További ajánlattevők meghívása eredménytelen nyílt eljárást követően

Kérdés: Eredménytelen nyílt közbeszerzési eljárást követően meghívásos pályázatot folytatott le az ajánlatkérő. Az eredeti pályázókon kívül mást is felhívtak ajánlattételre. Szabályos-e ez az eljárás, illetve van-e erre lehetősége az ajánlatkérőnek? A nyertes az új meghívottak egyike lett, ez megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglalt meghívásos eljárás feltehetőenhirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás volt, amelynek általános szabályaiértelmében– a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – a Kbt. 135. §-aszerinti eset kivételével – ajánlattételi felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása műszaki feltételeknek meg nem felelésre hivatkozással

Kérdés: Az ajánlatkérő központi költségvetési szerv, árubeszerzés tárgyában egyszerű közbeszerzési eljárást indított, illetve részajánlat tételére nem biztosított lehetőséget. Az ajánlattételi felhívásban előírta, hogy a beszerzési tárgyak egyértelmű ajánlattevői beazonosítása végett a dokumentációban minimális műszaki paramétereket határoz meg. A felhívásra beérkezett ajánlatban szereplő két résztárgy a minimális műszaki feltételeknek nem felelt meg. Kérdésem a következő: Helyes-e az ajánlatkérő eljárása, amennyiben az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánítja hiánypótlás biztosítása vagy indokolás megkérése nélkül, tekintettel arra, hogy az ajánlat nem felel meg az ajánlattételi felhívás, illetve a dokumentáció előírásainak, valamint a műszaki paraméterek nem megfelelő volta hiánypótlási körbe nem tartozó olyan körülmény, amelynek esetleges kiigazítása vagy módosítása az ajánlat értékelésre kerülő tartalmi elemeit módosítja, s ezáltal maga az ajánlat kerül módosításra?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a javasolt termék nem felel meg a műszakifeltételeknek, ez a nem pótolható hiányosságok közé tartozik, hiszen a termékcseréje, új termék ajánlása esetén az ajánlatát módosítaná ajánlattevő, ezértaz ajánlatkérő kötelessége ebben az esetben az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.
Kapcsolódó címkék:  

Dokumentumok TAMOP-pályázathoz

Kérdés: Az egyik TAMOP-pályázatnál közbeszerzésre van szükség. Az egyszerűsített eljárás a szolgáltatásnál 8 millió forint értékhatárig lehetséges (tudomásom szerint), viszont sajnos pontosan nem tudom, milyen dokumentumokat kell használni, és meg kell-e hirdetni, vagy elég ha 3 céget megkeresünk, és árajánlatot kérünk (természetesen abból választjuk ki a legjobb árajánlatot)? Szolgáltatást fogunk beszerezni kb. 15 millió forint értékben. Esetleg tudnak-e valahol ehhez letölthető dokumentumokat, amiket az eljárás során használni tudunk?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy olyan ajánlatkérőről van szó, aki nemtartozik egyébiránt a Kbt. hatálya alá. Ebben az esetben az ún. egyszerű (nemegyszerűsített) eljárás értékhatára szolgáltatás megrendelésekor 8 millióforint. Azonban támogatás esetén mind árubeszerzés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati kötöttség lezárása szóbeli közléssel

Kérdés: Szóbeli közléssel lezárható-e az ajánlati kötöttség a tárgyalásos folyamat esetén? Meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárások tárgyalási szabályai tekintetében aKbt. 126-129. §-ait kell figyelembe venni. A rendelkezések értelmében, atárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő állapítja meg a tárgyalások menetét, atárgyalási szabályokat és a tárgyalások időütemezését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.
Kapcsolódó címke:

Műszaki tartalom elemeinek csökkentése

Kérdés: Egyszerű eljárásban a műszaki tartalomból kihagyhatok-e egy elemet úgy, hogy azt az ajánlattétel előtt megírom az ajánlattevőknek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattételi határidőt megelőzően nincs lehetőség afelhívás tartalmának módosítására. Amennyiben az ajánlatkérő engedélyezetttárgyalást, úgy nem nagy mértékben, de van lehetőség a feltételek módosítására,amennyiben az egyszerű eljárásban nincs tárgyalás, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.
Kapcsolódó címkék:  

Hitelesített vagy cégszerűen aláírt okirat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a kizáró okokról szóló nyilatkozatot elég-e csak cégszerűen aláírni, és nem kell közjegyző által hitelesíteni?
Részlet a válaszából: […] Egyszerű eljárásban elegendő a cégszerű nyilatkozat a kizáróokokról, mást ugyanis az ajánlatkérő nem is kérhet. A közbeszerzési törvény 299. §-ának (4) bekezdése ebben avonatkozásban egyértelműen fogalmaz, miszerint az ajánlatkérő az ajánlattételifelhívásban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.
Kapcsolódó címkék:  

Igényérvényesítés helyben központosított közbeszerzésben

Kérdés: A helyben központosított közbeszerzésben a hibásan, késedelmesen vagy egyéb okból nem szerződésszerűen teljesítő nyertes ajánlattevővel szemben érvényesíthetnek-e közvetlenül igényt az egyes ajánlatkérők, vagyis azok a szervezetek, amelyek részére a teljesítés történik, avagy erre csupán a központi ajánlatkérő (ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet) jogosult? Ha tehát adott esetben polgári jogi alapon álló igénye merül fel valamely "háttér-ajánlatkérőnek", akkor eljárásjogi szempontból milyen szabályok szerint léphet fel, és ennek során milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek?
Részlet a válaszából: […] A helyben központosított közbeszerzésre 2007. január 11-énhatályba lépett szabályok értelmében az alábbiak vonatkoznak a Kbt. 17/B. §-aalapján.Az általa irányított szervezetek vonatkozásában a helyiönkormányzat jogosult a közbeszerzéseket összevontan, helyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Kizáró okok építési beruházás tárgyú, egyszerű eljárásban

Kérdés: Építési beruházás tárgyú közbeszerzés esetén, egyszerű eljárásban milyen kizáró okok jelölhetők meg az ajánlattevőkkel szemben?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárásban alkalmazható kizáró okokra a Kbt.299. §-ának (4) bekezdése vonatkozik. A rendelkezés szerint az ajánlattételifelhívásban kell a kizáró okokat meghatározni. A kizáró okok között a Kbt. 60.és 62. §-ában szabályozott ún. kötelező kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati kötöttség gyakorlati értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttség, kivéve a versenypárbeszéd és atárgyalás esetét (melyekbe nemcsak a tárgyalásos eljárás, hanem az eljárássorán történő tárgyalás is beletartozik), az ajánlattételi határidő beálltávaláll be. Ezért van lehetősége az ajánlattevőnek visszakérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.
Kapcsolódó címke:

Hitelesített dokumentumok egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a kizáró okokról szóló nyilatkozatot elég-e csak cégszerűen aláírni, vagy közjegyző által hitelesíttetni is kell azt?
Részlet a válaszából: […] Egyszerű eljárás esetében, hasonlóan az egyszerűsítetteljáráshoz, a Kbt. kifejezetten lehetővé teszi az egyszerű nyilatkozati formabenyújtását az alábbiak szerint:A Mód. Kbt. 20. §-ának (3) bekezdése szerint: ahol aközbeszerzési törvény vagy annak alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.
Kapcsolódó címkék:    
1
30
31
32
43