Nyilatkozatok időkorlátjai

Kérdés: A Kbt. a kizáró okok hiányára vonatkozó, közjegyző által hitelesített nyilatkozatra vonatkozóan időbeli korlátot nem ír elő. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban szintén nem írt elő időkorlátot, ennek ellenére hiánypótlásban kéri a három hónapon belüli hitelesítéssel ellátott nyilatkozat csatolását. Kérdéseim: 1. Kérhető-e utólagosan hiánypótlás olyan kérdéskörben, amely előírását, pontosítását az ajánlatkérő előzetesen elmulasztotta? 2. Ha az első kérdésre igen a válasz, akkor a kizáró okok nemlegességére vonatkozó nyilatkozat megtételének időpontjára, vagy csak annak közjegyzői hitelesítésére vonatkozik az időkorlát?
Részlet a válaszából: […] Nem kérhető hiánypótlás a kérdés szerinti esetben,tekintettel arra, hogy a Kbt. sem írja elő azt, így amennyiben az ajánlatkérőelmulasztotta ennek közlését, úgy az utólagos pontosítás a felhívásjogszerűtlen módosításának minősül. Amennyiben az ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:    

Kiegészítő tájékoztatás a dokumentáció beszerzési idejének függvényében

Kérdés: Ha az ajánlattevő a kiegészítő tájékoztatás megadása – kiküldési ideje – után vásárolja meg a dokumentációt, mikor kapja meg a kiegészítő tájékoztatást a Kbt. 56. §-ának rendelkezésére figyelemmel? Illetve: ebben az esetben is meg kell adni részére a más ajánlattevő kérdésére a dokumentáció megvásárlása előtt megadott információt?
Részlet a válaszából: […] A dokumentációt később megvásárló részére isesélyegyenlőséget biztosító módon kell megadni minden releváns információt,amit a többi potenciális ajánlattevő tudomására hozott az ajánlatkérő. Erre utal a Kbt. 56. §-ának (4) bekezdése, miszerint akiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Kiegészítő tájékoztatások nyilvántartása

Kérdés: Kell-e és milyen sorrendben számozni a kiegészítő tájékoztatást, illetve kell-e arról az ajánlatkérőknek valamifajta nyilvántartást vezetniük? (Esetleg külön-külön vagy összesítve?)
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatással kapcsolatban meglehetősenszűkszavú a törvényi szabályozás. A Kbt. 56. §-ának (1)–(6) bekezdései rendezik a kérdéskört akövetkezők szerint:– az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – azajánlati felhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Ajánlat változtatása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban megtehetem-e, hogy az első árközlést követően a második árajánlatom annak a fele, és az utolsó árajánlatom annál – mármint a másodiknál – magasabb? Ha nem, kérem válaszukat arra nézve, hogy milyen rendelkezés (rendelkezések) tiltják ezt meg az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos közbeszerzési eljárásnak az a nagy előnye azösszes többi eljáráshoz képest, hogy ebben az eljárásban a felek szabadontárgyalnak a szerződés feltételeiről, így az árakról is. Ez pedig azt jelenti,hogy a tárgyalások lezárásáig nem áll fenn ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] Az egyes részszempontok vonatkozásában különböző értékelésimódszerek is meghatározhatók. Erre vonatkozóan a ww.kozbeszerzes.hu internetesportálon található dokumentumtárban rendelkezésünkre álló döntéstechnológiaiútmutató a következő címet viseli: Döntéstechnológiai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.
Kapcsolódó címke:

Helyszíni bejárás kötelezettsége építési beruházásnál

Kérdés: Építési beruházásnál kötelező-e a helyszíni szemle, bejárás?
Részlet a válaszából: […] Nem, ilyen kötelezettséget a Kbt. nem állapít meg. Ahelyszíni bejárás lehetőség, amelynek szabályait a törvény 56. §-ának (1)–(6)bekezdései tartalmazzák az alábbiak szerint.Az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – azajánlati felhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.
Kapcsolódó címkék:  

Dokumentáció átruházása, publikálása

Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlattétel feltételét képező dokumentáció másra nem ruházható át, és az nem is publikálható. Jogszerű-e ez a megkötés, és mi értendő a második tilalom alatt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás dokumentációjában az ajánlatkérőhatározza meg a megfelelő ajánlattételhez szükséges feltételrendszert. A Kbt.alapján mindenképpen része a dokumentációnak a közbeszerzési műszaki leírás,része az ajánlatkérő által összeállított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
Kapcsolódó címke:

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást a keretmegállapodásos eljárást követően többféleképpen szabályozza aKbt. és a központosított közbeszerzésről szóló végrehajtási rendelet, ígyérthető a kérdező bizonytalansága. A hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Nyertesség és dokumentáció ellenértékének visszatérítése

Kérdés: Igaz-e az a feltevésünk, hogy az ajánlati dokumentáció beszerzésére fizetendő összeg az ajánlattevő részére visszautalandó, amennyiben nem nyertes? Illetve nyertessége esetén a szerződéses érték a dokumentáció árának összegével csökkentendő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. dokumentációra vonatkozó rendelkezései a következők:– az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítéseérdekében is – dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek melletttartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Elektronikus kommunikáció a közbeszerzésben

Kérdés: Az eredményhirdetés szabályainak módosulása jelentheti-e azt, hogy például egy kérdés-válasz folyamatot is le lehet bonyolítani e-mailen? Elfogadott-e a Kbt.-ben az elektronikus levél útján való kommunikáció?
Részlet a válaszából: […] Az eredményhirdetés tekintetében a 2006. évi CXXXV. törvénymódosította a Kbt. 96. és 118. §-ait, és előírta az összegzés elektronikus útonvaló megküldését. Az elektronikus megküldésre vonatkozó rendelkezéseket 2007.január 1-jétől kell alkalmazni. Az egyéb iratok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
14
15
16
21