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az nesértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát azajánlattevők számára hozzáférhetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Fedezet rendelkezésre állása

Kérdés: Változott-e az ellenszolgáltatás (fedezet) rendelkezésre állásával kapcsolatos Kbt.-beli szabályozás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül aktuális. A 2009. április 1-jén hatálybalépett szabályozás még tartalmazza azt az újítást, hogy a fedezetnekrendelkezésre kell állnia az eljárás megindításakor, azonban a jelenlegelőkészítés alatt álló törvénymódosítás hatályon kívül helyezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Hiánypótlás lehetőségének kizárása alkalmasság körében

Kérdés: Közösségi rezsimben a felhívásban meglehetősen bonyolultan határozta meg az ajánlatkérő az alkalmasság feltételeit, néhol nem igazán tudjuk, hogy adott kritériumot mivel is lehetne igazolni. Ehhez képest kizárólag a kizáró okok hiányának igazolása körében biztosította a hiánypótlás lehetőségét. Erős a gyanúnk, hogy ezzel egy pályázót kíván előnyben részesíteni. Mit tehetünk ilyenkor? Megjegyezzük, hogy az egyszerű rezsimben is szokásos a teljes körű hiánypótlás megengedése.
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás lehetőségének biztosítása 2009. április1-jétől ugyan kötelező, de annak körét a jogalkotó nem határozta meg pontosan.Azaz az ajánlatkérőnek lehetősége van a hiánypótlással érintett dokumentumokkörének szűkítésére. Amennyiben az ajánlatkérő pontosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Kötelező részajánlattétel biztosításának értelmezése

Kérdés: A kkv-k érdekében hozott kötelező részajánlat-tételi lehetőség biztosítása ugye nem azt jelenti, hogy minden egyes beszerzendő termékre külön-külön lehetőséget kell adni tételenként pályázni, hanem elegendő, ha az egy csoportba sorolt tételek csoportonként külön pályázhatóak?
Részlet a válaszából: […] Az erőltetett részajánlattétel, melynek szabályát a 2009.április 1-jén hatályba lépett Kbt. tartalmazza, egyelőre nem tudjuk, milyenigényeket fog támasztani. A közbeszerzési törvény 50. §-ának (3) bekezdése értelmébena Kbt. 22. § (1) bekezdésének a), b) és d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Hiánypótlás szabályozása a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A Kbt. módosítása előtti kiírásban az ajánlatkérő nem biztosította a hiánypótlás lehetőségét olyan eljárásban, amelynek tárgya rendkívül összetett, a benyújtandó mellékletek száma is tetemes. Változott-e a hiánypótlás szabályozása ebben a vonatkozásban, illetve az ajánlatkérő belátásán múlik-e annak megengedése a továbbiakban is?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől a hiánypótlás biztosítása kötelező azajánlatkérők számára. Az új hiánypótlási szabály az alábbiak szerint szól:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára,azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Ajánlati kötöttség a módosított Kbt.-ben

Kérdés: Az ajánlati kötöttségnek van-e minimális és maximális időtartama? Változott-e ebben a körben a Kbt. 2009. április 1-je után?
Részlet a válaszából: […] Nem, a Kbt. szabályozása (módosítása) továbbra sem érintiezt a kérdést. Fentiek szerint tehát a szabály változatlanul a következő:– az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáigmódosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.
1
…
30
31
32
…
73