Közszolgáltatók egyszerű eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. VII. fejezete szerinti különös közbeszerzési eljárást köteles alkalmazni építési beruházása kapcsán. Építési beruházásának becsült értéke nettó 49 millió forint. Mivel a Kbt. VII. fejezetére vonatkozó nemzeti értékhatár építési beruházás esetén 100 millió forint, így ezt a szóban forgó beruházás nem éri el. Kérdésem az, hogy ennek alapján ajánlatkérő köteles-e a Kbt. Negyedik rész alkalmazásával egyszerű közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy pedig egyáltalán nem köteles közbeszerzési eljárást alkalmazni? Magyarán: az egyszerű eljárásra vonatkozó értékhatárok ebben az esetben is irányadók-e?
Részlet a válaszából: […] Feltehetően az ajánlatkérő a törvény alanyi hatályáttekintve közszolgáltató, amely esetben főszabályként nem vonatkozik rá azegyszerű eljárás szabályozása. Néhány kivétel azonban ebben az esetben is van,amelyről a legegyszerűbben úgy győződhet meg, ha a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Tevékenység megosztása, klasszikus rezsim alkalmazásának mellőzhetősége

Kérdés: Megoszthatja-e tevékenységeit egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, vegyes tevékenységi körű, közérdekűnek minősülő hulladékkezelési közszolgáltatással és nem közérdekűnek minősülő távhőszolgáltatással foglalkozó cég, miszerint előbbi tevékenysége kapcsán klasszikus ajánlatkérőnek minősül [Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése], míg távhőszolgáltatással kapcsolatos beszerzései kapcsán a különös eljárás szabályai alá tartozik [Kbt. 163. § (1) bekezdésének a) pontja]? Jogosan dönt-e ekkor úgy, hogy ha az adott távhő-szolgáltatási beszerzés az értékhatárok miatt nem közbeszerzés-köteles, akkor nem alkalmazza a klasszikus rezsimet sem, mert az csak a hulladékkezelési tevékenységre, illetve annak közérdekű részére vonatkozik (a két tevékenység aránya: 1:1)?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 22. §(1) bekezdésének alanyi hatálya alá tartozzon. Tekintettel arra, hogy különösrezsimben nem kötelező az egyszerű eljárás alkalmazása, atávhőszolgáltatásaival kapcsolatos beszerzését illetően a nemzeti értékhatáralatt nem a Kbt. szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Rendkívüli sürgősség értelmezése

Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...A rendkívüli sürgősség tehát az ajánlatkérőmulasztásához kötődik, ami azonban nem vezethet hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárás alkalmazásához.(A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a fentiekben utaltjogszabályhely (3) bekezdése értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Többletmunka beszerzése

Kérdés: Önkormányzati építési beruházás kivitelezését a vállalkozó közbeszerzési eljáráson nyerte el. Többletmunka elvégzése vált szükségessé, kb. 10 millió forint értékben. Az eredeti vállalkozó elvégezheti-e a többletmunkát, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 402. § (4) bekezdésének b) pontjaszerint a Kbt. negyedik része alkalmazásában az egyszerű közbeszerzési eljárásértékhatára 2004. január 1-jétől 2005. december 31-éig építési beruházásesetében: 10 millió forint.Tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Részajánlat-tételi lehetőségről ismételten egyszerű eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 28. számában, a 671. válaszban bár a jogi levezetés helyes, véleményünk szerint mégsem pontos, hiszen egyéb jogszabályból az a következtetés vonható le, hogy egyszerű eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel. Konkrétan a 15/2004. IM rendelet 23. számú mellékletében szereplő hirdetménymintára gondolunk, amelynek II.1.8. pontja alapján lehet erre következtetni. Egyébként a szerkesztőbizottság jogi lektorai is gond nélkül átengedik az így készült ajánlattételi felhívásokat. (A fenti álláspontunkat emellett érintettük az adott számban megjelent 651-es kérdésünkben is, és ott ezt nem kifogásolták). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...az nem áll összhangban a Kbt.vonatkozó előírásával. A fentiek vonatkozásában azonban szükségesnek tartjuk azutalást arra az alapvető jogalkalmazási elvre, hogy a magasabb rendű jogszabály(esetünkben törvény) előírásai felülírják az alacsonyabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

A Kbt. újabb módosítása

Kérdés: Milyen változásokat hozott a Kbt. legutóbbi módosítása? Érintik-e az egyszerű eljárás szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. kiegészült egy új, 2/A §-sal, amely négy bekezdésbenaz alábbiakról rendelkezik:Nem minősül a Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése alkalmazásábanszerződésnek az a megállapodás, amelyet– a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő (minisztérium...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Áttérés az új Kbt. szabályainak alkalmazására

Kérdés: 2004 áprilisában – a régi Kbt. szerint – indított nyílt közbeszerzési eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) pontja alapján eredménytelenül zárult le. (Eredményhirdetés 2004 júniusában volt.) Van-e lehetőség áttérni az új Kbt. szerinti tárgyalásos eljárásra, avagy az új Kbt. szerinti nyílt eljárást kell ismételten kiírnunk?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az eredménytelenség abból adódott, hogya közbeszerzési törvény 92. §-ának b) pontja értelmében kizárólag érvénytelenajánlatot nyújtottak be. A Kbt. hivatkozott 60. § (1) bekezdésének d) pontjaszerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

"Lényeges változtatás" gyakorlati értelmezése a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Eredménytelen az eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja – a fedezet mértéke – alapján. Hirdetmény közzététele nélküli eljárást indítanának a 125. § (1) bekezdése alapján. Mi számít a felhívás és a dokumentáció feltételei lényeges változásának? Változtatható-e "a bírálati szempont összességében..." helyett legalacsonyabb ellenszolgáltatásra? Változtathatóak-e a szerződés mellékkötelezettségei kevésbé szigorúra (garanciák csökkentése)? Változtathatóak az alkalmassági feltételek (csökkenthetőek-e)? Be lehet-e vonni (felhívni) új ajánlattevőket is? Elég-e csak az "újaknak" kiadni a teljes dokumentációt, a "régieknek" csak a módosítást? Újra be kell-e kérni minden nyilatkozatot, igazolást, vagy a "régiektől" nem?
Részlet a válaszából: […] ...Valóban nem a "legköltséghatékonyabb"megoldás, de a viták elkerülése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekébenjavasoljuk fentiek alkalmazását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Melegvíz-ellátás mint közbeszerzési tárgy

Kérdés: Az új Kbt. szerint minek minősül egy lakóház használati melegvíz-ellátása oly módon, hogy egy közös kazánról leválasztjuk az egyéni fűtésrendszert úgy, hogy saját pincegázkazánt létesítünk és kéményt építünk, de a meglévő csőhálózatot csak részben újítjuk fel? Ez építőipari szolgáltatás vagy beruházás?
Részlet a válaszából: […] ...építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.A törvény 22. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában -ez a Kbt. 22. § (1) bekezdésében meghatározott valamely szervezet általtöbbségi résszel támogatott beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Saját alkalmazásban álló szakemberek végzettségének igazolása

Kérdés: Hogyan kell értelmezni, ha az ajánlatkérő alkalmassági feltételként "saját alkalmazásban" álló szakemberek végzettségének igazolását kéri?
Részlet a válaszából: […] ...esélyegyenlőséget azajánlattevő számára, mivel a tevékenységben e megfogalmazás szerint nem vehetőigénybe alvállalkozó, hanem saját alkalmazásban álló szakemberek bevonására vanlehetőség. Amennyiben ehhez következményt nem fűz, azaz csupán a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
1
128
129
130
143