Találati lista:
1101. cikk / 1147 Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai
Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
1102. cikk / 1147 Áruszállítási referencia értelmezése, igazolása
Kérdés: Elfogadható-e referenciaként az olyan áruszállítás, amely nem közvetlenül a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérőnek történt és miként kell ezt igazolni?
1103. cikk / 1147 Köztartozás kiemelésének lehetősége a kizáró okok közül
Kérdés: Amennyiben az ingatlan tulajdonosának APEH vagy VPOP, stb. tartozása van – nem lehet ajánlattevő közbeszerzési eljárásban – függetlenül attól, hogy esetleg ez az egyetlen ingatlan alkalmas a közbeszerzés tárgya megvalósítására. Gondolt-e erre a jogalkotó?
1104. cikk / 1147 Új alvállalkozó bevonása a szerződés teljesítésébe
Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha a szerződés teljesítése a közbeszerzési eljárásba bevont alvállalkozóval nem teljesíthető?
1105. cikk / 1147 Közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatok érvényességi ideje
Kérdés: A közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatok milyen időtartamra érvényesek? Közjegyző előtt tett nyilatkozat mikori keltezésű lehet az eredményhirdetéshez vagy a beadáshoz képest?
1106. cikk / 1147 Ajánlati felhívás közvetlen kiküldésének lehetősége
Kérdés: SAPARD-pályázatot nyert az önkormányzat, a beruházás költsége 9,7 millió forint. A pályázat benyújtásakor 1-1 vállalkozó adott árajánlatot. Kérdésünk, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatásakor kiküldhető-e az ajánlati felhívás a fenti vállalkozóknak?
1107. cikk / 1147 Versenyhivatali, döntőbizottsági igazolás a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában nem írta elő a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság általi igazolást (nyilatkozatot), a közjegyző előtt tett nyilatkozathoz pedig hiánypótlásként utólag kérte azokat. Kérdésünk, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozat "tartozéka"-e az említett két igazolás?
1108. cikk / 1147 Új termék forgalmazójának referenciája
Kérdés: Magyarországi ajánlattevő kizárólagos forgalmazóként forgalmazza egy gyártó termékeit. Mivel új termékről van szó, magyarországi referenciával nem rendelkezik. Köteles-e ajánlatkérő elfogadni az EU-ból származó azon referenciákat, amelyek az a cég ad, amelytől ajánlattevő a kizárólagos jogot kapta? Be lehet-e vonni a Kbt. II. fejezete alapján, illetve be kell-e vonni alvállalkozóként a kizárólagosságot adó céget? Hogyan kell eljárni annak érdekében, hogy szabályos ajánlatot tehessen az ajánlattevő?
1109. cikk / 1147 Önkormányzati tulajdonban álló kft. mint ajánlatkérő
Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonlás mellett működő kft. Tevékenységünk során az alábbi szolgáltatásokat végezzük: önkormányzati megrendelésre kötelező önkormányzati feladat (parkfenntartás, köztisztaság, hó- és síkosságmentesítés, temetőfenntartás, temetőfejlesztés, gyepmesteri telep üzemeltetése); önkormányzati rendelet alapján kötelező közszolgáltatás (lakosságihulladék-szállítás); egyéb társaságoknak, magánszemélyeknek vállalkozási, üzleti alapon történő temetkezési, termelési- és egyéb hulladékszállítási, egyéb karbantartási, fenntartási feladatai. Kérdésünk: társaságunk a Kbt. előírása [22. §-ának (1) bekezdése] alapján szerepel-e az ajánlatkérők között? Amennyiben az ajánlatkérés társaságunkra kötelező szabály, a törvényben előírt értékhatárok elérése esetén kell-e pályáztatni minden egyes tevékenységünkkel összefüggő beszerzést, szolgáltatás igénybevételét, vagy csak az önkormányzati megrendeléssel összefüggő tevékenységünk esetében?
1110. cikk / 1147 Igazolási módok egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A Kbt. 299. §-a szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban – amennyiben az ajánlatkérő kizáró okokat kíván meghatározni – milyen módon kell azokat igazolni nyilatkozattal és/vagy igazolásokkal? Ha részben vagy egészen nyilatkozattal, akkor ennek formája egyszerű nyilatkozat-e vagy közokiratba foglalt (közjegyző előtt tett) nyilatkozat? Hogyan alakulnak a fentiek az alvállalkozók (10 százalék feletti vagy alatti) tekintetében?
