5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?

Kérdés: A dokumentációban és az annak alapján megkötött szerződésben az szerepel, hogy a megállapodás szerinti megrendelések 80 százaléka a szerződéskötéstől számított 3 hónapon belül érkezik majd az ajánlattevőhöz. A megállapodás ellenére a jelzett időszakban a megrendeléseknek mindössze 20 százaléka érkezett meg. A munka nagy volumene miatt is, ez cégünknek súlyos kapacitáselosztási problémákat okozott, de kieső bevételt is jelentett, mivel a tervezetthez képest munkái ütemezését teljesen át kellett alakítania. Kérdésünk, hogy a jelen esetben a megrendelő oldalán beszélhetünk-e szerződésszegésről, érvényesíthetjük-e, és ha igen, milyen fórum előtt kárunkat, és hivatkozhatunk-e arra, hogy a fentiek miatt nem tudtunk egyes munkákat határidőben teljesíteni?

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget adott a kiírásban arra, hogy az ajánlattevő ajánlatát konzorciumként tehesse meg. Ilyen esetben a konzorciumi ajánlattevő igénybe vehet-e alvállalkozót a teljesítéshez?

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződésben meghatározott egyszázalékos mértékű keretösszeget. Ezt követően a szerződés azt tartalmazta, hogy a keretösszeg előzőek szerinti túllépése azt jelenti, hogy az ajánlatkérő (illetve a megrendelő) a szerződés módosítása nélkül ebben a mértékben jogosult a keretösszeg túllépésére. Hogyan kell ezt értelmezni, és egyáltalán lehetséges-e egy szerződésben ilyen kitétel alkalmazása jogszerűen?

Kérdés: Hogyan teljesíthető az a szerződés, amely azt tartalmazza, hogy az ártáblában szereplő, az ajánlattétel érdekében az ajánlatkérő által megadott mennyiségek (különösen a termékfajták és a várható darabszámok) tájékoztató jellegűek, és a tényleges megrendelések azoktól eltérhetnek? Megfelel-e a Kbt.-nek, a Ptk.-nak, és egyáltalán, a forgalom biztonságának ez a kikötés?

Kérdés: A cégadatok változására irányuló kérelmet írásban is be lehet adni a Gt., illetve a Ctv. szabályai szerint a cégbírósághoz, sőt, 2007. szeptember 1-je óta elektronikus formában is. A kiírások értelmében ezzel szemben folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetén – annak igazolására – kizárólag a cégbíróság bélyegzőjével ellátott változásbejegyzési nyomtatvány eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát fogadja el az ajánlatkérő. Milyen jogszabályi alapon követelhetik meg ezt az ajánlatkérők?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a kiírásból nem állapítható meg, hogy az ajánlatban hol kell szerepeltetni a késedelmi kötbér mértékét? Hogyan korrigálhatja ezt a kiírási hiányosságot az ajánlatkérő?

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?

Kérdés: Egy szolgáltató cég a csatornadíjat csak abban az esetben fizeti ki, ha – hivatkozva az Art.-ra – nemleges adóigazolást küld cégünk. Társaságunk ugyanakkor nem közbeszerzési eljárás alapján van szerződéses jogviszonyban a szolgáltató céggel. Kérdésünkre arról tájékoztatott, hogy ő az üzemeltetést közbeszerzési eljáráson nyerte, így ránk mint csatornaszolgáltatóra ez éppen úgy vonatkozik, mint a nem nevesített alvállalkozóra, ezért tájékoztat erről. Igaza van?

Kérdés: A pályázat elnyerése után is létrehozható-e egy új, közös cég a vagyongazdálkodásra, vagy már a pályázati szakaszban létre kell hozni azt?