211 talált cikk az ajánlattevők száma kifejezésre

Kérdés: Többször felmerült már a "Levelekben" a következő témakör. A kiírások, illetve a szerződések tartalmazzák, hogy az ajánlatkérő a keretösszeg kimerítésére nem köteles, és az ajánlattevő nem jogosult kártalanításra, ha emiatt bevételkiesése keletkezik. Mivel ez mostanra már szinte minden kiírásban szerepel, és esetenként jelentős károkat okoz az ajánlattevőnek, nem lenne-e célszerű ezen ajánlatkérői jog korlátozása? Az ajánlattevő esetenként nagyobb kapacitásait leköti a tender teljesíthetősége érdekében, ami miatt az adott közbeszerzés mellett egyéb bevételeitől is elesik, mert nem vállal(hat) el más megrendelést. Ez a helyzet nem biztosít indokolatlan előnyt az ajánlatkérőknek (beszerző szervezeteknek)?

Kérdés: Milyen mértékben korlátozhatom a hiánypótlás lehetőségét?

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?

Kérdés: Reális-e az ajánlatkérő részéről, hogy egy egymilliárdos volumenű munkát egymilliárd forint árbevétel alatti cégeknek hirdet meg? Mi vezérli az ajánlatkérőt a kiírás során arra, hogy két darab eljárásra bontott félmilliárdos munkából kizárjon egymilliárd feletti céget? Jogilag lehet-e, illetve Önök szerint egyáltalán van-e értelme előzetes vitarendezést kérni ehhez hasonló ajánlatkérés esetén?

Kérdés: Kérheti-e az ajánlatkérő a gyártás költségeinek részletezését, ezen belül százalékos arány meghatározását az eladási ár viszonylatában? Van-e joga az ajánlatkérőnek részletes kimutatások elkészítését kérni akkor, ha a gyártók anyavállalatai nem teszik lehetővé az érzékeny adatok közlését, így az ajánlatkérő valójában szűkíti ezzel a versenyt?

Kérdés: Volt-e változás 2013 végén a közbeszerzésben?

Kérdés: Megvásároltuk a dokumentációt, majd úgy döntöttünk, hogy egy szervezet alvállalkozójaként indulunk a tenderen. Ilyenkor átadhatjuk a dokumentációt annak a társaságnak, melynek alvállalkozói leszünk? (Alvállalkozói közreműködésünk nem haladja majd meg a 10 százalékos mértéket.)

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122/A. §-a, valamint a 122. §-ának (9) bekezdése előírása szerint folytat le eljárást. Az ajánlatok ellenőrzése során megállapította, hogy egyik ajánlattevő elmúlt évi nettó árbevétele több mint 5 milliárd forint, másik ajánlattevő alvállalkozója elmúlt évi nettó árbevétele 1,2 milliárd forint. Az ajánlatkérő az értékelés szakaszában értesítheti-e az ajánlattevőket – hivatkozással a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdésére – arról, hogy az eljárás további szakaszában nem vesznek részt, ajánlatuk a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen?

Kérdés: Várható-e a fedezet kifejezés eltűnése a közbeszerzési szabályozásból? (Értelmezése közszolgáltatóként nagyon sok problémát okoz.)