Ellentétes rendelkezések a Kbt.-ben a hiánypótlás szabályozásánál

Kérdés: A Kbt. az ajánlati felhívás, részvételi jelentkezés stb. tartalmának meghatározásakor úgy rendelkezik, hogy a fentiekben fel kell tüntetni a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását. 2009. április 1-jétől – úgy tudjuk – a hiánypótlás biztosítása kötelező. Ehhez képest miért tartalmazzák a Kbt. 2009. április 1-jétől hatályos rendelkezései a fentieket?
Részlet a válaszából: […] A 2009. április 1-jétől hatályos Kbt. az alábbi esetekbenutal a hiánypótlás kizárásának lehetőségére:– 20. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább akövetkezőket kell tartalmaznia:e) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;– 133. § (1) Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati kötöttség tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban mikortól él az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttség vonatkozásában az alábbi szabályokatérdemes kiemelni, hogy a törvény szabályozását könnyebben át tudjuk tekinteni. Nyílt eljárás esetében az alábbi szabályok érvényesülnek:– a Kbt. 78. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatikötöttség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként – az ajánlatkérő vonatkozásában – Kbt. azalábbiakat tartalmazza:– az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

Eljárás egy beszállító alkalmassága esetén 2009. április 1-je után

Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.
Részlet a válaszából: […] A 2009. április 1. napja előtt hatályban lévő törvényalapján kivételi körbe tartozott a kérdezett elem. Ezt helyettesíti az újszabályozás szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásaegyszerű eljárásban, melynek azonban szigorúbb követelményei vannak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címke:

Hirdetményminta kitöltése versenypárbeszédnél

Kérdés: A hirdetménymintában szerepel a következő: "Az ajánlattevők létszámának csökkentése a tárgyalás vagy a versenypárbeszéd során". Ide mit kell beírni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő nem kívánja csökkenteni aversenypárbeszéd vagy tárgyalás során fokozatosan az ajánlattevők számát, nemkötelező a vonatkozó pont kitöltése. A Kbt. lehetővé teszi 128. §-ának (4)bekezdésében az ajánlattevők számának csökkentését az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati levél

Kérdés: Mi az az ajánlati levél?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati levél általában ajánlattevő által a felhívásbanés dokumentációban található elemek elfogadását és annak megfelelőbenyújtásával kapcsolatos kötelezettségeket tartalmazza. Az alábbiakban közlünkegy példát, melyet az ajánlatkérő szabadon alakíthat, a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
Kapcsolódó címke:

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől lép hatályba az új eljárásrendekkelkapcsolatos szabályozás. Ennek értelmében a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Tárgyalás mellőzése ajánlatkérői döntéssel

Kérdés: Egyszerű eljárásban dönthet-e úgy az ajánlatkérő, hogy nem kíván tárgyalni?
Részlet a válaszából: […] Igen, mind a 2009. március 31-éig, mind az azt követő újegyszerű eljárásban az ajánlatkérő ajánlattételi felhívásában közzétéve dönthetúgy, hogy nem kíván tárgyalni az eljárás során, azaz az ajánlattételt követőenbeáll az ajánlati kötöttség, az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződés időtartamának feltételhez kötése

Kérdés: A szerződés időtartamának meghatározása lehetséges-e olyan formában, hogy azt valamely körülmény bekövetkeztéhez köti az ajánlatkérő – például keretösszeg kimerülése?
Részlet a válaszából: […] Nem, ezt a hirdetményminta nem teszi lehetővé. A szerződésidőtartama tehát a Kbt. hatálya alatt születő szerződések esetében konkrétidőponthoz kell, hogy köthető legyen. Mindez nem jelenti azt, hogy egyéb körülmény bekövetkezteesetében hatályát ne veszthetné a szerződés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címke:

Tárgyalás "újranyitása"

Kérdés: Tárgyalásos eljárás eredménytelensége [Kbt. 92. § c) pont] esetén van-e lehetőség a tárgyalás újranyitására? Az az ajánlattevő ugyanis, aki megfelelő ajánlatot tett volna, az ajánlattételi határidő leteltét követően nyújtotta be a pályázatát, de az esetleges újranyitás során vele szeretnénk szerződni.
Részlet a válaszából: […] Tárgyalásos eljárás esetében az ajánlattételi határidőletelte hasonlóképpen azzal a következménnyel jár, mintha például nyílteljárásban az ajánlattevő késve adta volna be ajánlatát. Amennyiben tárgyalásoseljárásban példának okáért az ajánlattevő több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
27
28
29
…
43