Ajánlattételre felhívottak közös ajánlata

Kérdés: A Kbt. 130. §-ának (1) bekezdése alapján "az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot". Közös jelentkezést benyújtók tehetnek-e közös ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben hivatkozott szakasz értelmében a hirdetményközzétételével induló tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja azajánlattevők létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezőkközül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Hiánypótlási lehetőség megismétlése

Kérdés: Az ajánlatkérő köteles-e további hiánypótlási lehetőséget biztosítani, ha a hiánypótlás keretében benyújtott dokumentumok tartalmilag nem megfelelőek, illetve nem nyújtották be határidőre?
Részlet a válaszából: […] ...követő tartalommal kell elbírálni.Ugyanazon elem újbóli hiánypótoltatása nem engedélyezett, ezért érdemes erre ahiánypótlás során az ajánlattevők figyelmét felhívni. Tehát például a kizáróokról szóló nyilatkozattal kapcsolatos hiánypótlást nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Hiánypótlási kötelezettség "körülírása"

Kérdés: Az ajánlatkérő előírhatja-e a hiánypótlásra vonatkozó kikötéseit (például hány alkalommal lehet hiányt pótolni, ha nem akar hiánypótlási eljárást lefolytatni, akkor azt is jelezze, ha nem érkezik hiánypótlás, az ajánlat érvénytelen stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlást biztosítani, mivelaz egyszeri lehetőségek a régi Kbt.-ben való előírása éppen azt nemeredményezhette, hogy az érintett ajánlattevőket mielőbb felhívjákhiánypótlásra. Ennek megfelelően az ajánlatkérő előírhatja tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Írásbeliség bírálati részszempontok esetén

Kérdés: A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdésében a "köteles" szó az írásbeliségre vonatkozó kötelezettséget, vagy az indokolás kérésére vonatkozó kötelezettséget jelenti?
Részlet a válaszából: […] ...indokolást kötelesírásban kérni. Tehát mind az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat,mind az indokolást írásban kell kérni az ajánlattevőtől. Ennek célja, hogy azajánlatkérő meg tudjon győződni az ajánlatok irreálisnak, lehetetlennek tűnőtartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Bírálati lapok száma

Kérdés: Elegendő-e, ha egy indokolással ellátott bírálati lap van egy adott közbeszerzési eljárásban, és azt a bírálóbizottság minden tagja aláírja, vagy valamennyi bizottsági tag önálló bírálati lapot kell, hogy kiállítson?
Részlet a válaszából: […] ...nem elegendő az egy darab bírálati lap,annak ellenére, hogy a bírálóbizottság tagjai számának megfelelő többi laphiányát ugyan az ajánlattevők valószínűleg nem fogják kifogásolni, azonban egyesetleges jogorvoslati eljárás esetében a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Eljárás azonos ajánlatok esetén

Kérdés: A legalacsonyabb ellenszolgáltatás bírálati szempontja esetében két egyforma árajánlat érkezik. A két ajánlat közül nem választható ki az alacsonyabb, tehát az eljárás eredménytelen, de mire hivatkozva? Elő lehet-e írni azt, hogy az ajánlatkérő ilyen esetben milyen eljárást követ?
Részlet a válaszából: […] ...nagyobb értékelési pontszámot kapott, lesz a nyertes. Ekkor a Kbt. 91. §-a szerint kell eljárni, tehát az eljárásnyertese az az ajánlattevő lesz, aki a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette,amely esetünkben nem állapítható meg, hiszen legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Ajánlat alapján más rezsim alá tartozó eljárás

Kérdés: A becsült érték alapján meghatározott rezsim szerinti eljárásban az ajánlattevők – köztük a legkedvezőbb ajánlatot tevő – olyan értékű ajánlatot tettek, amely másik rezsim szerinti eljárás lefolytatását igényelte volna. Mi a teendőm, mint ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...azeljárást eredménytelennek nyilvánítja. Esetünkben indokolható mindez a Kbt. 91.§-ának c) pontjával, amelynek értelmében egyik ajánlattevő sem, vagy azösszességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérőrendelkezésére álló anyagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Alvállalkozó bevonása részszolgáltatásra

Kérdés: Miért nem fogadható el, hogy a szolgáltatás egy részére nem vonhat be alvállalkozót az ajánlatkérő? Amennyiben a szolgáltatás biztonsága miatt ez fontos, miért ütközik ez Kbt. alapelvbe, hiszen az a szolgáltatás tárgyába történő beleszólásnak minősíthető?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti korlátozás aKbt. 1. §-ának (2) bekezdésébe ütközne (esélyegyenlőség), mivel ezzel kizárjaaz eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik (amelyek) nem képesek alvállalkozóbevonása nélkül ajánlatot tenni. Tehát nem érvényesülne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Diszkriminatív kitétel a dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérők tehetnek-e olyan kitételt az ajánlati dokumentációban, hogy csak a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékében szereplő ajánlattevővel kívánnak szerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] ...ütközne. [A Kbt. 1.§-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlőbánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.]Gyakorlatias és egyben logikus a kérdés, hiszen ezzel azajánlatkérő megkönnyítené a saját dolgát, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Igazgatási szolgáltatási díj megfizetése

Kérdés: A Kbt. meghatározza, hogy egyes eljárásokért szolgáltatási díjat kell fizetni. A gyakorlatban hogyan történik a díjak megfizetése?
Részlet a válaszából: […] ...díjat kell fizetni. A díj mértéke nyolcvanezer forint. (A díjmegfizetése alól mentesség nem adható.);– a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történőfelvételért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj mértékeszázötvenezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.
1
…
362
363
364
…
389