Kizárólagos jogosultság figyelmen kívül hagyása a kiírásban

Kérdés: A kiírásban az ajánlatkérő olyan tevékenységre kér árajánlatot, és szerepel a megajánlott árértékelési szempontként, amelyet Magyarországon kizárólag egyetlen szervezet jogosult végezni, illetve teljesíteni. Mit tehetünk ebben az esetben? Felhívhatjuk-e erre az ajánlatkérő figyelmét, és jogszerű-e a fentiek szerinti kiírás? A többi tevékenységet – részben – alvállalkozó bevonásával tudnánk elvégezni. További probléma, hogy a tevékenység végzésére kizárólagos jogosult egyébként kizárás hatálya alatt is áll, azaz nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban. Mi a megoldás ebben a helyzetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha jól értjük, összetett beszerzésről van szó, amelybenszerepel egy tevékenységelem, amelyet kizárólag egyetlen szervezet jogosultMagyarországon végezni, viszont ez a szervezet nem képes a többi tevékenységre.Ilyen esetekre "találta" ki a Kbt. a közös ajánlattételt, amikor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. október 8.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozó bevonása keretmegállapodásos eljárás második részében

Kérdés: Amennyiben keretmegállapodást kötött az ajánlattevő például három céggel, akkor a keretmegállapodásos eljárás második részeként lefolytatásra kerülő (közszolgáltatói ajánlatban) eljárásban az ajánlattevő bevonhat-e alvállalkozót, annak ellenére, hogy az eredeti keretmegállapodás megkötésekor nem nevesített alvállalkozót? (Az ajánlatkérő az eljárás első részében is és az eljárás második részében is leadta a 10 százalék feletti alvállalkozók nevesítését.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A közszolgáltatók keretmegállapodásos eljárására a Kbt. 18.címének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen belül a 232. § (2) bekezdéseszerint a keretmegállapodásos eljárás második részére a 226. §-t kellalkalmaznia. A 226. § szerinti hirdetmény nélküli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Új alvállalkozó bevonásának lehetősége tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszában

Kérdés: Egy tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszában van-e lehetőség – a részvételi jelentkezésben feltüntetett alvállalkozón kívül – új (10 százalék feletti) alvállalkozó szerepeltetésére az ajánlattevő ajánlatában – természetesen az új alvállalkozónak a részvételi és ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban rögzített feltételek teljesítése mellett?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tárgyalásos közbeszerzési eljárások közül a hirdetménnyelinduló eljárásnak van külön részvételi és ajánlati szakasza, tehát a kérdésmegválaszolása során ebből indulunk ki. A hirdetménnyel induló tárgyalásoseljárásra a Kbt. 126. §-a alapján irányadóak a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

"Más szervezettel" kapcsolatos hiánypótlási lehetőség értelmezése

Kérdés: A Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e vagy sem. A Kbt. 83. §-ának (2) bekezdése rendelkezik – amennyiben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított – a hiánypótlás feltételeiről, illetve a "hiánypótolható" dokumentumokról. A Kbt. 83. §-ának (7) bekezdése viszont akként szól, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlás során – egyebek mellett – a 66. § (2) bekezdés vagy a 67. § (4) bekezdés szerinti "más szervezet" megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki ajánlatát. Fentiek alapján helyes-e az a jogértelmezés, miszerint a "más szervezet"-tel kapcsolatosan hiánypótlás nem rendelhető el, az ajánlattevő azokat nem pótolhatja még teljes körű hiánypótlás esetén sem?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, a következtetés helyes abból a szempontból, hogy azajánlattevő sem más szervezet, sem alvállalkozó bevonásáról nem dönthet ahiánypótlás szakaszában, illetőleg nem cserélheti ki alvállalkozóját az eljárássorán. A legegyszerűbb, amennyiben a felolvasólapon eleve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. december 18.

Beszerzésrészek szétválasztásának tilalma

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 162/2004. Korm. rendelet szerinti szempontok alapján összetartozó részek az alvállalkozók bevonásának szempontjából sem választhatók szét. Ha az ajánlatban az alvállalkozók bevonása során az ajánlattevő megsérti ezt a rendelkezést, akkor az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján. Ez szorosan értelmezve azt is jelentheti, hogy például egy tetőszerkezeti munka esetében nem vonható be külön alvállalkozó az ácsmunkára és külön alvállalkozó a bádogosmunkára. Vagy épületgépészeti munka esetén nem választhatók szét az alapszerelési és a szerelvényezési munkák alvállalkozói? A komplett tetőszerkezet és a komplett épületgépészeti munka nem választható szét sem szakági üzemeltetési, sem engedélyezési, sem pedig garanciális szempontból?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 162/2004. Korm. rendelet 4. §-a a következő rendelkezésttartalmazza: amennyiben az ajánlatkérő lehetővé teszi a közbeszerzés egyrészére történő ajánlattételt, a szakági, üzemeltetési, engedélyezési vagygaranciális szempontból szorosan összetartozó részeket e...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. november 27.

Alvállalkozó-váltás a szerződés teljesítésének szakaszában

Kérdés: Lehetséges-e más alvállalkozó bevonása a szerződés teljesítésébe, mint akit (amelyet) az ajánlattevő megjelölt ajánlatában?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre a választ a közbeszerzési törvény 304. §-ának (2)bekezdése adja meg. Eszerint az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében -ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. szeptember 4.

Alvállalkozók kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozattételi lehetősége

Kérdés: A Kbt. 136. §-ának (3) bekezdése gyorsított eljárás esetén lehetőséget ad arra, hogy a részvételre jelentkező csak nyilatkozzon a kizáró okokra vonatkozóan, de az igazolásokat később pótolja. Vonatkozik-e ez a 10 százalék feletti alvállalkozókra, illetve rájuk az általános szabályok az irányadók? (A Kbt. erről nem rendelkezik.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés valós problémára világít rá. A törvény szövegétértelmezve, tekintettel arra, hogy a nyilatkozatadás gyorsított eljárásmeghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásnálalkalmazható, és a szabályozás nem zárja ki alvállalkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:    

Alkalmassági feltételek igazolása az új szabályok szerint

Kérdés: Egy önkormányzat által kiírt, 3 milliárd forintos becsült értékű beszerzésről van szó. Uszoda és élményfürdő PPP konstrukcióban történő megvalósítására és annak 20 éves futamidejű üzemeltetésére irányuló közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezik. "A" ajánlattevő az ajánlatételi határidőt megelőző egy hónapban alakult, 3 millió forintos bejegyzett tőkével rendelkező kft., amellyel szemben a Kbt.-ben szabályozott kizáró okok fennállása nem állapítható meg, és ezt igazolja is. Az ajánlatkérő által kért alkalmassági feltételrendszerre azt nyilatkozza, hogy "én magam alkalmatlan vagyok, de Z Kft. erőforrásaira támaszkodom". Z Kft. minden kizáró okra a Kbt. alapján nyilatkozik, kezességet vállal a szerződés teljesítéséért stb. Az ajánlatkérő beszerzi Z Kft. cégkivonatát, és megállapítja, hogy 15 napja a Bahamákon bejegyzett off-shore társaság, amelyről nem állapítható meg, hogy honnan van 3 milliárd forint összegű tőkéje, kik állnak mögötte, honnan ered ez a pénz, ha egyáltalán rendelkezésre áll stb. "B" ajánlattevővel szemben a kizáró okok nem állnak fenn, ezt megfelelően igazolja, minden, az ajánlatkérő által előírt rendkívül szigorú alkalmassági feltételt a Kbt.-ben előírt módon igazol. "A" ajánlattevő ajánlata azonban a bírálati szempontok alapján 1 százalékkal kedvezőbb. Biztosít-e a Kbt. törvényes lehetőséget arra, hogy az önkormányzat – szándéka ellenére – részt vegyen az "A" ajánlattevő által megvalósítani kívánt pénzmosásban?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező által jól érzékelt jogi bizonytalanság valóbaneleme a módosított közbeszerzési törvénynek. A Mód. Kbt. értelmében a pénzügyi, gazdasági és a műszaki,szakmai alkalmasságot úgy is lehet igazolni, azaz az ajánlattevő a szerződésteljesítéséhez szükséges...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. március 20.
Kapcsolódó címkék:    

Alvállalkozó bevonása a szerződéskötés után

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás során a nyertes ajánlattevő a Kbt. 71. §-a szerinti ajánlati nyilatkozatában nem jelölt meg a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót. A munka megkezdését követően nyertes vállalkozó egyéb okokra hivatkozva a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót kíván igénybe venni. Amennyiben a bevonni kívánt alvállalkozó megfelel az ajánlati felhívásban kiírt alkalmassági feltételeknek, és nem tartozik a kiírt kizáró okok alá, az ajánlatkérő hogyan engedélyezheti a kivitelezésbe való bevonását? Az engedélyezés milyen kötelezettségeket von maga után?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerinti esetben a Kbt. 304. §-ának rendelkezéseitszigorúan véve nincsen lehetőség alvállalkozó bevonására. A hivatkozott szakaszugyanis úgy fogalmaz, hogy a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertesajánlattevőként – Kbt. 91. §-ának (2)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozó ajánlatkérő általi kiválaszthatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározhat-e konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé, értékhatár nélkül?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérőnek nincs lehetősége az ajánlat tartalmi ésformai követelményei meghatározásán kívül abba beleszólni, hogy az adottajánlatkérő milyen alvállalkozó segítségével végzi el az adott feladatot. Nemszólhat bele az ajánlati ár kialakításába, illetve például...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 20.
1
…
12
13
14