Találati lista:
71. cikk / 210 Tárgyalási szabályok megváltoztatása a tárgyalások megkezdését követően
Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meg lehet-e változtatni a tárgyalási szabályokat a tárgyalások megkezdése után? Dönthet-e úgy az ajánlatkérő, hogy – bár korábban előírta, hogy végleges ajánlatot kell az ajánlattevőknek benyújtani – mégsem kéri azokat, hanem az utolsó tárgyaláson kell szóban megtenni az utolsó ajánlatot?
72. cikk / 210 Referenciaigazolás állandó jelleggel más szervezet kapacitására támaszkodva
Kérdés: Egy ajánlattevő sorozatosan más gazdasági szereplővel igazol referenciát, kiszorítva ezzel a "saját referenciás" pályázókat. Megteheti ezt?
73. cikk / 210 Ajánlattételi határidő minimuma nyílt eljárásban
Kérdés: Uniós rezsimben, nyílt eljárásban meghatározható-e az ajánlattételi határidő 15 napban úgy, hogy abba egy hétvége és egy négynapos ünnep is beleesik?
74. cikk / 210 Írásbeli összegzést követő újabb összegzés jogszerűsége
Kérdés: Az írásbeli összegzést követően az ajánlatkérő más pontszámokkal újabb összegzést küldött, melyből nem derült ki, hogy mi alapozta meg az eltérő pontszámokat. Egyben kaptunk egy tájékoztatást is, miszerint vitarendezési kérelem eredményeként más ajánlattevő nyert. (A nyertes ajánlattevő pontszámai változtak.) Jogszerű ez az eljárás?
75. cikk / 210 Kkv és "nagyvállalat" közös ajánlattétele kkv-knak kiírt nemzeti eljárásrendben
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 147. számának 2965. számú kérdése és az arra adott válaszuk megengedően ír arról, hogy nemzeti eljárásrendben a kkv-knak kiírt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az alvállalkozónak már nem kell kkv-nak lennie (kérem, erősítsék meg, hogy jól értem-e). Mi a helyzet akkor, ha az alvállalkozó nagyvállalat, ráadásul a szerepvállalása 40 százalékos, azaz már közös ajánlattevőnek minősül? Törvényes-e, ha az ajánlattételre felkért kisvállalkozás közös ajánlatot tesz egy ilyen nagyvállalattal?
76. cikk / 210 EU-illetőségű gazdasági szereplő részvétele nemzeti eljárásrendben kiírt eljárásban
Kérdés: Nemzeti eljárásrendben kiírt közbeszerzési eljárásban is lehet ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet bármely EU-ban letelepedett gazdasági szereplő?
77. cikk / 210 Ajánlattevők száma tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Tárgyalásos eljárásban hány ajánlattevőt kell meghívni? Ha csak egy ajánlat érkezik, és az érvényes, az eljárás érvényes, vagy új eljárást kell kezdeményeznie az ajánlatkérőnek?
78. cikk / 210 Konzultáció és helyszíni szemle a gyakorlatban
Kérdés: A gyakorlatban mely esetekben tartanak az ajánlatkérők konzultációt és helyszíni bejárást? Van-e erre kötelezettség bizonyos esetekben, vagy szabad belátásuk alapján döntenek az alkalmazásról?
79. cikk / 210 Dokumentáció elérésének feltételhez kötése, ajánlattételi határidő lerövidítése
Kérdés: Rövidíthető-e az ajánlattételi határidő, ha az ajánlatkérő regisztrációhoz és saját engedélyéhez köti a dokumentáció elérését, azaz közvetett módon feltételeket támaszt a dokumentáció közvetlen elérése során?
80. cikk / 210 Elektronikus árlejtés alkalmazása az ajánlattevők számának függvényében
Kérdés: A pályázatunk leadása megtörtént. Az általunk megpályázott ajánlati részre rajtunk kívül még egy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. A felolvasólapok alapján a mi ajánlatunk a kedvezőbb. Az ajánlatkérő jelezte (ajánlati felhívás, ajánlatkérési dokumentáció), hogy elektronikus árlejtést alkalmaz. Szeretném megkérdezni, hogy mi van akkor
– ha valamilyen oknál fogva csak egy ajánlattevő marad? Lesz-e elektronikus árlejtés? Ha nem, tárgyalhat-e az ajánlatkérő az egy ajánlattevővel azért, hogy kedvezőbb árat elérjen?
– ha mindkét ajánlattevő indul az elektronikus árlejtésen? Lehet-e utána tárgyalni a kedvezőbb ár elérése érdekében?
– ha valamilyen oknál fogva csak egy ajánlattevő marad? Lesz-e elektronikus árlejtés? Ha nem, tárgyalhat-e az ajánlatkérő az egy ajánlattevővel azért, hogy kedvezőbb árat elérjen?
– ha mindkét ajánlattevő indul az elektronikus árlejtésen? Lehet-e utána tárgyalni a kedvezőbb ár elérése érdekében?
