Írásbeli tájékoztatás tartalma

Kérdés: Írásbeli tájékoztatás esetén a kérdésről is tájékoztatni kell a többi ajánlattevőt, vagy csak az ajánlatkérő válaszáról?
Részlet a válaszából: […] Az egységes tájékoztatás érdekében az ajánlatkérő vagy akérdést magát ismerteti, vagy annak tartalmáról ad tájékoztatást. Amennyiben atartalmi összefoglaló egyenértékű, és nem változtatja meg az eredeti kérdéscélját, ezzel az ajánlatkérő eljárási hibát nem vét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Dokumentáció kiegészítése

Kérdés: Van-e lehetőség az ajánlattételi határidő alatt a dokumentáció kiegészítésére?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatás nem ad erre lehetőséget a Kbt. 56.§-ának (4) bekezdése szerint.A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az nesértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát azajánlattevők számára hozzáférhetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Hirdetményminta kitöltése versenypárbeszédnél

Kérdés: A hirdetménymintában szerepel a következő: "Az ajánlattevők létszámának csökkentése a tárgyalás vagy a versenypárbeszéd során". Ide mit kell beírni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő nem kívánja csökkenteni aversenypárbeszéd vagy tárgyalás során fokozatosan az ajánlattevők számát, nemkötelező a vonatkozó pont kitöltése. A Kbt. lehetővé teszi 128. §-ának (4)bekezdésében az ajánlattevők számának csökkentését az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Szerződéses tartalom közös ajánlattevők között

Kérdés: Az ajánlattevő lehetővé tette a közös ajánlattételt. Kötelezte a közös ajánlattevőket a közöttük megkötött szerződés becsatolására. A szerződés tartalmáról a dokumentáció, kiírás nem rendelkezett. Milyen tartalommal kössék meg a közös ajánlattevők ebben az esetben a megállapodást?
Részlet a válaszából: […] Közös ajánlattétel esetén a közbeszerzési szerződés három-vagy többoldalú szerződésként jön létre (attól függően, hogy a közösajánlattételben részes ajánlattevők száma kettő vagy több), melyben a jogosultioldalon az ajánlatkérő, kötelezetti oldalon pedig a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Eljárásfajta alkalmazása építési beruházásnál

Kérdés: Tanulmányozva a 2009. április 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket, az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályaira szeretnék rákérdezni. Ha jól értelmezem ezt az eljárásnemet, a hirdetmény nélküli (Kbt. 252. §) tárgyalásos eljárás alkalmazását a törvény pontosan rögzíti, hogy mikor milyen feltételek mellett lehet alkalmazni, de a Kbt. 249. §-a, valamint a 253. §-a szerinti, hirdetménnyel induló eljárásnál nincsen kitétel az alkalmazásra, azt bármikor alkalmazhatom, nemzeti és közösségi értékhatárnál is? Ennél a fejezetnél nem feltétel, csak az ajánlatkérő az eljárásban alkalmazhatja, hogy a részvétel jogát fenntartja az éves nettó 1 milliárd forint árbevétel alatti ajánlattevők számára. Ennél a fejezetnél csak egy alkalmazhatóságra szóló feltételt találtam, az az építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a 200 millió forintot. Tehát ha az ajánlatkérő nem kívánja a részvétel jogát fenntartani az 1 milliárd forint alatti árbevételű ajánlattevőknek, és építési beruházása nem éri el a 200 milliót, lehet alkalmazni bármely esetben?
Részlet a válaszából: […] Az eljárási rezsimek leegyszerűsítésével együtt bizonynehezen értelmezhető lett az új szabályozás, és ehhez kötődnek a kérdések is,melyeket kifejezetten nem könnyű átlátni. Mind a 22. cím alá tartozó 249. §, mind a 253. § egyben aVI. fejezet hatálya alá is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Keretmegállapodás több ajánlattevővel

Kérdés: A gyakorlatban ajánlatkérő mely esetekben köt több ajánlattevővel keretmegállapodást? Ez a lehetőség közös ajánlattevőkre, közös ajánlattétel esetére vonatkozik? Honnan lehet megtudni erre irányuló szándékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is jelzett keretmegállapodás megjelölés akeretmegállapodásos eljárás alkalmazására utal. A Kbt. vonatkozó előírása értelmében a keretmegállapodásoseljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) a Kbt.irányadó fejezete szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Referenciaigazolások száma alvállalkozó igénybevételénél

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint: "Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának..." Mi egy német gyártó cég áruját száz százalékban szeretnénk egy itthoni közbeszerzési pályázaton magyar kft.-ként megajánlani. Mi, azaz a magyar kft. minden feltételnek megfelelünk, de az ajánlatadás egyedi feltétele egy nagy darabszámú azonos áru egyazon vevőnek történt referenciaszállítása, amit csak a német gyártó tud felmutatni. Ha a Kbt. szövegében "és" helyett "vagy" állna, úgy az számunkra egyértelmű lenne. Kérdésünk: elegendő a német alvállalkozó referenciaigazolása, vagy szükség lenne a miénkre is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai értelmében azajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékbenigénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükségesműszaki, illetőleg szakmai alkalmassága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Kérdésfeltevés lehetősége tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban egyetlen ajánlattevőként veszünk részt. Megkérdezhetjük-e az ajánlatkérőt, hogy mi az általa igényelt ármérséklés mértéke?
Részlet a válaszából: […] Tárgyalásos eljárásban bármiről lehet tárgyalni, ami alegjobb, legkedvezőbb szerződést eredményezi az ajánlatkérő számára. Ebbe atárgyalási tartalomba értelemszerűen az ártárgyalás is bele kell, hogy férjen,hiszen az ajánlatkérő célja az is, hogy a legkedvezőbb áron...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Tárgyalás "újranyitása"

Kérdés: Tárgyalásos eljárás eredménytelensége [Kbt. 92. § c) pont] esetén van-e lehetőség a tárgyalás újranyitására? Az az ajánlattevő ugyanis, aki megfelelő ajánlatot tett volna, az ajánlattételi határidő leteltét követően nyújtotta be a pályázatát, de az esetleges újranyitás során vele szeretnénk szerződni.
Részlet a válaszából: […] Tárgyalásos eljárás esetében az ajánlattételi határidőletelte hasonlóképpen azzal a következménnyel jár, mintha például nyílteljárásban az ajánlattevő késve adta volna be ajánlatát. Amennyiben tárgyalásoseljárásban példának okáért az ajánlattevő több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Ajánlat üres oldalainak számozása

Kérdés: Mi az értelme annak, hogy az ajánlat üres oldalait is szignálni és számozni kell?
Részlet a válaszából: […] Annak érdekében, hogy a későbbiekben ne lehessen azzalvádolni ajánlatkérőt és ajánlattevőt, hogy további lapokat illesztett be azajánlatba, úgy a további formai követelmények mellett (az ajánlat kötése nelegyen bontható) ezen formai követelmények az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
1
12
13
14
21