Tárgyalás "újranyitása"

Kérdés: Tárgyalásos eljárás eredménytelensége [Kbt. 92. § c) pont] esetén van-e lehetőség a tárgyalás újranyitására? Az az ajánlattevő ugyanis, aki megfelelő ajánlatot tett volna, az ajánlattételi határidő leteltét követően nyújtotta be a pályázatát, de az esetleges újranyitás során vele szeretnénk szerződni.
Részlet a válaszából: […] Tárgyalásos eljárás esetében az ajánlattételi határidőletelte hasonlóképpen azzal a következménnyel jár, mintha például nyílteljárásban az ajánlattevő késve adta volna be ajánlatát. Amennyiben tárgyalásoseljárásban példának okáért az ajánlattevő több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat üres oldalainak számozása

Kérdés: Mi az értelme annak, hogy az ajánlat üres oldalait is szignálni és számozni kell?
Részlet a válaszából: […] Annak érdekében, hogy a későbbiekben ne lehessen azzalvádolni ajánlatkérőt és ajánlattevőt, hogy további lapokat illesztett be azajánlatba, úgy a további formai követelmények mellett (az ajánlat kötése nelegyen bontható) ezen formai követelmények az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérői információk elektronikus árverésnél

Kérdés: Ha az ajánlatkérő elektronikus árverést alkalmaz, milyen terjedelmű, illetve tartalmú információkat kell közölnie az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolhatóeljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtésalkalmazásáról szóló 257/2007. Korm. rendelet kitér a felhívás és adokumentáció kötelező tartalmi elemeire az alábbiak szerint. Amennyiben valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címke:

Többfordulós eljárás kötelező igénybevétele

Kérdés: Kötelező-e többfordulós eljárás igénybevétele a megtárgyalandó ajánlatok számának csökkentése érdekében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. tárgyalásos eljárás esetében engedélyezi egyedül azeljárás során az ajánlattevők számának fokozatos csökkentését a következőkszerint: többfordulós tárgyalás esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokkalaz ajánlattevőkkel folytatni a tárgyalást, akik az első,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő tájékoztatás mellőzése

Kérdés: Rendelkezhet-e úgy az ajánlatkérő, hogy egyáltalán nem nyújt kiegészítő tájékoztatást?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlástól eltérően a hatályos szabályozásunkkötelezővé teszi kiegészítő tájékoztatás nyújtását. E tekintetben csak arendelkezésre álló időintervallum szempontjából tesz különbséget a törvény, dea választás lehetőségét nem adja meg az ajánlatkérőnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő válaszai a kérdezők megjelölése nélkül

Kérdés: Szabályos-e az, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők által feltett kérdésekre adott válaszokat úgy küldi meg minden ajánlattevőnek, hogy abból nem derül ki, ki volt a kérdező?
Részlet a válaszából: […] Igen, szabályos. A Kbt. 56. §-a foglalkozik ezzel akérdéssel, a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések között. Azt afontos szabályt rögzíti, hogy a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogyaz ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét, emellett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
Kapcsolódó címkék:  

Nemzeti elbánásban részesülő termékek

Kérdés: A dokumentációban szerepel egy olyan nyilatkozat, amiben fel kell sorolni az ajánlott termékeket annak megjelölésével, hogy az adott termék nemzeti elbánásban részesül-e vagy sem. Honnan lehet tudni, hogy egy termék nemzeti elbánásban részesül? Mi szabályozza ezt a kérdést? Továbbá kérdésünk, hogy ha egy adott, az ajánlattevő által ajánlott termék nem részesül nemzeti elbánásban, ez közbeszerzési szempontból milyen következményekkel jár?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti elbánásban nem részesülő ajánlattevő feltételnélkül kizárható az eljárásból, azaz vele szemben nem érvényesül azesélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelménye. A Kbt. alapelvekről szólószabályozása ennek tudatában értelmezendő.A törvény 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattá minősítés szempontjai egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárásban ajánlatnak minősül-e, ha három levél érkezik be, de ezek közül egy érvénytelen, egy pedig csak azt tartalmazza, hogy az ajánlattevő nem akar ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás eredményességének nem feltétele a háromérvényes ajánlat beérkezése, ilyen szabályt a Kbt.-ben csak a versenypárbeszédregulái között találunk. Utóbbi esetben a jogalkotó így fogalmaz: a párbeszédekegy vagy több fordulóban is lefolytathatóak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Gyorsított meghívásos eljárás indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyorsított meghívásos eljárás kiírása, egyáltalán: mit takar ez az eljárásfajta? És: kötelező-e indokolni, ha az ajánlatkérő ilyen eljárást kíván alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Igen, az ajánlatkérő a gyorsított eljárás alkalmazása eseténindokolni köteles az eljárásfajta alkalmazását, illetve az alkalmazás okát,melyet az ajánlati/részvételi felhívás hirdetménymintájának IV.1 pontjában kellmegtenni a Kbt. alábbi szabálya alapján. A törvény 136....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A két említett, kétszakaszos eljárás első szakaszánaklezárásakor lehetőség van ún. rangsor kialakítására, melyet követően azajánlatkérő előre meghatározott szempont alapján azon ajánlattevőket engedi amásodik szakaszba, akik/amelyek a legjobb eredményt érték el. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
13
14
15
…
22