3918 talált cikk az ajánlattevő kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja alapján hogyan vizsgálandó az ajánlattevő alkalmassága? Mi a teendő, ha például 5 milliós forgalom volt az előírás az előző évek (például 2004-2005) vonatkozásában összesen, de az ajánlattevő csak 2006-ban alakult? Teljesítenie kell-e ezeket a követelményeket? Ha 2004-2005-ös évek forgalmáról szóló nyilatkozat volt előírva, eleget tehet-e az ajánlattevő úgy a követelményeknek, hogy a 2006. évben teljesíti az előírt forgalmat, mivel csak ebben az évben alakult?

Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontjában mit jelent az, hogy "attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre"? Hogyan vizsgálható az alkalmasság, ha az ajánlattevő tárgyévben alakult, azonban előző évi forgalmat kérek? Vizsgálható a forgalom időarányosan? Lehet az "előző 3 év" az ajánlattételi határidőt megelőző 3 (nem lezárt) év?

Kérdés: Hosszú távú (15 év), nagy értékű (1 milliárd forint) egészségügyi szolgáltatási jogra vonatkozó építési koncessziós eljárásban az ajánlattevő 800 millió forint értékű bankhitelt szeretne igénybe venni a teljesítéshez. Hogyan kell igazolni a bank alkalmasságát akkor, – ha az ajánlatkérő előírta, hogy együttesen és külön-külön is feleljen meg az ajánlatkérő és 10 százalék feletti alvállalkozója az alkalmassági feltételeknek, és abban az esetben, – ha a bank erőforrás, akkor milyen igazolási mód vagy nyilatkozat szolgáltatására kötelezett az adott eljárás során?

Kérdés: A Kbt. alapján kiírt pályázat mikor indul? A hirdetés feladásával vagy a hirdetmény megjelenésével? A Kbt. módosításának hatálybalépése előtt (2006. január 13.) kiírt pályázatra a korábbi szabályozás szerinti időtartamú (azaz a Közbeszerzések Tanácsa állásfoglalása szerinti) igazolás a jó, vagy az új Kbt. szerinti, azaz a 3 hónap tartamú igazolás?

Kérdés: A távközlési szolgáltatás még sok helyen kizárólagos. A most életben lévő szerződések hogyan módosíthatóak (egyszerű és nemzeti értékhatáron)?

Kérdés: Hiánypótlás keretében az ajánlat módosításának minősül-e az ajánlattevő egy másik (plusz) referenciája, amely teljesen más tartalmú, mint amit eredetileg az ajánlatába becsatolt? Vagy az ajánlattevő az "eredeti" ajánlata és referenciája alapján rögtön alkalmatlanná válhat?

Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?

Kérdés: Milyen esetben lehet a klasszikus ajánlatkérőknek egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?

Kérdés: A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontjában a mondatban szereplő "illetőleg" vagy-ot vagy és-t jelent?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő műszaki-szakmai alkalmassági feltételként főállású szakemberek rendelkezésre állását írja elő, elfogadható-e igazolásként az olyan tartalmú szándéknyilatkozat a szakemberekről, hogy azok az ajánlattevő nyertessége esetén – például a szerződéskötés időpontjától – az ajánlattevővel munkaszerződést kötnek, vagy már az ajánlattétel időpontjában is fenn kell állnia a munkaviszonynak?