127 cikk rendezése:
111. cikk / 127 Egybeszámítás konzorciális részvétel esetén
Kérdés: Hét társintézmény konzorciumi pályázatot nyújt be egy TÁMOP-pályázati felhívásra. Ennek keretében egy portálszolgálat kifejlesztésére vállalkoznának, melynek becsült értéke 44 000 000 forint. Ezt egy közbeszerzési eljárásban le lehetne bonyolítani. Ehhez azonban kapcsolódik minden intézménynél egy interfész készítése, mely ahhoz szükséges, hogy a jelenlegi rendszereiket illeszteni tudják. Az intézményeket hét különböző cég menedzselné ebben, intézményenként a kivitelezés 1,5-4,7 M Ft-ig terjedne. Kérdéseink: 1. Az egybeszámítási szabály ilyen konzorciális pályázatnál is érvényes-e? Azaz ha külön-külön intézményenként nézzük a megvalósítandó feladatokat – az interfészről van most csak szó –, nem szükséges közbeszerzési pályázat kiírása, együttesen tekintve viszont igen (kb. 20 M Ft). 2. Ha egybe kell számolni – csak az interfésszel kapcsolatban –, a szabály egy feltétele kritikus: a beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni. Miután különböző rendszerekről van szó, egy cég nem ismer mindent, nincs olyan felkészültsége. Ezt valamilyen módon nyilván szükséges bizonyítani. Van erre valamilyen elfogadott eljárás, melyet a Közbeszerzési Döntőbizottság is akceptál adandó alkalommal? 3. A portálszolgáltatás elkülöníthető-e egyáltalán az előzőktől? Vagy szükséges együtt tekinteni a portálszolgáltatás és a hozzáférés kialakításának becsült értékét? (Utóbbi esetben kb. 64 M Ft a becsült érték.)
112. cikk / 127 Új alvállalkozó bejelentése ajánlattételi szakaszban
Kérdés: Meghívásos eljárásban ajánlattételre készülünk. A részvételi szakaszban bemutattuk alvállalkozóinkat, akiket az ajánlatkérő alkalmasnak talált. Amikor viszont kézhez vettük az ajánlatkérési dokumentációt, azt állapítottuk meg, hogy annak vannak olyan elemei is, amelyekre további alvállalkozót kell igénybe vennünk. Ezt viszont a részvételi szakaszban még nem tudtuk. Mi ilyenkor a teendő?
113. cikk / 127 Kizárólagos jogosultság figyelmen kívül hagyása a kiírásban
Kérdés: A kiírásban az ajánlatkérő olyan tevékenységre kér árajánlatot, és szerepel a megajánlott árértékelési szempontként, amelyet Magyarországon kizárólag egyetlen szervezet jogosult végezni, illetve teljesíteni. Mit tehetünk ebben az esetben? Felhívhatjuk-e erre az ajánlatkérő figyelmét, és jogszerű-e a fentiek szerinti kiírás? A többi tevékenységet – részben – alvállalkozó bevonásával tudnánk elvégezni. További probléma, hogy a tevékenység végzésére kizárólagos jogosult egyébként kizárás hatálya alatt is áll, azaz nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban. Mi a megoldás ebben a helyzetben?
114. cikk / 127 Alvállalkozó bevonása keretmegállapodásos eljárás második részében
Kérdés: Amennyiben keretmegállapodást kötött az ajánlattevő például három céggel, akkor a keretmegállapodásos eljárás második részeként lefolytatásra kerülő (közszolgáltatói ajánlatban) eljárásban az ajánlattevő bevonhat-e alvállalkozót, annak ellenére, hogy az eredeti keretmegállapodás megkötésekor nem nevesített alvállalkozót? (Az ajánlatkérő az eljárás első részében is és az eljárás második részében is leadta a 10 százalék feletti alvállalkozók nevesítését.)
115. cikk / 127 Új alvállalkozó bevonásának lehetősége tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszában
Kérdés: Egy tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszában van-e lehetőség – a részvételi jelentkezésben feltüntetett alvállalkozón kívül – új (10 százalék feletti) alvállalkozó szerepeltetésére az ajánlattevő ajánlatában – természetesen az új alvállalkozónak a részvételi és ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban rögzített feltételek teljesítése mellett?
116. cikk / 127 "Más szervezettel" kapcsolatos hiánypótlási lehetőség értelmezése
Kérdés: A Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e vagy sem. A Kbt. 83. §-ának (2) bekezdése rendelkezik – amennyiben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított – a hiánypótlás feltételeiről, illetve a "hiánypótolható" dokumentumokról. A Kbt. 83. §-ának (7) bekezdése viszont akként szól, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlás során – egyebek mellett – a 66. § (2) bekezdés vagy a 67. § (4) bekezdés szerinti "más szervezet" megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki ajánlatát. Fentiek alapján helyes-e az a jogértelmezés, miszerint a "más szervezet"-tel kapcsolatosan hiánypótlás nem rendelhető el, az ajánlattevő azokat nem pótolhatja még teljes körű hiánypótlás esetén sem?
117. cikk / 127 Beszerzésrészek szétválasztásának tilalma
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 162/2004. Korm. rendelet szerinti szempontok alapján összetartozó részek az alvállalkozók bevonásának szempontjából sem választhatók szét. Ha az ajánlatban az alvállalkozók bevonása során az ajánlattevő megsérti ezt a rendelkezést, akkor az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján. Ez szorosan értelmezve azt is jelentheti, hogy például egy tetőszerkezeti munka esetében nem vonható be külön alvállalkozó az ácsmunkára és külön alvállalkozó a bádogosmunkára. Vagy épületgépészeti munka esetén nem választhatók szét az alapszerelési és a szerelvényezési munkák alvállalkozói? A komplett tetőszerkezet és a komplett épületgépészeti munka nem választható szét sem szakági üzemeltetési, sem engedélyezési, sem pedig garanciális szempontból?
118. cikk / 127 Alvállalkozó-váltás a szerződés teljesítésének szakaszában
Kérdés: Lehetséges-e más alvállalkozó bevonása a szerződés teljesítésébe, mint akit (amelyet) az ajánlattevő megjelölt ajánlatában?
119. cikk / 127 Alvállalkozók kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozattételi lehetősége
Kérdés: A Kbt. 136. §-ának (3) bekezdése gyorsított eljárás esetén lehetőséget ad arra, hogy a részvételre jelentkező csak nyilatkozzon a kizáró okokra vonatkozóan, de az igazolásokat később pótolja. Vonatkozik-e ez a 10 százalék feletti alvállalkozókra, illetve rájuk az általános szabályok az irányadók? (A Kbt. erről nem rendelkezik.)
120. cikk / 127 Alkalmassági feltételek igazolása az új szabályok szerint
Kérdés: Egy önkormányzat által kiírt, 3 milliárd forintos becsült értékű beszerzésről van szó. Uszoda és élményfürdő PPP konstrukcióban történő megvalósítására és annak 20 éves futamidejű üzemeltetésére irányuló közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezik. "A" ajánlattevő az ajánlatételi határidőt megelőző egy hónapban alakult, 3 millió forintos bejegyzett tőkével rendelkező kft., amellyel szemben a Kbt.-ben szabályozott kizáró okok fennállása nem állapítható meg, és ezt igazolja is. Az ajánlatkérő által kért alkalmassági feltételrendszerre azt nyilatkozza, hogy "én magam alkalmatlan vagyok, de Z Kft. erőforrásaira támaszkodom". Z Kft. minden kizáró okra a Kbt. alapján nyilatkozik, kezességet vállal a szerződés teljesítéséért stb. Az ajánlatkérő beszerzi Z Kft. cégkivonatát, és megállapítja, hogy 15 napja a Bahamákon bejegyzett off-shore társaság, amelyről nem állapítható meg, hogy honnan van 3 milliárd forint összegű tőkéje, kik állnak mögötte, honnan ered ez a pénz, ha egyáltalán rendelkezésre áll stb. "B" ajánlattevővel szemben a kizáró okok nem állnak fenn, ezt megfelelően igazolja, minden, az ajánlatkérő által előírt rendkívül szigorú alkalmassági feltételt a Kbt.-ben előírt módon igazol. "A" ajánlattevő ajánlata azonban a bírálati szempontok alapján 1 százalékkal kedvezőbb. Biztosít-e a Kbt. törvényes lehetőséget arra, hogy az önkormányzat – szándéka ellenére – részt vegyen az "A" ajánlattevő által megvalósítani kívánt pénzmosásban?
