K+F szolgáltatás beszerzése

Kérdés: A K+F szolgáltatás továbbra is kivételi körbe tartozik, két kitétellel. Mit tanácsolhatunk azon ügyfelek részére, akik akár nemzeti, akár uniós értékhatárokat elérő, illetve meghaladó összegben szeretnének ilyen típusú szolgáltatást támogatásból beszerezni? Indítsanak közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...azonosítsák,hogy a 2004. évi CXXXIV. törvény mely kutatás-fejlesztéshez kapcsolódódefiníciójához kapcsolható a beszerzés tárgya, továbbá tegyék egyértelművéelőbbiek mellett a szerződésben azt is, hogyan hasznosul nem csak azajánlatkérőnél a K+F eredménye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Jogszabálysértés tényének megállapítása támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén

Kérdés: A támogatásból megvalósuló közbeszerzések vonatkozásában a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet – ha a feladatkörük ellátása során (utóellenőrzés) a törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra – szabálytalansági eljárás keretében saját hatáskörében megállapíthatja-e a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésének tényét?
Részlet a válaszából: […] ...hatáskörét a Kbt. az alábbiakszerint szabályozza:A törvény 133. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzésre,a közbeszerzési eljárásra, a minősített beszerzésre, a minősített beszerzésieljárásra, a védelmi beszerzésre, valamint a védelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati elemek rendelkezésre állásának ellenőrzése a gyakorlatban

Kérdés: Az ajánlat benyújtása előtt, illetve a szerződés teljesítése folyamán a gyakorlatban megtörténik-e az ajánlatkérő által annak az ellenőrzése, hogy az ajánlattevő által megjelölt műszaki feltételek, gépek valóban rendelkezésre állnak-e és azon a jogcímen – bérlet, tulajdon stb. –, amelyet ajánlatában megjelölt?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat benyújtását követően az ajánlatkérő már elevefelkészülhet az ígért gépek, és egyebek vizsgálatára, például helyszíni szemle,vagy az érintett gépekkel kapcsolatos dokumentumok bekérésével. A teljesítéssorán pedig a műszaki ellenőr feladata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Erőforrás igénybevételének köre

Kérdés: Ki lép 2012-től az erőforrás-szervezet helyébe? Kell-e, és ha igen, akkor milyen megállapodást csatolni, ha igénybe vesszük a szolgáltatását, illetve mire vehető igénybe az erőforrás?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet korábbi Kbt. szerintiformájában megszűnt, pontosabban átalakult "alkalmasságot igazoló szervezetté".Az új szabály szélesre tárja a kapukat, és lehetőségetbiztosít az alkalmasságban történő segítségnyújtásra, az ajánlatkérővel fennállójogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.
Kapcsolódó címke:

Fényképfelvétel készítése iratbetekintés során

Kérdés: Iratbetekintés során az egyes dokumentumokról készíthetünk fényképfelvételt?
Részlet a válaszából: […] ...iratbetekintés nem jelenti az irat sokszorosítását,tartalmának birtoklását, csupán annak megismerését. Ezért ennek megfelelően afényképfelvétel, sokszorosítás nem része az iratbetekintésnek, amelyet ettőlfüggetlenül az ajánlatkérő engedhet, figyelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.
Kapcsolódó címke:

Referenciában megadott érték eltérése a Közbeszerzési Értesítőben közzétett szerződéses értéktől

Kérdés: A referenciaigazolásban az ajánlatkérő megadta a szerződés értékét, amely referenciát az ajánlattevő becsatolt. A szerződés értéke azonban nem egyezik meg a KÉ-ben közzétett szerződéses értékkel. Mit lehet ilyenkor tenni, illetve ez von-e maga után valamilyen jogkövetkezményt az ajánlattevő, az ajánlat és az eljárás vonatkozásában? Idekapcsolódóan, lehetséges-e, hogy a közzétett érték és a tényleges teljesítés értéke eltér egymástól?
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzési Értesítőben közzétett értékalacsonyabb, úgy valóban olyan ellentmondás van, amelyet hiába igazolt le aszerződő partner, a közzétett hirdetmény alapján a leigazolt teljesítés mértékenem tekinthető megalapozottnak. Nem jelent természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Cégkivonat csatolásának indokoltsága

Kérdés: A cégkivonatok az interneten több portálról is letölthetők. Mi értelme van annak, hogy a legtöbb felhívás szerint azt is csatolni kell az ajánlathoz? Nem lenne biztonságosabb és költségkímélőbb, ha a mindenki által elérhető adatbázisokból az ajánlatkérő lekérné az általa igényelt adatokat, és erre esetleg utalna a dokumentációban? Várható-e e körben a jogszabály/gyakorlat változása?
Részlet a válaszából: […] ...jutunk a legfrissebb adatokhoz, amelyet elektronikusaláírással külön kérhetünk a Microsec Kft.-től mint szolgáltatótól – csaktárolt cégkivonatot tartalmaz. Azaz azt a cégkivonatot tölthetjük le, amelyarra a napra vonatkozik, amikor a legutolsó változás volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.
Kapcsolódó címke:

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlás nélkül

Kérdés: Egy ajánlati dokumentáció egyik pontja az alábbiakat rögzítette: "A teljes díj mellett kérjük, adja meg a hőközpontokra és a kazánházakra a díjrészt külön-külön is, mivel ez az elszámolás alapja. Az ajánlatban az egyes hőközpontokra külön-külön kell ajánlatot benyújtani. Az ajánlati felhívásban az értékelési részszempontok a következők voltak:
A bírálat szempontja: összességében legelőnyösebb ajánlat.
1. részszempont: Az ellenszolgáltatás havi átalánydíja nettó Ft.
2. részszempont: Az ellenszolgáltatás rezsióradíja nettó Ft.
3. részszempont: Ajánlattevőt megillető vállalkozói díjrészre vonatkozó fizetésihatáridő-többlet.
Ezek az adatok szerepeltek az általunk benyújtott ajánlat felolvasólapján is. Az ajánlat benyújtása során a dokumentációnkból a hőközpontokra és a kazánházakra vonatkozó díjrészek külön-külön részletezése lemaradt, azonban az értékelési részszempont alapjául szolgáló "Az ellenszolgáltatás havi átalánydíja nettó Ft"-ot a felolvasólapon feltüntettük. Az ajánlatkérő nem szólított fel bennünket hiánypótlásra, és érvénytelenítette az ajánlatunkat a következő indokolással: "Az ajánlattevő az alábbi előírást nem teljesítette: A teljes díj mellett kérjük, adja meg a hőközpontokra és a kazánházakra a díjrészt külön-külön is, mivel ez az elszámolás alapja. Az ajánlatban az egyes hőközpontokra külön-külön kell ajánlatot benyújtani. E körben a Kbt. 83. § (2) bekezdésben rögzített hiánypótlási korlát miatt hiánypótlásnak helye nincs, hiszen a hőközpontok ára külön-külön adja a teljes ellenértéket. A fentiek alapján az ajánlat nem felel meg a felhívás és dokumentáció feltételeinek, erre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében érvénytelen."
Megjegyzés: Az ajánlattétel során a részekre történő ajánlattétel nem volt megengedett, valamint az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nem szerepelt teljes körű, árazandó költségvetés, amit ki lehetett volna tölteni. Ugyanakkor értékelési részszempont volt az ellenszolgáltatás havi átalánydíja (nettó Ft), amely az összes hőközpontra és kazánházra vonatkozott. Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő abban a tekintetben, hogy nem rendelt el hiánypótlást, valamint hogy mindezek alapján érvénytelennek nyilvánította a benyújtott ajánlatunkat?
Részlet a válaszából: […] ...véletlenül került az új Kbt.-be azalábbi, hiánypótlásra vonatkozó részletszabály.A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat:– a 2. § (1)–(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmévelvagy– az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Bírósági jogorvoslat közbeszerzési ügyekben

Kérdés: Változtak-e a közbeszerzési ügyekben a bírósági felülvizsgálat, bírói út szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...bírósági jogorvoslati szabályok megváltoztatása során az acél vezette a jogalkotót, hogy a közbeszerzési jogorvoslati határozatokbírósági felülvizsgálata gyorsan, ésszerű határidőben megtörténhessen.E körben elsőként a bírósági eljárásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Állami, önkormányzati cégek mint ajánlattevők

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a 2012-től hatályos új Kbt. (sőt, már a 2011. október 8-ától hatályos is) gyakorlatilag kizárja az állami/önkormányzati cégeket a "3 ajánlatos" közbeszerzésekben ajánlattevőként történő részvételből, tekintve, hogy a kkv-törvény alapján eleve nem minősülhetnek kkv-nak (attól függetlenül, hogy a szükséges paramétereknek megfelelnek-e), így nem kérhetők fel ajánlattételre az ilyen közbeszerzésekben?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő a(7) bekezdés a) és c) pontjai szerinti esetben is köteles biztosítani aversenyt, és legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni. A (7)bekezdés a) pontja szerinti esetben olyan gazdasági szereplőknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.
Kapcsolódó címke:
1
272
273
274
558