"Más szervezettel" kapcsolatos hiánypótlási lehetőség értelmezése

Kérdés: A Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e vagy sem. A Kbt. 83. §-ának (2) bekezdése rendelkezik – amennyiben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított – a hiánypótlás feltételeiről, illetve a "hiánypótolható" dokumentumokról. A Kbt. 83. §-ának (7) bekezdése viszont akként szól, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlás során – egyebek mellett – a 66. § (2) bekezdés vagy a 67. § (4) bekezdés szerinti "más szervezet" megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki ajánlatát. Fentiek alapján helyes-e az a jogértelmezés, miszerint a "más szervezet"-tel kapcsolatosan hiánypótlás nem rendelhető el, az ajánlattevő azokat nem pótolhatja még teljes körű hiánypótlás esetén sem?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a következtetés helyes abból a szempontból, hogy azajánlattevő sem más szervezet, sem alvállalkozó bevonásáról nem dönthet ahiánypótlás szakaszában, illetőleg nem cserélheti ki alvállalkozóját az eljárássorán. A legegyszerűbb, amennyiben a felolvasólapon eleve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Beszerzésrészek szétválasztásának tilalma

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 162/2004. Korm. rendelet szerinti szempontok alapján összetartozó részek az alvállalkozók bevonásának szempontjából sem választhatók szét. Ha az ajánlatban az alvállalkozók bevonása során az ajánlattevő megsérti ezt a rendelkezést, akkor az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján. Ez szorosan értelmezve azt is jelentheti, hogy például egy tetőszerkezeti munka esetében nem vonható be külön alvállalkozó az ácsmunkára és külön alvállalkozó a bádogosmunkára. Vagy épületgépészeti munka esetén nem választhatók szét az alapszerelési és a szerelvényezési munkák alvállalkozói? A komplett tetőszerkezet és a komplett épületgépészeti munka nem választható szét sem szakági üzemeltetési, sem engedélyezési, sem pedig garanciális szempontból?
Részlet a válaszából: […] A 162/2004. Korm. rendelet 4. §-a a következő rendelkezésttartalmazza: amennyiben az ajánlatkérő lehetővé teszi a közbeszerzés egyrészére történő ajánlattételt, a szakági, üzemeltetési, engedélyezési vagygaranciális szempontból szorosan összetartozó részeket e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Alvállalkozó-váltás a szerződés teljesítésének szakaszában

Kérdés: Lehetséges-e más alvállalkozó bevonása a szerződés teljesítésébe, mint akit (amelyet) az ajánlattevő megjelölt ajánlatában?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ a közbeszerzési törvény 304. §-ának (2)bekezdése adja meg. Eszerint az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében -ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Alvállalkozók kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozattételi lehetősége

Kérdés: A Kbt. 136. §-ának (3) bekezdése gyorsított eljárás esetén lehetőséget ad arra, hogy a részvételre jelentkező csak nyilatkozzon a kizáró okokra vonatkozóan, de az igazolásokat később pótolja. Vonatkozik-e ez a 10 százalék feletti alvállalkozókra, illetve rájuk az általános szabályok az irányadók? (A Kbt. erről nem rendelkezik.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés valós problémára világít rá. A törvény szövegétértelmezve, tekintettel arra, hogy a nyilatkozatadás gyorsított eljárásmeghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásnálalkalmazható, és a szabályozás nem zárja ki alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Alkalmassági feltételek igazolása az új szabályok szerint

Kérdés: Egy önkormányzat által kiírt, 3 milliárd forintos becsült értékű beszerzésről van szó. Uszoda és élményfürdő PPP konstrukcióban történő megvalósítására és annak 20 éves futamidejű üzemeltetésére irányuló közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezik. "A" ajánlattevő az ajánlatételi határidőt megelőző egy hónapban alakult, 3 millió forintos bejegyzett tőkével rendelkező kft., amellyel szemben a Kbt.-ben szabályozott kizáró okok fennállása nem állapítható meg, és ezt igazolja is. Az ajánlatkérő által kért alkalmassági feltételrendszerre azt nyilatkozza, hogy "én magam alkalmatlan vagyok, de Z Kft. erőforrásaira támaszkodom". Z Kft. minden kizáró okra a Kbt. alapján nyilatkozik, kezességet vállal a szerződés teljesítéséért stb. Az ajánlatkérő beszerzi Z Kft. cégkivonatát, és megállapítja, hogy 15 napja a Bahamákon bejegyzett off-shore társaság, amelyről nem állapítható meg, hogy honnan van 3 milliárd forint összegű tőkéje, kik állnak mögötte, honnan ered ez a pénz, ha egyáltalán rendelkezésre áll stb. "B" ajánlattevővel szemben a kizáró okok nem állnak fenn, ezt megfelelően igazolja, minden, az ajánlatkérő által előírt rendkívül szigorú alkalmassági feltételt a Kbt.-ben előírt módon igazol. "A" ajánlattevő ajánlata azonban a bírálati szempontok alapján 1 százalékkal kedvezőbb. Biztosít-e a Kbt. törvényes lehetőséget arra, hogy az önkormányzat – szándéka ellenére – részt vegyen az "A" ajánlattevő által megvalósítani kívánt pénzmosásban?
Részlet a válaszából: […] A kérdező által jól érzékelt jogi bizonytalanság valóbaneleme a módosított közbeszerzési törvénynek. A Mód. Kbt. értelmében a pénzügyi, gazdasági és a műszaki,szakmai alkalmasságot úgy is lehet igazolni, azaz az ajánlattevő a szerződésteljesítéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Alvállalkozó bevonása a szerződéskötés után

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás során a nyertes ajánlattevő a Kbt. 71. §-a szerinti ajánlati nyilatkozatában nem jelölt meg a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót. A munka megkezdését követően nyertes vállalkozó egyéb okokra hivatkozva a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót kíván igénybe venni. Amennyiben a bevonni kívánt alvállalkozó megfelel az ajánlati felhívásban kiírt alkalmassági feltételeknek, és nem tartozik a kiírt kizáró okok alá, az ajánlatkérő hogyan engedélyezheti a kivitelezésbe való bevonását? Az engedélyezés milyen kötelezettségeket von maga után?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben a Kbt. 304. §-ának rendelkezéseitszigorúan véve nincsen lehetőség alvállalkozó bevonására. A hivatkozott szakaszugyanis úgy fogalmaz, hogy a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertesajánlattevőként – Kbt. 91. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Alvállalkozó ajánlatkérő általi kiválaszthatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározhat-e konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé, értékhatár nélkül?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek nincs lehetősége az ajánlat tartalmi ésformai követelményei meghatározásán kívül abba beleszólni, hogy az adottajánlatkérő milyen alvállalkozó segítségével végzi el az adott feladatot. Nemszólhat bele az ajánlati ár kialakításába, illetve például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Alvállalkozó bevonása részszolgáltatásra

Kérdés: Miért nem fogadható el, hogy a szolgáltatás egy részére nem vonhat be alvállalkozót az ajánlatkérő? Amennyiben a szolgáltatás biztonsága miatt ez fontos, miért ütközik ez Kbt. alapelvbe, hiszen az a szolgáltatás tárgyába történő beleszólásnak minősíthető?
Részlet a válaszából: […] A "minősíthetőség" ellenére a kérdés szerinti korlátozás aKbt. 1. §-ának (2) bekezdésébe ütközne (esélyegyenlőség), mivel ezzel kizárjaaz eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik (amelyek) nem képesek alvállalkozóbevonása nélkül ajánlatot tenni. Tehát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Új alvállalkozó bevonása a szerződés teljesítésébe

Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha a szerződés teljesítése a közbeszerzési eljárásba bevont alvállalkozóval nem teljesíthető?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban megkötött szerződések teljesítésérőla Kbt. 304. §-a rendelkezik. A fenti jogszabályhely (2) bekezdése határozottan kimondja,hogy az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében – ha az ajánlatkérő afelhívásban előírta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Hiánypótlás elkerülése hirdetményfeladásnál

Kérdés: Mit javasolnak, hogyan kell kitölteni egy hirdetménymintát, hogy ne legyen hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] A hirdetményminták kitöltését mind az ajánlatkérők, mind a Szerkesztőbizottság most tanulja, értelmezi. Ki kell alakulnia a mindenki által elfogadott és ismert gyakorlatnak, amelyhez valóban sokszor nem nyújt elég segítséget a 15/2004. IM rendelet 31. melléklete, azaz a minták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.
1
11
12
13